Feldebrő-Bakoldal 1. számú lelőhely kutatásának előzetes eredményei


Gutay, M., Bálint, Cs., Péntek, A., Szegedi, K. I., Tóth, Z. H. (2016) Feldebrő-Bakoldal 1. számú lelőhely kutatásának előzetes eredményei (Preliminary report of an Upper Palaeolithic site Feldebrő-Bakoldal 1). Litikum 4: 45-52.

Címkék: Epigravettien fílum, felső paleolitikum, gyapjas mamut, kerámia, terepmunka, tervásatás

Tags: Epigravettian, Upper Palaeolithic, wooly mammoth, ceramic material, fieldwork, excavation


PDFGalleryBibTeXRDF
Feldebrő–Bakoldal 1. számú lelőhelyen 2011-ben Gasparik Mihály paleontológus gyapjas mamut és egy pleisztocén korú róka maradványait tárta fel, ásatása során több limnoszilicit szilánk is előkerült. Az ígéretes eredmények és a későbbi terepbejárások tapasztalatai miatt 2016 június és szeptember hónapok során tervásatást végeztünk a lelőhelyen. Az eddigi feldolgozás alapján a pattintott kőanyag a felső paleolitikum késői szakaszára tehető, a Gravettien entitás Epigravettien fílumához kapcsolható. A kőnyersanyagok regionális és távolsági szinten is változatosak. Az ásatások során beásási nyomok nélkül a pleisztocén üledékrétegekből kerültek elő paleolitikus leletek mellett kerámia töredékek, ez a jelenség további értelmezést igényel.
Preliminary report of an Upper Palaeolithic site Feldebrő-Bakoldal 1 At the site Feldebrő-Bakoldal 1, Mihály Gasparik paleontologist uncovered remains of a wooly mammoth and a Pleistocene-age fox together with several limnic silicite flakes in 2011. After successful field walkings we conducted an archaeological excavation at the site between June–September 2016. Preliminary results suggests that the excavated lithic material belongs to the Epigravettian phylum of the Gravettian entity. The lithic raw materials are heterogenous in both the regional and extraregional subsample. We recovered ceramic lumps/sherds in association with the Palaeolithic artifacts, from Pleistocene layers that were devoid of later disturbation. This phenomenon requires further investigations.

Gutay Mónika, Bálint Csaba, Péntek Attila, Szegedi Kristóf István, Tóth Zoltán Henrik
Dobó István Vármúzeum, 3300 Eger, Vár 1

Creative Commons Licenc
Gutay Mónika, Bálint Csaba, Péntek Attila, Szegedi Kristóf István, Tóth Zoltán Henrik Feldebrő-Bakoldal 1. számú lelőhely kutatásának előzetes eredményei című műve a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt van.
A mű alapja: http://www.litikum.hu/project/a0018_gutay/.
Az ezen publikus licenc hatáskörén kívül eső jogok megtekinthetőek itt: www.litikum.hu/rolunk


1. Bevezetés

Feldebrő–Bakoldal 1. számú lelőhely Heves megyében, a Mátra DK-i részén, Feldebrő község K-i határában, a Tarna-folyó középmagas pleisztocén teraszán, 155-160 m tszf-i magasságban található (1. ábra). A lelőhelyen tervásatást végeztünk 2016.06.18−26. valamint 2016.09.07–16. között.

