Buják-Szente, egy nyílt színi paleolitikus telep (Buják-Szente, an open-air palaeolithic site)

Attila Péntek1, Krisztián Zandler2

1 Független kutató / Independent researcher, 2143 Kistarcsa, Késmárki u. 27.
2 Dornyay Béla Múzeum / Béla Dornyay Museum, 3100 Salgótarján


Cite as Péntek, A. & Zandler, K. (2014). Buják-Szente, egy nyílt színi paleolitikus telep (Buják-Szente, an open-air palaeolithic site). Litikum – Journal of the Lithic Research Roundtable, 2, pp. 5–18. https://doi.org/10.23898/litikuma0007

Abstract. Buják-Szente open air palaeolithic site, Cserhát Mountains, North Hungary. Since 2001, field walking surveys are undertaken in the vicinity of the village Buják, Nógrád county, Hungary. Among the discovered sites, Buják-Szente provided a rich collection of lithics. The majority of the artifacts belongs to the Palaeolithic period, the younger pieces possibly are from the Neolithic. Most of the artifacts were made of local rocks (limnic quartzite and flint), the long-distance materials are represented by obsidian and northern flint. The Palaeolithic flake industry lacks quartz-porphyry pieces. Side-scrapers, end-scrapers, leaf shaped and other bifacial tools are represented among the tools. The typological character of this collection suggests a younger bifacial industry, which bears a resemblance to the Szeletian culture. The younger lithic sample has a laminar character, it is made almost exclusively of limnic quartzite. End-scrapers and other worked blades dominate the class of tools. In the absence of ceramic sherds, the connotations of these lithics are uncertain, probably they belong to the Lengyel culture.

Kivonat. A Nógrád megyei Buják község határában 2001 óta folyó terepbejárások során felfedezett lelőhelyek közül Buják- Szentéről került elő gazdagabb pattintott kőegyüttes. Ennek nagyobb része a paleolitikumba, kisebb része a fiatalabb őskorba (valószínűleg a neolitikumba) sorolható. A leletanyag döntő többsége helyi nyersanyagból (limnokvarcit és kovakavics) készült, a távolsági nyersanyagok között obszidián és tűzkő szerepel. A paleolitikus együttes, melyben feltűnő a kvarcporfír nyersanyag hiánya, egyértelműen szilánkiparként definiálható. Az eszközkészletben kaparók és vakarók mellett levéleszközök és egyéb bifaciálisan megmunkált darabok találhatók. A tipológiai összkép alapján egy fiatal levélhegyes iparról lehet szó, mely esetlegesen a Szeletien kultúrához kapcsolható. A fiatalabb őskori leletegyüttesre, mely szinte kizárólag helyi limnokvarcitból készült, a pengék a jellemzőek, a változatos eszközkészletben főként vakarókat és különböző módon megmunkált pengéket találunk. Kerámia hiányában a kulturális besorolása bizonytalan, de valószínűleg a lengyeli kultúrába tartozhat.

Keywords: Cserhát Mountains, field walking, reconaissance, flint pebbles, leaf shaped tool, Palaeolithic, Szeletian

Kulcsszavak: Cserhát hegység, terepbejárás, limnokvarcit, kovakavics, levéleszköz, paleolitikum, Szeleta kultúra

Data availability statement: The authors confirm that the data supporting the findings of this study are available within the article.

Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.

Funding statement: The author received no financial support for the research and/or the publication of this article.

Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). cbna You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.

Creative Commons License


List of references

Bogsch L. 1943. A Buják-Szirák közötti, illetve a Mátraszőlős környéki kövületlelőhelyek földtani viszonyai (Jelentés az 1940. évi felvételről). A Magyar királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1939-1940: 521-531.

Csongrádi-Balogh, É., Dobosi, V. T. 1995. Paleolithic settlement traces near Püspökhatvan. Folia Archaeologica 44:37-59.

Gutay, M. 2007. Régészeti lelőhelyek a Zagyva felső-folyása mentén, Hatvan-Kisgombos és Pásztó között. Őskőkori lelőhelyek a Mátra déli és délnyugati részén. Szakdolgozat, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, kézirat.

Hámor, G. 1985. A Nógrád-Cserháti kutatási terület földtani viszonyai – Geology of the Nógrád-Cserháti area. Geologica hungarica Series geologica 22, Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.

Heinen, M., Beck, D. 1997. Ausgrabungen auf dem Szeletien-Fundplatz Zeitlarn, Lkr. Regensburg. Beiträge zur Archäologie in der Oberpfalz 1:71-88.

Hladíková, L. 2002. Szeletienská štípaná industrie z lokality Trboušany I (The szeletian chipped industry from the site Trboušany I). Acta Musei Moraviae Sci. Soc. 87/1-2:57-80.

Horváth, G. 2000. Nógrád-megye természetföldrajza. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, kézirat.

