Litikum könyvtár 1

Hivatkozás: Szilágyi, K. (2021). Társadalmi folyamatok a kőeszközkutatásban. A chaîne opératoire koncepció használata újkőkori kőanyagok vizsgálatában (Bringing social process into lithic studies. Implementing the chaîne opératoire concept into the analysis of Neolithic stone material). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 23–43). Litikum & ELTE BTK Régészettudományi Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a01

Kivonat. A pattintott kőegyüttesek feldolgozásában használt technológiai szemlélet, az experimentációs (kísérleti) vizsgálatok, valamint az értelmezésben használt antropológiai megközelítések mind kiváló közeget jelentenek az újkőkori leletanyagok értelmezésében. A megszokott régészeti interpretációban a neolitikus kőegyüttesek feldolgozásának elsődleges hasznosulása az adott közösség kapcsolathálójának modellezésében érvényesül. A technológiai szempontú vizsgálattal a leletanyagok anyagiságán (nyersanyag) túlmutató jellegzetességei mellett a kőanyagot létrehozó közösség tevékenységei különböző léptékekben (skálán) vizsgálhatók. Így a településen kívüli és azon belüli aktivitások színterei és jellegzetességei válnak azonosíthatóvá, valamint az egyéni és közösségi szintű technikai fogások, gesztusok és rendszeresen ismétlődő – akár rituális – cselekedetek állapíthatók meg. A technológiai szempontú vizsgálattal a kőeszközkészítő, használó és deponáló tevékenységek skálázhatóságát és azoknak neolitikus narratívába történő szerves beillesztését egy késő újkőkori lelőhely példáján keresztül ismerteti jelen cikk.

Kulcsszavak: technológiai szemlélet, kőeszközkészítés, francia technológiai iskola, neolitikum, skála

Bringing social process into lithic studies. Implementing the chaîne opératoire concept into the analysis of Neolithic stone material

Lithic technological analysis, experimental studies, ethnoarchaeology, together with cultural and social anthropological approaches all provide excellent tools for the interpretation of knapped stone artefacts – not only from the Palaeolithic era but the Neolithic as well. The fundamental concept of chaîne opératoire was developed by French scholars studying Palaeolithic materials, providing a consistent framework for the recognition of the technological system of a community. This approach can take into account not only the technological knowledge, skills and abilities of the individual but also the traditions of the community and the surrounding environment that influences the qualities of the community (potential knappable raw materials, characteristic toolkits, etc.). By contrast, the conventional archaeological approach to lithics too often narrowly focuses on the spatial distribution of raw materials, and the occurrence of specialised tools, to reconstruct, for example, the communication networks between communities. However, the technological approach can explore a broader range of activities in more detail – stone tool production, usage and deposition. Observed technological traits of lithic implements enable us to recognise these activities at different levels on spatial and social scales. Thus, we can identify technical choices and gestures, as well as recurring activities, i.e. practices, even with a ritual character, inside and outside the settlements, within the scopes of individuals, households or an entire community. This paper presents a Late Neolithic case study on how the technological approach facilitates the study of stone tool production on different levels, scales, their use and their deposition, and integrate them into the Neolithic narrative.

Felhasznált irodalom

Allison, P. M. (Szerk.). (1999). The archaeology of household activities. Routledge.

Ames, K. M. (2006). Thinking about Household Archaeology on the Northwest Coast. In K. M. Ames, E. A. Sobel, & D. A. T. Gahr (Szerk.), Household Archaeology on the Northwest Coast (pp. 16–36). Berghahn Books; JSTOR. https://doi.org/10.2307/j.ctv8bt3gt.6

Anders, A., & Raczky, P. (2013). Háztartások és települési egység viszonya Pogár-Csőszhalom késő neolitikus lelőhelyén. Ősrégészeti Levelek, 78–101.

