Páli-Dombok: the first in situ Old Stone Age assemblage from the Rába Valley


A régibb kőkor magyarországi lelőhelyeit számba vevő összefoglalások csak bizonytalan és szórványleleteket említenek a Dunántúli-középhegység vonalától nyugatra eső országrészben. Pedig földrajzilag semmi sem indokolja, hogy a Kisalföldnek a Dunától délre elterülő felén ne legyenek ősemberi megtelepedések az újkőkort megelőző évszázezredek folyamán. A Páli-Dombok lelőhelyen 2014–2015-ben feltárt megtelepedési nyomok most új megvilágításba helyezhetik a térség régibb kőkori lakottságának kérdését.


Páli mezolitikum epipaleolitikum ábra

1. ábra. Páli-Dombok lelőhely elhelyezkedése (A) és a mentőásatás szelvényének és szondáinak helyzete. Grafika: Király Attila Teljes méret


Páli község a Kisalföldhöz tartozó Kapuvári-sík déli részén fekszik Győrtől légvonalban 60 km-re délnyugatra. Maga a lelőhely a páli kavicsbánya területén, a községtől délre 4 km-re, a Rába mai medrétől 1 km-re található. 2014. augusztus 28-án Hatos János régésztechnikus egy újonnan nyitott bányagödör déli oldalán, a rézsűben, a felszíntől számított mintegy kétméteres mélységben 5 darab pattintott kő leletet fedezett fel. A szükségesssé vált mentőásatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézete végezte Mester Zsolt vezetésével 2014. október 30-tól november 7-ig és 2015. március 16-tól április 3-ig.



2. ábra (fent) A feltárt pattintott kövek hurkapálcával megjelölt in situ helyzete lelethorizontot rajzol ki a sötétszürke eltemetett talaj alsó részében. Fotó: Faragó Norbert Teljes méret

3. ábra (lent balra) Páli-Dombok, az ásatási terület a bányagödör déli rézsűjén. Fotó: Faragó Norbert Teljes méret

4. ábra (lent jobbra) Páli-Dombok, feltárás. Fotó: Faragó Norbert Teljes méret


Már a munka őszi szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy a leletek eredeti helyzetükben, egy körülbelül 15 cm vastag sötét talajhorizont alsó felében sűrűsödnek. A tavaszi mentőásatás fő célkitűzése az volt, hogy ezt a megtelepedési jelenséget a lehető legteljesebben feltárjuk. A rendelkezésre álló idő alatt 15 m2 összefüggő felületet tártunk fel, de a megtelepedési folt széleit nem sikerült határozottan megállapítanunk. A feltárás során előkerült és dokumentált leletanyag 3346 pattintott követ, 63 faszéndarabkát, 67 kavicsot és 3 állatfogat (kisméretű tulokféle) foglal magában.

A pattintott kövek egy homogén kőipar emlékanyagát képviselik. Nyersanyaguk kizárólag radiolarit, mely a Bakony vidékéről származik. A kőanyag 50%-a 5 mm-nél kisebb, 27,5%-a 10 mm-nél nagyobb, 22,5%-a a két méret közötti. Ez az összetétel a kevés magkő ellenére helyben történő kőeszközkészítési tevékenységet sejtet. A retusált eszközök készlete vakarókból, tompított hegyekből, retusált pengékből és szilánkokból, csonkított pengékből, lamellákból, valamint mikrolit háromszögekből áll. Az ipar összképe és a mikrolit háromszögek jelenléte alapján a korát régészetileg az epipaleolitikum és kora mezolitikum periódusára tehetjük. Ezt a kormeghatározást a közeljövőben természettudományos keltezéssel szeretnénk megerősíteni, a vizsgálatok jelenleg is folynak.



4. ábra (balra) Páli-Dombok, válogatott (és még mosatlan) darabok a készlet karakterének érzékeltetésére. Fotó: Faragó Norbert Teljes méret

5. ábra (jobbra) Páli-Dombok, retusált (és még mosatlan) eszközök. Fotó: Faragó Norbert Teljes méret


Páli-Dombok lelőhely jelentősége nem csupán abban áll, hogy a Rába völgyét is bekapcsolja a korszak kutatásába, hanem egy olyan területen helyezi új megvilágításba a kora-holocén kori megtelepedettséget, amely a Közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájának kialakulása és a Kárpát-medence neolitizációja szempontjából kulcsfontosságú.

További információk:

Mester, Zs., Faragó, N., Király, A. 2014 The first in situ Old Stone Age assemblage from the Rába Valley, Northwestern Hungary. Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 2: 351- 363. http://dissarch.elte.hu

Mester, Zs., Faragó, N., Halbrucker, É., Király, A., Péntek, A. in press Páli-Dombok: a régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben. Arrabona