Litikum 7. évfolyam, 2019


Litikum volume 6 cover image
Reflections upon Discussions with Jacques Tixier

Cristopher Bergman | Pdf | View article

Kulcsszavak: Jacques Tixier, in memoriam, kőeszközök, technológia, lövedékek, Levante, Ksar ‘Aqil, Üçağızlı-barlang, felső paleolitikum, Ahmarien, Levantei Aurignacien, késő archaikus kor

The participants working in the southern Levant described the then newly modelled framework of two discrete Upper Palaeolithic traditions, the “blade-oriented” Ahmarian and the “flake-oriented” Levantine Aurignacian. While considering the latter, Tixier interjected, “what about the bladelets?”

Litikum 6. évfolyam, 2018


Litikum volume 6 cover image
In Memoriam Jacques Tixier (1925-2018)

Foni Le Brun-Ricalens, Yann Potin | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Jacques Tixier, megemlékezés, őstörténet, kőeszközök, technológia, irodalomjegyzék

Jacques Tixier régész és kőeszköz-szakértő 2018. április 3-án hunyt el 93 éves korában, Pradines-i otthonában, közel a Lot-folyóhoz és a mészkősziklákhoz, melyeket úgy szeretett nézni a tavaszi naplementékben. Halála egy úttörő generáció végét jelzi, egy generációét, ami a franci őskor-kutatást nemzetközi szintre emelte, elősegítvén e fiatal tudományág önállóságának elismerését.

Litikum 5. évfolyam, 2017


Litikum volume 5 cover image
Preliminary results of the recent excavation of a radiolarite mine area and its surroundings in Sedmerovec

Ivan Cheben, Michal Cheben, Adrián Nemergut | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Szlovákia, Fehér-Kárpátok, radiolarit források, bányaterületek, kőipar, késő mezolitikum, neolitikum, rézkor

Előzetes jelentés egy radiolarit nyersanyag-kitermelő hely és környezete feltárásáról Sedmerovecben A közlemény Sedmerovec-Kašnák és Sedmerovec-Podjamie 2016-os ásatásával foglalkozik. A Sedmerovec-Kašnák-i bányaterületen a fejtő nyugati felében végeztünk feltárásokat, itt régészeti anyag sajnos nem került elő. Sedmerovec-Podjamie területén azonban a terepbejárás és az ásatásaok gazdag pattintott kő leletanyaggal szolgáltak, melyek közül kiemelendő a rombuszok jelenléte, melyek valószínűleg késő mezolitikus korúak. A leletek egy része az újkőkor és a rézkor időszakaira keltezhető.

Litikum 4. évfolyam, 2016

A 11. SKAM Műhely tanulmányai


Litikum volume 4 cover image
Feldebrő-Bakoldal 1. számú lelőhely kutatásának előzetes eredményei

Gutay Mónika, Bálint Csaba, Péntek Attila, Szegedi Kristóf István, Tóth Zoltán Henrik | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Epigravettien fílum, felső paleolitikum, gyapjas mamut, kerámia, terepmunka, tervásatás

Feldebrő–Bakoldal 1. számú lelőhelyen 2011-ben Gasparik Mihály paleontológus gyapjas mamut és egy pleisztocén korú róka maradványait tárta fel, ásatása során több limnoszilicit szilánk is előkerült. Az ígéretes eredmények és a későbbi terepbejárások tapasztalatai miatt 2016 június és szeptember hónapok során tervásatást végeztünk a lelőhelyen. Az eddigi feldolgozás alapján a pattintott kőanyag a felső paleolitikum késői szakaszára tehető, a Gravettien entitás Epigravettien fílumához kapcsolható. A kőnyersanyagok regionális és távolsági szinten is változatosak. Az ásatások során beásási nyomok nélkül a pleisztocén üledékrétegekből kerültek elő paleolitikus leletek mellett kerámia töredékek, ez a jelenség további értelmezést igényel.
Hidasnémeti-Borház-dűlő Gravettien lelőhely kőpengéinek morfometriai elemzése