A területet az első (1763−1787), a második (1806−1869) és a harmadik (1869−1887) katonai felmérések térképei is legelőként ábrázolják. A terület É-i részének elnevezése Bakoldal, a D-i részéé pedig Szőlőfő. Szőlő– vagy egyéb mélyművelés nem volt a területen. A helyszín Farkas Gábor feldebrői erdőmérnök földterülete, aki a 2000-es évek második felétől megszántotta Bakoldal területét. 2011 tavaszán és őszén mamutcsont töredékek és limnoszilicit szilánkok kerültek elő a szántott talajból. Gasparik Mihály paleontológus (Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani – és Földtani Tára) és munkatársai 2012 áprilisában Feldebrő–Bakoldal területén két gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) maradványait találták meg 40–70 cm közötti mélységben (Gasparik 2012). A mamutcsontoktól néhány méterre ÉNy-i irányban egy róka maradványai kerültek elő. Az előkerülési körülmények figyelembevétele alapján ez pleisztocén korú sarki róka (Alopex lagopus) lehet. A gyapjas mamut és a róka maradványok közvetlen közelében limnoszilicit szilánkok is voltak. Az őslénytani feltárás közelében elsődleges gyártási termékeket: magköveket, nyersanyagtöredékeket és szilánkokat találtak megmunkált kőeszközök nélkül. A gyapjas mamutoktól származó csontok körül 3 db 8-12 cm-es átmérőjű cölöphelyet azonosítottak. A mamutcsontok alatt megégett, szenesedett csontok voltak. A jelenséget egy paleolitikus húsdepóként értelmezték. A mamutcsontok radiokarbon kora 12 300±200 év BP (13 200−11 800 év cal BC) (DeA-1735). Ez a dátum a Kárpát-medencében talált mamut maradványok korához viszonyítva túlságosan fiatal (Kovács 2012: 17, Table 1), illetve a mamutcsont kollagén tartalma alacsony volt.


Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő


1. ábra. Feldebrő-Bakoldal 1. számú lelőhely elhelyezkedése.
Figure 1. The location of Feldebrő-Bakoldal 1. archaeological site

Letöltés eredeti méretben // Original image

2. ábra. Felszíni leletkategóriák.
Figure 2. Categories of surface finds.

Letöltés eredeti méretben // Original image

3. ábra. Felszíni leletek szóródási körzetei.
Figure 3. The areas of intensive surface finds.

Letöltés eredeti méretben // Original image

4. ábra. Feltárási szelvények elhelyezkedései a lelőhelyen.
Figure 4. The location of excavation trenches on the site (June 2016).

Letöltés eredeti méretben // Original image


2. A lelőhely régészeti kutatása

Feldebrő–Bakoldalon a tervásatás előtt 2016 tavaszán két alkalommal végeztünk terepbejárásokat, illetve Stickel János geofizikus és munkatársai folytattak geofizikai felméréseket. A felszíni leletek, főként pattintott kövek É-D-i irányban mintegy 520 m, K-Ny-i irányban 230 m hosszúságú területen szóródtak szét. A pattintott kövek között magkövek, szilánkok, pengék, pattintékok, töredékek és kőeszközök (főként vésők) voltak (2. ábra). A pattintott kövek mellett fosszilis csontokat és a lelőhely K-i részén egyetlen darab valószínűsíthetően bronzkori kerámiát és minden bizonnyal hozzák kapcsolódó állatcsontokat gyűjtöttünk. A felszíni leletek szórásintenzitása alapján öt leletgazdag terület különíthető el (3. ábra). Méretei folytán a lelőhely tulajdonképpen egy lelőhelykomplexum, amelynek esetében tehát minden bizonnyal több felső paleolitikus megtelepüléssel számolhatunk.

A területen talajradarral történő felmérést is végeztünk. A talajradar hat anomáliát mutatott ki, amelyekről a második felmérés során kiderült, hogy egy bizonytalan korú és eredetű vonalas létesítményhez tartoznak. Nem tekinthetők régészeti objektumoknak.

A júniusi ásatás során a lelőhely különböző pontjain, a leletek legnagyobb felszíni leletsűrűsödései alapján jelöltünk ki a feltárási szelvényeket. Az É-i részen a 4., az 5., a Ny-i részén a legintenzívebb leletszóródási területen a 3., a 8., a 9., a K-i részén a 6., a D-i részén a 7., a 10., a 11., a 12., a 13. és a 14. sorszámmal ellátott szelvényeket tártuk fel. Az 1. és a 2. sorszámmal kijelölt szelvényeket nem ástuk meg (4. ábra).