Anschuetz, K. F., Wilshusen, R. H., & Scheick, C. L. (2001). An Archaeology of Landscapes: Perspectives and Directions. Journal of Archaeological Research, 9(2), 157–211. https://doi.org/10.1023/A:1016621326415

Audouze, F., & Karlin, C. (2017). La chaîne opératoire a 70 ans: Qu’en ont fait les préhistoriens français. Journal of Lithic Studies, 4(2), 5–73. https://doi.org/10.2218/jls.v4i2.2539

Bácskay, E. (1989). A lengyeli kultúra néhány DK-dunántúli lelőhelyének pattintott kőeszközei. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 41, 5–21.

Bácskay, E. (1990). A lengyeli kultúra pattintott kőeszközei a DK-Dunántúlon II. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 42, 59–66.

Bánesz, L. (1991). Neolitická dielňa na výrobu obsidiánovej industrie v Kašove. Východoslovenský Pravek, 3, 39–68.

Bánffy, E. (2019). First farmers of the Carpathian Basin: Changing patterns in subsistence, ritual and monumental figurines. Oxbow Books.

Bánffy, E., Osztás, A., Oross, K., Zalai-Gaál, I., Marton, T., Nyerges, É. Á., Köhler, K., Bayliss, A., Hamilton, D., & Whittle, A. (2016). Alsónyék story: Towards the history of a persistent place. Bericht Der Roemisch-Germanische Kommission, 94, 283–318. https://doi.org/10.11588/berrgk.1938.0.37156

Bartosiewicz, L. (2006). Régenvolt háziállatok: Bevezetés a régészeti állattanba. L’Harmattan.

Bender, D. R. (1967). A Refinement of the Concept of Household: Families, Co-residence, and Domestic Functions. American Anthropologist, 69(5), 493–504. https://doi.org/10.1525/aa.1967.69.5.02a00050

Bickle, P. (2020). The structure of chaos: Decay and deposition in the Early Neolithic. In D. Hofmann (Szerk.), Magical, mundane or marginal?. Deposition practices in the Early Neolithic Linearbandkeramik culture (pp. 9–33). Sidestone Press.

Blanton, R. E. (1994). Houses and households: A comparative study. Plenum Press.

Csippán, P. (2012). Őskori települések kulturális ökológiai és zooarchaeológiai vizsgálata [Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem].

Delage, C. (2017). Once upon a time…the (hi)story of the concept of the chaîne opératoire in French prehistory. World Archaeology, 49(2), 158–173. https://doi.org/10.1080/00438243.2017.1300104

Domboróczky, L. (2009). Settlement structures of the Alföld Linear Pottery Culture (ALPC) in Heves County (north-eastern Hungary): Development models and historical reconstructions on Micro, meso and macro levels. In J. K. Kozlowski (Szerk.), Interactions Between Different Models of Neolithization North of the Central European Agro-Ecological Barrier (pp. 75–127). Polska Akademia Umiejętności.

Draşovean, F., & Schier, W. (2010). The Neolithic tell sites of Parţa and Uivar (Romanian Banat): A comparison of their architectural sequence and organisation of social space. In S. Hansen (Szerk.), Leben auf dem Tell als soziale Praxis: Beiträge des Internationalen Symposiums in Berlin vom 26.-27. Februar 2007 (pp. 165–187). Dr.Rudolf Habelt GmbH.

Faragó, N. (2016). Houses, Households, Activity Zones in the Post-LBK World. Results of the Raw Material Analysis of the Chipped Stone Tools at Polgár- Csőszhalom, Northeast Hungary. Open Archaeology, 2(1), 346–367. https://doi.org/10.1515/opar-2016-0024

Füzesi, A. (2020). A késő neolitikus edények megformálásának technikai jellegzetességei – Öcsöd-Kováshalom leletegyüttese alapján. In M. Vicze & G. Kovács (Szerk.), MΩMOS X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák Százhalombatta, 2017. Április 6 –8. (pp. 84–109). „Matrica” Múzeum.

Gamble, C. (2001). The Peopling of Europe, 700,000-40,000 Years before the Present. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 5–41). Oxford University Press

Gomart, L., Anders, A., Kreiter, A., Marton, T., Oross, K., & Raczky, P. (2020). Innovation or inheritance? Assessing the social mechanisms underlying ceramic technological change in early Neolithic pottery assemblages in Central Europe. In M. Furholt & M. Spataro (Szerk.), Detecting and explaining technological innovation in prehistory. (pp. 49–71). Sidestone Press.