Eleki Ferenc, Péntek Attila | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Gravettien, felső paleolitikum, matematikai statisztika, technológia, törések, Hidasnémeti

Taxonomy of the Early Middle Palaeolithic in Central Europe

Janusz K. Kozłowski | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: középső paleolitikum, utolsóelőtti eljegesedés, Moustérien, Micoquien, Levallois technológia

A korai középső paleolitikum kulturális tagolódása Közép-Európában A tanulmány célja, hogy technológiai-morfológiai szempontok alapján elemezzük a kulturális sokszínűség kialakulását Közép-Európában az utolsóelőtti eljegesedés (MIS 8–6) idején. A középső paleolitikum korai fázisában meglévő kulturális egységek taxonómiai vizsgálatára alapozva azt a hipotézist vetjük fel, mely szerint összetett, policentrikus eredettel rendelkeznek egyes, Levallois technológiát és bifaciális eszközöket – mint például Micoquien Keilmesser-eket és levélhegyeket – is használó iparok. A korai középső paleolitikum idején megfigyelt filogenetikai folyamatok meghatározták ezen időszak késői szakaszának kulturális sokszínűségét is, az utolsó Interglaciálistól (MIS 5) kezdve az Interpleniglaciális közepéig (MIS 3).

Leaf Point finds from Zemplín Hills Area, Eastern Slovakia

Adriána Voľanská | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Késői középső paleolitikum, felső paleolitikum, Aurignacien, Szeletai ipar, levéleszközök

Levéleszközök a Zemplín-hegység területén (Kelet-Szlovákia) A Zemplín-hegység (Szlovákia) nyugati peremének patintott kőeszköz-együtteseire először Dr. M. Iľko figyelt fel. Čerhov és Veľká Tŕňa (Trebišov körzet) falvak katasztere során paleolit korú kőeszközök váltak ismertté, melyek közül öt levéleszköz fokozott figyelmet érdemel. Lelőhelyeik: Pod hečkou, Pod vinicami (Čerhov) és Hečka (Veľká Tŕňa). Két hegy nyersanyaga kova (Hečka és Pod vinicami), egy hegyé limnoszilicit (Pod hečkou), egy másiké pedig radiolarit (Pod hečkou). E lelőhelyeken közvetett bizonyítékokat találunk tehát a régió Szeletai/Aurignacien megtelepedéseire.
Bifacial technology at the beginning of the Upper Paleolithic in Moravia

Petr Škrdla | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Késői középső paleolitikum, felső paleolitikum, Aurignacien, Bohunicien, Szeletai ipar, levéleszközök

Bifaciális technológia Morvaországban a felső paleolitikum kezdete idején Morvaországban (Cseh Köztársaság) a Szeletai, a Bohunicien és az Aurignacien technokomplexekhez egyaránt rendelünk kétoldali megmunkálású levéleszközöket. A levélhegy kétség kívül a morvaországi korai Szeletai vezérlelete, a Bohunicienben való jelenléte viszont vitatott. A kétoldali megmunkálás a Levallois-alapú Bohunicienben szokatlan jelenség, csak a névadó lelőhely eszközkészletéből ismert ilyen kidolgozású darab. Aurignacien levéleszközök rétegzett lelőhely készleteinek kontextusában nem ismertek, csupán felszíni gyűjtések során kerültek elő, kapcsolatuk az Aurignacien-nel így kérdéses.

Litikum 3. évfolyam, 2015

A 11. SKAM Műhely tanulmányai


Litikum volume 3 cover image
Palaeolithic industries with bifacial technologies and Crimean Micoquian Tradition as one of their Middle Palaeolithic industrial examples

Yuri E. Demidenko | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: paleolitikum, bifaciális eszközök, középső paleolitikum, Micoquien, krími Micoquien tradíció, bifaciális kés

