MyLibraryZotero5Király, AttilaFaragó, NorbertKirály, AttilaSzegedi, Kristóf IstvánA tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmábólLitikum Könyvtár (Litikum Books)A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából105-1311Acsa-Rovnyafelső paleolitikumklaszteranalízistájhasználatvakarók20212021BudapestLitikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet978-615-01-1676-1Kivonat. A magyarországi felső paleolitikum lelőhelyeinek többsége felszíni előfordulás gyenge kronológiai kontrollal. A leletek technológiai, morfometriai és tafonómiai jellemzői, valamint előkerülésük földrajzi helyzete azonban így is hasznosítható adatok regionális tájhasznosítási modellekben. Acsa-Rovnya korai felső paleolitikus lelőhely a pattintott kövek nagy mennyisége, a vakarók túlsúlya, a dombtető stratégiai helyzete miatt a régiót használó csoportok fogyasztásában játszhatott fontos szerepet mint alaptábor. A helyhasználat időtartama és a felhasználó csoportok régészeti taxonómiai hovatartozása egyelőre nem ismert. Abszolút kronológiai kontroll hiányában a domináns leletcsoportot, a vakarókat vizsgáltam annak érdekében, hogy megállapíthassuk az általuk képviselt változatosság kronológiai, taxonómiai vagy funkcionális eredetét. A vakarókat előállítási technológiáik és metrikus jellemzőik alapján főkomponens- és hierarchikus klaszteranalízis segítségével csoportosítottam. A csoportosítás eredményeképp világossá vált, hogy a tipológiai szempontból vegyes képet mutató eszközök lehetnek ugyanolyan eszközkészítési- és használati műveletsorok elemei. Ez az eredmény támogatja a lelőhely egységes tájhasználati szerepéről alkotott képet, akár egy, akár több régészeti kultúrához sorolt leletek palimpszesztje alkotja a leletanyagot. Complex study of the Acsa-Rovnya endscrapers: surface collections in the reconstruction of Upper Palaeolithic land use The majority of Upper Palaeolithic sites in Hungary is surface scatter with poor chronostratigraphic control. However, the technological, morphometric and taphonomic characteristics of the finds, as well as the geographical location of their recovery constitute valuable input data for regional-scale land-use models. The Acsa-Rovnya Early Upper Palaeolithic site is considered an aggregation site or basecamp due to its numerous finds, the dominance of endscrapers, and its strategic location. The duration of its occupation and the archaeological-taxonomic identity of its users are yet to be known. In the absence of absolute chronological controls, I investigated the dominant tool type of the site, endscrapers, in order to explain their variability by chronological, taxonomic or functional reasons. Based upon morphometric and production methods, I classified these tools with the help of hierarchical clustering on principal components (HCPC). The results show that the typologically diverse set can be the result of similar tool production methods and usage. This result confirms the view about the similar function of the site in the landscape, whether it was used by groups classified into one or more culture-taxonomical units.Hungarianhttps://doi.org/10.23898/litikumsi01a06