Jöris, O. 2001. Der spätmittelpaläolithische Fundplatz Buhlen (Grabungen 1966-69) – Stratigraphie, Steinartefakte und Fauna des Oberen Fundplatzes. Bonn: Dr. Rudolf Habelt GmbH.

Markó, A., Péntek A. 2003-2004. Raw material procurement strategy on the palaeolithic site of Legénd Káldy-tanya (Cserhát Mountains, Northern Hungary). Praehistoria 4-5:165-177.

Markó, A. 2004. Újabb kőeszköz a galgagyörki Csonkás-hegyről. Ősrégészeti Levelek 6:10-12.

Markó, A. 2005. Limnokvarcit a Cserhát hegységben (Limnic quartzite in the Cserhát Mountains). Archeometriai Műhely 2(4):52-55.

Markó, A. 2007. Preliminary report on the excavations of the Middle Palaeolithic site Vanyarc – Szlovácka-dolina. Communicationes Archaeologicae Hungaricae 2007:5-18.

Markó, A. 2009. Levéleszközös leletegyüttes Debercsényből (Leaf-shaped industry from Debercsény). Archaeologiai Értesítő 134:155-163. https://doi.org/10.1556/ArchErt.134.2009.9

Markó, A. 2012. Középső-paleolitikus leletegyüttesek Vanyarc környékén. Doktori disszertáció, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, kézirat.

Markó, A., Péntek, A., Béres, S. 2002. Chipped stone assemblages from the environs of Galgagyörk (Northern Hungary). Praehistoria 3:245-257.

Noszky, J. 1914. A Cserhát középső részének földtani viszonyai. (Jelentés az 1913. évi földtani felvételekről). A Magyar királyi Földtani Intézet Évi Jelentései 1913:305-325.

Noszky, J. 1923. A Zagyva völgy és környékének geológiai és fejlődéstörténeti vázlata. Annales Musei Nationalis Hungarici 20:60-72.

Noszky, J. 1940. A Cserháthegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása III – Das Cserhát-Gebirge. Geologische Beschreibung Ungarischer Landschaften III. Budapest: Magyar királyi Földtani Intézet.

Oliva, M. 1979. Die Herkunft des Szeletien im Lichte neuer Funde von Jezeřany. Acta Musei Moraviae Sci. Soc. 64:45-78.

Péntek, A., Zandler, K. 2013. Nyíltszíni Szeletien telep Szécsénke-Kis-Ferenc-hegyen. Litikum 1:36-49.

Péntek, A., Zandler, K. sajtó alatt. Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán. Neograd – A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve.

Schönweiss, W., Werner, H.-J. 1986. Ein Fundplatz des Szeletien in Zeitlarn bei Regensburg. Archäologisches Korrespondenzblatt 16/1:7-12.

Szentes, F. 1943. Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása IV. – Die weitere Umgebung von Aszód. Geologische Beschreibung Ungarischer Landschaften IV. Budapest: Magyar királyi Földtani Intézet.

  1. Biró, K. 1981. A Kárpát-medencei obszidiánok vizsgálata (Archaeological study of the Carpathian obsidians). Archaeologiai Értesítő 108:194-205.
  2. Biró, K. 1984. Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai (Sources of Lithic Raw Materials for Chipped Implements in Hungary). Archaeologiai Értesítő 111:42-52.
  3. Biró, K. 2011. Magyarországi kovakőzetek kutatása (Investigations of siliceous rocks in Hungary). Archeometriai Műhely 8(3):211-218.
  4. Dobosi, V. 1978. A pattintott kőeszközök nyersanyagáról (Über das Rohmaterial der retuschierten Steingeräte). Folia Archaeologica 29:7-19.

Valoch, K. 1967. Die altsteinzeitlichen Stationen im Raum von Ondratice in Mähren. Acta Musei Moraviae Sci. Soc. 52:5-45.

Valoch, K. 1973. Neslovice, eine bedeutende Oberflächenfundstelle des Szeletien in Mähren. Acta Musei Moraviae Sci. Soc. 58:5-76.

Valoch, K., Kočí, A., Mook, W. G., Opravil, E., van der Plicht, J., Smolíková, L., Weber, Z. 1993. Vedrovice V, eine Siedlung des Szeletien in Südmähren. Quartär 43-44:7-93.

Zandler, K. 2006. Paleolit lelőhelyek Eger környékén. Szakdolgozat, Budapest:. Eötvös Loránd Tudományegyetem, kézirat.

Zandler, K. 2010. Paleolit telep Hont-Csitáron (A palaeolithic site at Hont-Csitár). In: Guba, Sz., Tankó, K. (szerk.): ,,Régről kell kezdenünk…” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény, 23-49.

Zandler, K. 2012. A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta 11:3-54.