Bifaciális technológiát használó paleolitikus iparok és a krími Micoquien tradíció, mint példa a középső paleolitikumból A tanulmány kétoldali megmunkálású eszközöket használó paleolitikus iparok jellegzetességeit tárgyalja. Ezeken belül főleg a Krím-félsziget (Ukrajna) középső paleolitikus Micoquien leletegyütteseivel foglalkozik. A kőeszközvizsgálatok adatai alapján a krími Micoquien eszközkészlet lelőhelyenként nagy változatosságot mutat. Ennek okai az eszközöket előállító neandervölgyi embercsoportok eltérő, dinamikus kőmegmunkálási technológiái, valamint a többrétű fauna-hasznosítás a különféle rendeltetésű táborhelyeken. A tanulmány emellett foglalkozik a Micoquien bifaciális, tompított hátú késeinek (“Keilmesser”) használatával a krími Micoquienben. E kések tipológiai sokfélesége nem eltérő eszközkészítési koncepciók eredménye, sokkal inkább különböző megmunkálási fázisok nyoma. Természetes (“kérges”) hátú, bifaciális megmunkálású kaparókról és hegyekről van szó, melyek morfológiája még őrzi az eredeti nyersanyag – plakett vagy nagyméretű szilánk – eredeti felszíneit.
Open-air site complex with leaf-points at Szécsénke (Cserhát Mountains, Northern Hungary), Preliminary results

Péntek Attila | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Cserhát-hegység, Észak-Magyarország, kvarcporfír, levéleszköz, Micoquien-Bábonyien ipar, Szeleta ipar, lelőhelykomplexum, település dinamika, tájhasználat mintázatai

Nyíltszíni lelőhelykomplexum levélhegyekkel Szécsénkénél (Cserhát-hegység, Észak-Magyarország) – előzetes eredmények. Az elmúlt évtized kiterjedt terepbejárásai alapján intenzív megtelepedéssel számolhatunk a Cserhát-hegységben a késő iközépső paleolitikum és a korai felső paleolitikum időszakában. A lelőhelyek megoszlása jellegzetes halmazokat rajzol ki. A jelentős lelőhelyek Legénd és Szécsénke környékén találhatók. A „lelőhelykomplexum” terminus nem feltétlenül jelez egyidejűséget a megtelepedések között, inkább kőanyagaik techno-tipológiai hasonlóságaira utal. A bemutatott lelőhelyek Szeleta ipar jellegzetességekkel rendelkeznek, összességében a morvaországi Szeleta iparra emlékeztetnek. A kőnyersanyagok használata, illetve techno-tipológiai megfontolások alapján egyfajta belső kulturális fejlődés is megfi gyelhető a leletanyagokban.
Flint artefacts from Rivne (Ukraine) in the collection of the District Museum in Toruń

Beata Bielińska-Majewska | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Volhíniai kova, kétoldali megmunkálású darabok, Rivne (Ukrajna), múzeumi gyűjtemény

A tanulmány néhány kétoldali megmunkálású kovaeszközt mutat be, melyek Rivnéből (Ukrajna) származnak, és jelenleg a Toruńi Körzeti Múzeum Régészeti Osztálya őrzi őket. A darabok eredet és fellelésük pontos körülményei ismeretlenek, ezért az analízis rendkívül óvatos. Összehasonlító tipológiai vizsgálat alapján a kövek késő neolitikus – korai bronzkori darabok lehetnek.
Analysis of Organic Compounds: Applications in Archaeology and Earth Science

Oliwia Grafka, Dagmara H. Werra, Rafał Siuda | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: kova, szerves alkotóelemek molekuláris összetételének analízise, régészet, földtudomány

A kőzetekben található szerves anyagok molekuláris összetétele árulkodó lehet a kőzet eredetének helyét illetően. E cikkben bemutatjuk ezen elemző módszer felhasználásának lehetőségeit és korlátait a földtudományokban és a régészetben.
Bifaces in plain sight: testing elliptical Fourier analysis in identifying reduction effects on Late Middle Palaeolithic bifacial tools

Kamil Serwatka | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Késő középső paleolitikum, geometrikus morfometria, Keilmesser, szakócák, levélhegyek

