Régészeti kutatás az Ipoly mentén

Archaeological explorations along the River Ipoly


Az Ipoly és a Börzsöny között elnyúló Hont község környékéről számos paleolitikus korú lelőhelyet ismerünk. Néhányon, mint Hont-Parassa III Orgonás, Hont-Templomdomb, vagy a rejtélyes Hont-Csitár (Molnár-hegy), ásatás is zajlott az elmúlt évtizedekben. A lelőhelyek többségén azonban csak felszíni gyűjtés történt – a dombos, erdőkbe burkolt tájat sokszor bejárni is komoly feladat.

2015. október 26. és 29. között feltárást, illetve további gyűjtéseket végzett itt Zandler Krisztián, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum régésze. A lelőhelyek: Ipolyvölgy III, Ipolyvölgy I, Drégelypalánk-Gyakorszer és Topóka-dűlő, Hont-Babat, Hont-Csitár.

Ipolyvölgy III

A Parassapuszta közelében sorakozó „Ipolyvölgy” lelőhelyeket T. Dobosi Viola és Simán Katalin terepbejárásaiból ismerjük. Ipolyvölgy III. lelőhely gyűjteményében ígéretes, a Gravettien kultúrához sorolható tipikus kőeszközök is találhatók, egy kutatóárok tehát ezen a lelőhelyen került kijelölésre, az Ipoly egyik teraszán. A kelet-nyugat irányú, 5 x 1 méter kiterjedésű szondát a felszíntől számított 122 cm-es mélységig vizsgálták át. Régészeti leletanyagot a szonda nem tartalmazott annak ellenére, hogy a szelvény közvetlen közelében a felszínről ismét tudtak leleteket gyűjteni.



1. ábra (fent balra). Zandler Krisztián. Fotó: Király Attila Teljes méret

2. ábra (fent jobbra). Ipolyvölgy III. Kilátás a folyóvölgyre északi irányban, a lelőhelytől kb. 100 méterre délre. Barna = Magyarország; zöld = Szlovákia. Fotó: Király Attila Teljes méret

3. ábra (lent balra). Ipolyvölgy III. A kutatóárok helye az Ipoly teraszán. Fotó: Király Attila Teljes méret

4. ábra (lent jobbra). Ipolvölgy III. A kutatóárok mélyítés közben. Fotó: Király Attila Teljes méret


Ipolyvölgy I

A néhány kilométerre északnyugatra található Ipoly-teraszon a bejárás során, egy földútból kimosódva kavics ütőkő, limnoszilicit anyagú magkövek és szilánkok, valamint egy hegyi kristályból pattintott lamella proximális töredéke került elő. A lelőhely anyaga a III. lelőhelyhez hasonlóan a Gravettien kultúra idősebb pengés fílumába sorolható. A hegyikristály elsődleges előfordulása a Keleti-Alpok, pattintott kőeszközként való felhasználására csak a felső paleolitikum idejéből van bizonyíték. Hazánk területéről ez a 18. ilyen nyersanyagú megmunkált darab.



5. ábra (balra). Ipolyvölgy I. Hegyi kristály lamella. Fotó: Király Attila Teljes méret

6. ábra (jobbra). Hont-Csitár (Molnár-hegy). Fotó: Király Attila Teljes méret


Hont-Csitár (Molnár-hegy)

A lelőhelyen Gábori Miklós végzett ásatást 1969-ben, a leletanyagból a késői középső paleolitikumba sorolt Jankovichien kultúra kétoldali megmunkálású (bifaciális) eszközeit említi könyvében Gáboriné Csánk Vera. A leletanyag részletes közlését Zandler Krisztián végezte el néhány éve. Ez alapján a lelőhely anyaga a Szeletien kultúra morvaországi nyílt színi lelőhelyeinek leleteivel mutat rokonságot. A körülbelül 100 x 30 méter kiterjedésű felszínen ez alkalommal is számos kőszilánk hevert. Kiemelkedik közülük egy kis méretű, enyhén aszimmetrikus, radiolaritból készült levéleszköz. Párhuzama ugyanezen évben Péntek Attila Szécsénke-Berecz-oldali gyűjtéséből került elő.



7. ábra. Bifaciális eszköz, előlapi nézet, Hont-Csitár (Molnár-hegy). Fotó: Zandler Krisztián Teljes méret

8. ábra. Bifaciális eszköz, hátlapi nézet, Hont-Csitár (Molnár-hegy). Fotó: Zandler Krisztián Teljes méret

9. ábra. Bifaciális eszköz töredéke, előlapi nézet, Hont-Csitár (Molnár-hegy). Fotó: Zandler Krisztián Teljes méret

10. ábra. Bifaciális eszköz töredéke, hátlapi nézet, Hont-Csitár (Molnár-hegy). Fotó: Zandler Krisztián Teljes méret


Bár az Ipolyvölgy III. szonda negatívnak bizonyult, a pár napos akció nagy sikere, hogy ismét Hont-Csitárra és az Ipoly-völgyi Gravettien lelőhelyekre irányította a kutatók figyelmét. Gábori Miklós már nem publikálta itteni ásatásának eredményeit, a szakma számára ismert részletek alapján Csitár csupán ígéretes terep maradt. Az újonnan gyűjtött leletanyag tovább erősíti Zandler Krisztiánban egy nagyobb lélegzetvételű feltárás tervét ezen lelőhelyeken.

További információk:

Dobosi V. T., Simán K.: Hont-Parassa III. Orgonás, Upper Palaeolithic Settlement. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2003: 15-29.

Zandler K.: Paleolit telep Hont-Csitáron. In: Guba Sz., Tankó K. (szerk.), ,,Régről kell kezdenünk…” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény 2010, 23-49.