A 3. szelvényben megfigyelt rétegsorok a következők voltak: 0–30 cm sötétbarna színű humuszosodott talaj, 30–60 cm sárgás színű homokos agyag, alatta 60 cm-től világos sárgásbarna sárga színű homok (5. ábra).


Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő


5. ábra. A 3. szelvényben megfigyelhető rétegsor.
Figure 5. Observed stratigraphy in trench No. 3.

Letöltés eredeti méretben // Original image

8. ábra. A 8., 8Y. szelvények horizontális leleteloszlása.
Figure 8. Categories of surface finds.

Letöltés eredeti méretben // Original image

10. ábra. A 7a., 7b., 7c., 17., 18. szelvények horizontális leleteloszlása.
Figure 10. Horizontal artifact distribution of the trenches No. 7a., 7b., 7c., 17., 18.

Letöltés eredeti méretben // Original image

22. ábra. Kerámialeletek elhelyezkedése a szelvényekben.
Figure 22. The distribution of ceramic finds from the trenches

Letöltés eredeti méretben // Original image


A leletek döntő többsége valamennyi szelvényben 30-45 cm mélységben került elő. A leggazdagabb szelvények leleteinek horizontális szóródása a mélységadatok jelzésével a 6. ábrán, a leggazdagabb, 8. szelvény leleteinek vertikális szóródása a 7. ábrán látható. A 3. szelvényben elég sok volt a faszéndarab, míg a mellette levő 8. szelvényből csak kevés faszén került elő (8. ábra). A 3. szelvénytől Ny-DNy-i irányban egy tűzhely maradványa feltételezhető. A szelvényekből pengék, szilánkok, magkövek, töredékek és típusos pattintott kőeszközök (főként tompított hátú lamellák, vésők) kerültek elő.

A szeptemberi ásatás során a feltárási szelvények kijelölésében a megelőző ásatás eredményeire is támaszkodtunk. A lelőhely É-i területén a leletgazdag 8. szelvény ÉK-i irányú részleges, 2×1 m-es nagyságú bővítésére került sor (8Y szelvény). A D-i részen pedig a különösen kerámiában gazdag 7. szelvénykomplexum ÉNy-i irányban történő bővítése történt meg egy 2×1 m-es (17. szelvény) és egy 3×2 m-es (18. szelvény) nagyságú szelvény által. Az ásatás eredményei közül különös jelentőséggel bírhat a 8Y. szelvény gazdag leletanyaga (9. ábra), valamint a 18. szelvényben feltárt tüzelési nyom és az ismételten előkerült jelentősebb mennyiségű régészeti lelet, köztük kerámia (10–11. ábra). A 17. és a 18. szelvényekben talajmintázás is történt. A geomorfológiai vizsgálatokat Dobos Anna geomorfológus (Eszterházy Károly Egyetem) végezte, ezek alapján a lelőhely a Tarna IIb. pleisztocén teraszán helyezkedik el. A szelvény elkülönített rétegsorai: 0-42 cm között sötét sárgásbarna színű, erősen szerkezetes, gyengén cementált iszapos agyag. 42–65 cm között sötét sárgásbarna színű erősen szerkezetes, gyengén cementált, iszapos, homokos anyag. 65–90 cm között világos sárgásbarna színű, gyengén szerkezetes, közepesen cementált, közép és finom szemcsés homok, kevés lösszel. 90 –110 cm között sárgásbarna színű, gyengén szerkezetes, gyengén cementált, közép és finom szemcsés homok.

3. Előzetes eredmények

A felszíni gyűjtésből származó leletek mellett eddig csupán a júniusi ásatás leleteinek történt meg a feldolgozása és az alapvető statisztikai kiértékelések elkészítése.