A bifaciálisok síkján: a kőeszköz redukció hatásának mérése a késői középső paleolitikum bifaciális eszközein elliptikus Fourier analízis segítségével. A geometrikus morfometria ma széles körben alkalmazott módszer a kőeszköz kutatásban. Alkalmazásának fő mozgatórugója a számítógépes szoftverekben rejlő hatékony adatelemzés lehetősége. A hatékonyságon túl a digitális formaelemző szoftverek ingyenesek és könnyen alkalmazhatók, még azok számára is, akik nem morfometriai szakemberek. A szoftvert alkalmazva érdekes eredményekre tarthatunk számot, ami a kőeszközök értékelésének új perspektíváit nyújtja. A morfometria a kőanalízis morfológiát érintő kérdéseit illetően hasznos módszer lehet. E tanulmány célja a PAST (Palaeontological Statistics) szoftver „elliptikus Fourier analízis” alkalmazásának tesztelése a késői középső paleolitikum bifaciális eszközein. 147 lengyelországi bifaciális eszközt vontunk vizsgálat alá, hogy megállapítsuk forma és kőeszköz redukció kapcsolatát. A mintát Keilmessergruppe szakócák, Keilmesser-ek és késő középső paleolitikus levélhegyek alkották. A vizsgálat a formai arányok változásában sajátos mintázatokat talált, ami utalhat folyamatos újraélezésre/redukcióra, illetve az eszközök dizájnjának fokozatos módosítására, ami az eszközök funkciójának változásaival függhet össze.
Mogyorósbánya-Újfalusi-dombok, zárójelentés

T. Dobosi Viola | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Ságvári kultúra, települési jelenségek, eszközkészlet, nyersanyag

A Duna 208 méter magas teraszán, 1983-ban került elő a felső paleolitikus lelőhely. Kilenc ásatáson, három települési foltot tártunk fel. Az összesen 440 négyzetméterből 360 négyzetméter in situ kultúrréteget bontottunk ki. A lelőhely a ságvári kultúra sztratotípusa. Az előkerült leletanyag végleges feldolgozása előtt röviden összefoglaljuk a legfontosabb eredményeket. Gazdag eszközkészlete a kultúra különállását igazolja a gravetti entitáson belül. A kulturális hovatartozást meghatározó eszköztípusok mellett jelentősen nőtt a kavics nyersanyag felhasználásának mértéke, ami a laminarizáció alacsony értékét, az ipar kissé atipkus jellegét eredményezi.

Litikum 2. évfolyam, 2014


Litikum volume 2 cover image
Buják-Szente, egy nyílt színi paleolitikus telep

Péntek Attila, Zandler Krisztián | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Cserhát hegység, terepbejárás, limnokvarcit, kovakavics, levéleszköz, paleolitikum, Szeleta kultúra

A Nógrád megyei Buják község határában 2001 óta folyó terepbejárások során felfedezett lelőhelyek közül Buják-Szentéről került elő gazdagabb pattintott kőegyüttes. Ennek nagyobb része a paleolitikumba, kisebb része a fiatalabb őskorba (valószínűleg a neolitikumba) sorolható. A leletanyag döntő többsége helyi nyersanyagból (limnokvarcit és kovakavics) készült, a távolsági nyersanyagok között obszidián és tűzkő szerepel. A paleolitikus együttes, melyben feltűnő a kvarcporfír nyersanyag hiánya, egyértelműen szilánkiparként definiálható. Az eszközkészletben kaparók és vakarók mellett levéleszközök és egyéb bifaciálisan megmunkált darabok találhatók. A tipológiai összkép alapján egy fiatal levélhegyes iparról lehet szó, mely esetlegesen a Szeletien kultúrához kapcsolható. A fiatalabb őskori leletegyüttesre, mely szinte kizárólag helyi limnokvarcitból készült, a pengék a jellemzőek, a változatos eszközkészletben főként vakarókat és különböző módon megmunkált pengéket találunk. Kerámia hiányában a kulturális besorolása bizonytalan, de valószínűleg a lengyeli kultúrába tartozhat.

Litikum 1. évfolyam, 2013


Litikum volume 1 cover image
A gravetti telepek topográfiája

T. Dobosi Viola, Holl Balázs | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Gravetti entitás, pavlovi, epigravetti, ságvári, topográfia

A gravetti entitás három kronológiai szintje és a kapcsolódó három kulturális fílum (idősebb pengés/pavlovi, az utódjának tekinthető fiatalabb pengés/epigravetti és a részben kortárs ságvári) topográfiáját vizsgáljuk a következő lelőhelyek kapcsán. Pavlovi: Bodrogkeresztúr-Henye, Megyaszó-Szeles-tető, Hont-Parassa III./Orgonás, Nadap-Kőbánya, (Püspökhatvan: speciális funkciójú telep, a helyválasztást döntően a nyersanyag-forrás határozta meg). Epigravetti: Pilismarót, Jászfelsőszentgyörgy-Szúnyogos, Esztergom-Gyurgyalag, (Arka-Herzsarét : Vértes L. interpretálásában vegyes, általános és speciális funkciójú telep, a helyválasztást részben a nyersanyagforrás határozta meg). Ságvári: Ságvár-Lyukas-domb, Madaras-Téglavető, Mogyorósbánya Újfalusi dombok. A negyedik, jégkorvégi kronológiai szintet Arka és Pilismarót-Bánom felső kultúrrétege képviseli. Arka felső kultúrrétegre ugyanaz érvényes, mint az alsóra, Pilismarót-Bánom lelőhelyen előkerült néhány eszköz csak sztratigráfiai bizonyíték, minden közelebbi adat, kísérő lelet nélkül. A három kulturális fílumot összehasonlítjuk a tipológia, a nyersanyag valamint a metrikus értékek szempontjából is.
SzeleStra: új rétegtani kutatások a Szeletien kultúra névadó lelőhelyén

Mester Zsolt, Szolyák Péter, Lengyel György, Ringer Árpád | Pdf | Megtekntés

Kulcsszavak: Szeleta-barlang, kronológia, rétegtani kutatás

A Szeletien kultúra névadó lelőhelyeként a keleti Bükkben, a Szinva-völgy felett nyíló Szeleta-barlang a nemzetközi kutatásban egyik legismertebb paleolitikus lelőhelyünk. Levéleszközökkel jellemzett leletanyagának kulturális és kronológiai besorolása, régészeti értékelése többször változott a kutatástörténet során az Európa paleolitikumáról alkotott kép függvényében. A mindenkori vitákban nehezítette az érvelést, hogy a barlang feltárása 1906-tól napjainkig – olykor több évtizedes kihagyásokkal – különböző kutatók irányítása alatt zajlott, mégis mindenki a Kadić Ottokár által kialakított sztratigráfia keretei közé próbálta beilleszteni megfigyeléseit. Az ezredforduló óta a Szeletien kultúra vonatkozásában előtérbe került a kronológiai helyzetének kérdése, köszönhetően az egyre szaporodó radiokarbon dátumoknak. Világossá vált, hogy a Szeleta esetében ezeket a problémákat nem lehet érdemben vizsgálni a meglévő sztratigráfia bizonytalanságai miatt. 2012-ben új rétegtani kutatás indult a barlang előterén, amelynek célja egy teljesebb rétegsor kialakítása és annak komplex természettudományos vizsgálata.
Acsa-Rovnya: új eredmények

T. Dobosi Viola | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Aurignacien, levélhegy, nyílt színi telep

Az első terepbejárások és a két ásatás (2001 és 2004) leletei után 2007-ben Péntek Attila ajándékaként nagy meny-nyiségű régészeti leletanyag került be a Magyar Nemzeti Múzeumba Acsa-Rovnya lelőhelyről. A publikáció (Dobosi 2008) óta megismert új nyílt színi aurignaci telepek eredményei alapján újraértékeljük a lelőhelyet.
Nyílt színi Szeletien telep Szécsénke-Kis-Ferenc-hegyen

Péntek Attila, Zandler Krisztián | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Micoquien-Bábonyien, Szeleten ipar, Cserhát, tipológia, technológia, nyersanyagok, kvarcporfír (metariolit), levéleszközök