Az eddig megvizsgált pattintott kőanyag viszonylag kicsiny, 37 darabos eszközkészletének tipológiai képét a vésők, a retusált pengék és lamellák valamint a tompított hátú darabok magasabb aránya jellemzi (12. ábra). A leletegyüttes a késői felső paleolitikumra, a 20−13 000 év BP közé keltezhető, valószínűleg a Gravettien entitás Epigravettien fílumába tartozik (Lengyel 2008; T. Dobosi 2009: 15). Relatív korhatározásunkat természettudományos vizsgálatokkal szeretnénk igazolni. Mind a felszíni gyűjtésekből, mind az ásatási szelvényekből nagyszámú penge, pengetöredék, lamella és lamellatöredék került elő (13. ábra). A felszínről gyűjtöttünk két unipoláris pengemagkövet, két unipoláris lamellamagkövet, illetve egy bipoláris pengemagkövet. A pengék és magkövek morfometriai adatait és technológiai elemzését egy későbbi publikációban kívánjuk közzétenni.

A leletegyüttes néhány jellegzetes darabja, eszközök, pengék és magkövek, a 14.-19. ábrákon látható.


Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő


6. ábra. A 2016. júniusi ásatás néhány gazdag leletanyagot szolgáltató szelvényének horizontális szóródása mélységadatokkal.
Figure 6. Horizontal distribution of some artifact-rich trenches with depth data (June 2016).

Letöltés eredeti méretben // Original image

7. ábra. A 8. szelvény leleteinek vertikális eloszlása.
Figure 7. Vertical artifact distribution of trench No. 8.

Letöltés eredeti méretben // Original image

9. ábra. A 8., 8Y. szelvények horizontális leleteloszlása.
Figure 9. Horizontal artifact distribution of the trenches No. 8. and No. 8Y.

Letöltés eredeti méretben // Original image

11. ábra. A 18. szelvény vertikális leleteloszlása három leletkategóriára.
Figure 11. Vertical artifact distribution of trench No. 18. for three artifact categories.

Letöltés eredeti méretben // Original image



Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő


12. ábra. Az eszköztípusok darabszám szerint megoszlása. 1= Szilánkvakaró, 2= Véső pengén, 3= Véső szilánkon, 4= Retusált penge, 5= Retusált lamella, 6= Retusált szilánk, 7= Fogazott szilánk, 8= Tompított hátú darab, 9= Egyéb megmunkált darab.
Figure 12. Distribution of the main tool types. 1=End-scraper, 2=Burin made on blade, 3=Burin made on flake, 4=Retouched blade, 5=Retouched microblade, 6=Retouched flake, 7=Denticulate, 8=Backed piece, 9=Other retouched tool.

Letöltés eredeti méretben // Original image

13. ábra. A fő technológiai csoportok darabszám szerint megoszlása. 1=Bipoláris penge magkő, 2=Unipoláris penge magkő, 3=Unipoláris lamella magkő, 4=Szilánk magkő, 5= Nem hierarchizált magkő, 6=Magkő kezdemény, 7= Penge, pengetöredék, 8= Lamella, lamellatöredék, 9= Vésőpattinték, 10= Gerinc penge/szilánk, 11=Szilánk, 12= Nyersanyaghulladék, törmelék.
Figure 13. Distribution of the main technological classes. 1=Bipolar blade core, 2=Unipolar blade core, 3=Unipolar microblade core, 4=Flake core, 5=Non-hierarchized core, 6=Pre-core, 7=Blade, blade fragments, 8=Microblades, microblade fragments, 9=Burin spall, 10=Crested blade/flake, 11=Flake, 12=Waste product.

Letöltés eredeti méretben // Original image

20. ábra. A felszíni és a 2016. júniusi ásatás leleteinek százalékos nyersanyageloszlása. 1=Mátra-Gyöngyös típusú limnoszilicit, 2=Mátraderecske típusú limnoszilicit, 3=Kalcedon, 4=Mészkő, 5=Tufa, 6=Kvarcporfír, 7=Obszidián, 8=Tűzkő, 9=Beazonosíthatatlan.
Figure 20. Raw material distribution of surface finds and those artifacts excavated in June 2016. 1=Mátra-Gyöngyös-type limnic silicite, 2=Mátraderecske-type limnic silicite, 3=Chalcedon, 4=Limestone, 5=Tuff, 6=Felsitic porphyry, 7=Obsidian, 8=Flint, 9=Unidentified.

Letöltés eredeti méretben // Original image

18. ábra. Válogatott leletek a lelőhely kőanyagából.
Figure 18. Selected artifacts from the site.

Letöltés eredeti méretben // Original image

19. ábra. Válogatott leletek a lelőhely kőanyagából.
Figure 19. Selected artifacts from the site.

Letöltés eredeti méretben // Original image

21. ábra. Csehországi tűzkő, mahagóni obszidián és kerámia töredékek.
Figure 21. Moravian flint, mahogany obsidian and ceramic fragments.

Letöltés eredeti méretben // Original image


A pattintott kövek többségének a nyersanyagában kétféle, feltehetőleg regionális eredetű limnoszilicit mutatható ki, a mátrai és a mátraderecskei limnoszilicit (20. ábra). Helyidegen nyersanyag a lelőhely D-i részén felszíni gyűjtésből származó, makroszkóposan beazonosíthatatlan eredetű tűzkő, É-i részén, a felszíni gyűjtésből származó kvarcporfír (metariolit) szilánk, továbbá az 5. szelvényből előkerült csehországi tűzkő (21. ábra: 1). A régészeti leletanyagokban nagyon ritka nyersanyagnak számító vörös vagy másképpen mahagóni obszidián (T. Biró et al. 2005) lelet került elő (21. ábra: 2) a 2012-es mamutfeltárás helyszínétől Ny-i irányban kb. 10-11 m-re nyitott szelvényben. Lengyel György a Gravettien entitás egy új kronológiai besorolását tárgyaló cikkében az északi eredetű tűzkőnek – mint kronológiai jelzésértékű nyersanyagnak – az előfordulásával kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik (Lengyel 2014). Úgy tűnik, hogy a Gravettien entitásban elsősorban az északi eredetű tűzkövek (kréta korú erratikus balti tűzkő, jura korú Krakkó környéki tűzkő) előfordulása vagy hiánya fontos relatív kronológiai ismérv. A. Verpoorte (2004) nyomán, Lengyel György érvelése alapján az LGM alatt és még azt követően is csak kevés északi tűzkő fordul elő az ismert epipaleolitikus leletanyagainkban. Korábban nem ismert mennyiségben jelennek meg ugyanakkor az intenzív K-i kapcsolatok meglétére utaló pruti, volhíniai tűzkőféleségek (Lengyel 2009: 228; 2014: 342). A lelőhely nyersanyag-felhasználásában az északi tűzkő hiánya esetleg a lelőhely korai epipaleolitikus korára (20−17 000 év BP) is utalhat.

A lelőhely D-i részén az átvágott domboldal metszetfalában több gödörszerű jelenséget figyeltünk meg. Az egyik gödör metszet betöltéséből pattintékok kerültek elő. A gödörszerű jelenségek a katonai gyakorlatok eredményeképpen létrejött képződmények lehetnek.

A júniusi ásatás folyamán a lelőhely különböző részein megásott szelvényekből 24 darab kerámia/agyagtöredék került elő. Szeptemberben a 17. és 18. szelvényekben összesen 147 db kerámia/agyagtöredék került feltárásra (22. ábra). A nagy mennyiségű kerámia töredék közül bemutatunk néhány darabot (21. ábra: 3, 4).