Annak ellenére, hogy a Szeletien kultúra névadó lelőhelye köztudottan hazánkban található, Magyarországról szinte alig van publikált nyílt színi, a fenti iparba tartozó telep. Ennek részben az is lehet az oka, hogy a Szeletien kultúra vezéreszközei, a levélhegyek, sokszor szórványként, kísérő ipar nélkül kerültek a múzeumi gyűjteményekbe. Máskor a szeletiennek meghatározott darabok láthatóan keveredtek más kultúrák eszközeivel és a régészeti anyagok szétválasztása nehézségekbe ütközött. 2001 óta szisztematikus terepbejárások folynak a nyugati Cserhát hegység területén, többek között Legénd, Nógrádkövesd és Szécsénke térségében. Számos, elsősorban paleolitikus ipar/kultúra lelőhelye vált ismertté, melyek közül még csak a Micoquien-Bábonyien kultúrkörébe tartozóként értelmezett Legénd Káldy-tanya lelőhelykomplexum régészeti anyaga került publikálásra. Ezen elmaradást pótolandó esett jelenlegi választásunk a szécsénkei lelőhelyre. Az ipar jellegzetességei közé tartoznak a távolsági nyersanyagnak számító üveges kvarcporfír nagyarányú használata, a bifaciális technológia, a hossztengelyre szimmetrikus levélhegyek, az aurignacien típusú vakarók, a középső paleolitikus típusú kaparók jelenléte valamint a pengék és a pengén készült eszközök kis aránya. Tipológiai alapon ezt az ipart a szlovákiai, morvaországi és bajorországi Szeletien lelőhelyek anyagához köthetjük, néhány, részben még szintén publikálatlan régészeti anyaggal – Debercsény-Mogyorós, Hont-Csitár, Buják-Szente – mint lehetséges párhuzammal együtt.
Tata-Porhanyó-bánya 2012-ben

T. Dobosi Viola | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: középső paleolitikum, kavicsipar

A Kőkor Kerekasztal eredeti célkitűzésének megfelelően, beszámolok azokról az eredményekről, amelyekre az 1995–2001 között végzett ásatások anyagának feldolgozása, valamint a korábbi ásatások és gyűjtések anyagának revíziója során jutottam 2012 végéig, s a kérdésekről és problémákról is, amelyek közben felmerültek.
Szudán korai kőkora egy szakóca tükrében

Király Attila | Pdf | Megtekintés

Kulcsszavak: Afrikai Kivonulás, korai kőkor (ESA), középső kőkor (MSA), Szudán, kvantitatív morfometriai analízis, műveletsor, szakóca, kés, nagy vágóeszköz, másodlagos kontextus

Az afrikai korai kőkor kutatásának egyik legfontosabb interpretációs közegét ma az Afrikai Kivonulások elméletei jelentik. A kivonulások modelljeinek tesztelését jelentősen megnehezítik a Szahara mostoha környezeti és tafonómiai viszonyai: kevés régészeti lelőhelyet ismerünk e területről, melyeket általában a felszínen csoportosuló, eredeti kontextusukat vesztett tárgyak alkotnak. Jelen írás tárgya egy ilyen lelet, egy kőeszköz a mai Szudán területéről. Az eszköz morfometriai és technológiai jellemzésén keresztül helyi, regionális és kontinentális léptékben vizsgálom a másodlagos helyzetből ismert régészeti emlékanyag értelmezési lehetőségeit. Ehhez mérten három kérdésre keresem a választ. 1.) A vizsgált kőeszközt milyen tulajdonságai által, és hová helyezhetjük el Szudán korai kőkori térképén? 2.) A szudáni régió hogyan kapcsolódik az Afrikai Kivonulás elméleteihez? 3.) Hogyan járulhatnak hozzá az ilyen szituációkból ismert leletek az Afrikai Kivonuláshoz hasonló globális régészeti diskurzushoz? Mivel a terület korai kőkora a magyar nyelvű szakirodalomban eddig alig tárgyalt jelenség, az írás ennek bemutatására is törekszik.