A felszíni gyűjtések során a lelőhely K-i részén egyetlen feltételezett bronzkori kerámia volt. Valamennyi kerámiatöredék a paleolitikus kőanyag mellett, 29−69 cm közötti mélységből látott napvilágot. Ez a jelenség további régészeti értelmezést kíván. Ennek érdekében természettudományos vizsgálatokat szeretnénk végezni a Miskolci Egyetem Ásvány – és Kőzettani Tanszék munkatársával, Kristály Ferenccel együttműködésben. A kerámiák/agyagtöredékek előzetes mikroszkópos vizsgálatára már sor került, amely alapján a kerámiákat 400–500 oC hőmérséklet érhette, ezért nem éghettek ki megfelelően és a megtartásuk is rossz. Egyes leletek szerkezete réteges volt, többségük homokos szerkezetű, amely homokkal történő soványítás eredménye is lehet. Ezek a jellemzők szándékos megmunkálásra utalhatnak. Heves megyében Erk 1. számú mezolitikus lelőhelyen a felszíni gyűjtésből és szondákból is kerültek elő kerámia töredékek. Az 1. szondában 50–74 cm közötti mélységben tüzelési nyomok voltak megfigyelhetők, a tűzhely mellett kerámiatöredékekkel, amelyek szintén további vizsgálatokra szorulnak. A 2. szelvény öntés réti talaj rétegéből, a felszíntől számított 41−43 cm közötti mélységéből egy kutyaféle foga került elő. A lelet radiokarbon kora (DeA7424) 9 171 ± 46 év BP (8 440–8 300 év cal BC). A kutyaféle a preboreális és a boreális határán, a korai mezolitikum idején élt.


Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő

Hungary Late Upper Palaeolithic archaeology Feldebrő


14. ábra. Válogatott leletek a lelőhely kőanyagából.
Figure 14. Selected artifacts from the site.

Letöltés eredeti méretben // Original image

15. ábra. Válogatott leletek a lelőhely kőanyagából.
Figure 15. Selected artifacts from the site.

Letöltés eredeti méretben // Original image

16. ábra. Válogatott leletek a lelőhely kőanyagából.
Figure 16. Selected artifacts from the site.

Letöltés eredeti méretben // Original image

17. ábra. Válogatott leletek a lelőhely kőanyagából.
Figure 17. Selected artifacts from the site.

Letöltés eredeti méretben // Original image


A felső paleolitikumban több lelőhelyről ismert égetett agyagtárgy Eurázsiából. A legkorábbi égetett agyagtöredékek a korai felső paleolitikumból a mai Görögország területéről származnak, ahol tapasztott felületen gabona magvakat sütöttek (Kuczyńska-Zonik 2014: 80). A középső felső paleolitikumban Európában a csehországi Gravettien (Pavlovien) lelőhelyeken koncentrálódik ez a leletcsoport, illetve a kelet-európai síkságon (Kostenkien). Csehországi lelőhelyeken előkerült figurális ábrázolásokat 400–800oC hőmérsékleten égették ki. Kostienki és Zarajszk lelőhelyeken a kerámiatöredékeket tűzhely vagy kemence részeiként értelmezték, noha számos kerámia íves volt és edénytöredék is lehet (Kuczyńska-Zonik 2014: 83). A Kostienki lelőhelyek kerámiái 23 000 év BC-re datálhatóak (Kuczyńska-Zonik 2014: 84). Ezt az időszakot követően jelenik meg főleg Kelet-Eurázsiában a korai edényművesség a vadász-gyűjtögetők körében, jelenlegi tudásunk szerint először Délkelet-Kínában a Xianrendong-barlangban 20–19 000 év cal BP körül (Wu et al. 2012). Észak-Kínában, az Amur-folyó vidékén és Japánban (Jomon-kultúra) és több szibériai lelőhelyen ismertek kerámialeletek a Bølling, Allerød interstadiálisok és Dryas III stadiális idejéből is (Cohen 2014; Gibbs, Jordan 2013).

A Feldebrő–Bakoldal-Szőlőfő lelőhelykomplexum gazdag felszíni és ásatásból származó leletanyaga, a leletanyagban tapasztalt régészetileg jelentős sajátosságok mindenképpen indokolják a terület továbbkutatását. A közelben talált Tófalu–Honvéd-halom paleolitikus lelőhely, Tarnaörs–Fodor-tanya és Erk 1. mezolitikus lelőhelyek gazdag leletanyagai, továbbá a térségben talált számos szórványlelet pedig a teljes Tarna-völgy térségének továbbkutatását teszik szükségessé.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük a tervásatásban résztvevő régészek, régész-technikusok és munkatársak önkéntes alapon szerveződött munkáját. Szabadidejüket és a munkaerejüket biztosítva részt vettek a feltárási munkákban, szakmai segítséget és anyagi támogatást nyújtottak a kutatásokban:

Árgyelán Alexandra, Béres Sándor, Farkas Gábor, Fülöp Marcell, Gasparik Mihály, Gábriel Sára, Gálfi Zoltán, Gálfi-Martos Gyöngyvér, Habi Péter, Kecskeméti Daniella Zoé, Kerékgyártó Gyula, Kristály Ferenc, Lengyel György, Martos Benedek, Máthé Márk Bence Mester Zsolt, Simoncsics Gábor, Stefán József, Stickel János, Szolyák Péter, Ujj Gabriella, Zandler Krisztián.

Irodalomjegyzék

Biró, K. T., Markó, A., Kasztovszky, Z. 2005. ’Red’ obsidian in the Hungarian Palaeolithic: characterisation studies by PGAA. Praehistoria 6: 109–140.

Cohen, D.J. 2014. The Advent and Spread of Early Pottery in East Asia: New Dates and New Considerations for the World’s Earliest Ceramic Vessels. Journal of Austronesian Studies 4 (2): 55–92.

Dobos, A. 2016. Üledék – és talajfelvételezés, geomorfológai megfigyelések kutatási jelentés az Eger Dobó István Vármúzeum Régészeti Osztálya számára. Az ERK-1. 1G-Szonda környezetének természetföldrajzi rekonstrukciója. Kutatási jelentés. Kézirat. Eszterházy Károly Főiskola, Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék, Eger.

T. Dobosi, V. 2009. A hazai felső paleolitikum vázlata. Tisicum 19: 19−28.

Gasparik, M. 2012. Traces of mammoth hunters (?) from the vicinity of Feldebrő (North Hungary). In: Cyrek, K., Czyzewski, L. A., Krajcarz, M. T. (eds.), European Middle Paleolithic during MIS8 –MIS3. Guidebook & Book of Abstracts. Nicolaus Copernicus University, Toruo, 88−89.

Gibbs, K., Jordan, P. 2013. Bridging the Boreal Forest. Siberian Archaeology and the Emergence of Pottery among Prehistoric Hunter-Gatherers of Northern Eurasia. Sibirica 12 (1): 1–38. https://doi.org/10.3167/sib.2013.120101

Kovács, J. 2012. Radiocarbon chronology of Late Pleistocene large mammal faunas from the Pannonian basin (Hungary). Bulletin of Geosciences, 87(1), 1. https://doi.org/10.3140/bull.geosci.1282

Lengyel, Gy. 2008. Radiocarbon Dates of the „Gravettian Entity” in Hungary. Praehistoria 9-10: 241−263.

Lengyel, Gy. 2009. A ságvári felső paleolit telep és a kárpát-medencei Gravetti kőnyersanyagai. In: Ilon G. (szerk.): Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19–21. Szombathely, 223–231.

Lengyel, Gy. 2014. Distant connection changes from the Early Gravettian to the Epigravettian in Hungary, In: Otte, M., Le Brun-Ricalens, F. (dir.), Modes de contacts et de déplacements au Paléolithique eurasiatique. E.R.A.U.L. 140, Liège, 331–347.

Kuczyńska-Zonik, A. 2014. Gravettien Ceramic Firing Techniques in Central and Eastern Europe. Analecta Archaeologica Ressoviensia 9: 79–94.

Wu, X., Zhang C., Goldberg, P., Cohen, D., Pan, Y., Arpin, T., Bar-Yosef, O. 2012. Early Pottery at 20, 000 Years Ago in Xianrendong Cave, China. Science 336: 1696–1700. https://doi.org/10.1126/science.1218643

Verpoorte, A. 2004. Eastern Central Europe during the Pleniglacial. Antiquity 78:257–266. https://doi.org/10.1017/S0003598X0011292X

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.