Hodder, I. (1991). Reading the past: Current approaches to interpretation in archaeology. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511814211

Hodder, I. (1992). Theory and Practice in Archaeology. Routledge.

Hodder, I. (2013). Introduction: Contemporary Theoretical Debate in Archaeology. In I. Hodder (Szerk.), Archaeological Theory Today (pp. 1–14). Polity Press.

Hodder, I. (2016). Studies in human-thing entanglement [Unpublished anthology]. http://www.ian-hodder.com/books/studies-human-thing-entanglement

Hodder, I., & Hutson, S. R. (2003). Reading the Past. Current Approaches to Interpretation in Archaeology. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511814211

Holló, Zs., Mester, Zs., & Lengyel, Gy. (2001). Egy magyar kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 1. Ősrégészeti Levelek, 3, 51–58.

Holló, Zsolt, Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: Rendszer és technika. Ősrégészeti Levelek, 4, 98–104.

Holló, Zsolt, Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.

Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H., & Féblot-Augustins, J. (1999). Technology and terminology of knapped stone: Followed by a multilingual vocabulary, Arabic, English, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish. Cercle de Recherches et d’Etudes Préhistoriques.

Király, A., Faragó, N., & Mester, Zs. (2020). Hasznos rítusok és haszontalan technikák. A rituális cselekvés régészeti azonosításának néhány elméleti kérdése egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán. In P. Csengeri, A. Kalli, Á. Király, & J. Koós (Szerk.), MΩMOS IX. A rituálé régészete—Őskoros Kutatók IX. Összejövetelének konferenciakötete Miskolc, 2015. Október 14–16. – MΩMOS IX. The Archaeology of ritual—Proceedings of the IXth Conference of researchers of prehistory (pp. 9–42). ELTE BTK Régészettudományi Intézet.

Le Brun-Ricalens, F., & Potin, Y. (2018). In Memoriam Jacques Tixier (1925-2018). Litikum, 6, 5–12. https://doi.org/10.23898/litikuma0021

Lenneis, E. (2013). Reconstruction of domestic units from distribution analysis and study of finds density in pit fills. In C. Hamon, P. Allard, & M. Ilett (Szerk.), The domestic Space in LBK Settlements (pp. 43–50). VML Vlg Marie Leidorf.

Leroi-Gourhan, A. (1964). Le Geste et la Parole, tome 1: Technique et Langage. Albin Michel.

Lucas, G. (2015). Archaeology and contemporaneity. Archaeological Dialogues, 22(1), 1–15. https://doi.org/10.1017/S1380203815000021

Lüning, J. (2005). Bandkeramische Hofplätze und die absolute Chronologie der Bandkeramik. In J. Lüning, C. Frirdich, & A. Zimmermann (Szerk.), Die Bandkeramik im 21. Jahrhundert. Symposium in der Abtei Brauweiler bei Köln vom 16.9.-19.9.2002 (pp. 49–74). VML Vlg Marie Leidorf.

Marton, T., Kreiter, A., Füzesi, A., Gomart, L., Gortva, G., Gucsi, L., Oross, K., Pető, Á., Serlegi, G., M. Virág, Z., & Jakucs, J. (2020). Transforming Traditions of Material Culture: Spatial and temporal patterns in pottery style, production and use during the second half of the 6th millennium cal BC in south-eastern Transdanubia and beyond. Hungarian Archaeology, 9(1), 1–11.

Mateiciucová, I. (2008). Talking stones: The chipped stone industry in lower Austria and Moravia and the beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700-4900 BC. Masarykova univerzita.

Mellars, P. (2001). The Upper Paleolithic Revolution. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 42–78). OUP.

Meskell, L., & Preucel, R. W. (Szerk.). (2006). A Companion to Social Archaeology. Wiley-Blackwell.

Mester, Zs., & Tixier, J. (2013). Pot à lames: The Neolithic blade depot from Boldogkőváralja (Northeast Hungary). In A. Anders & G. Kulcsár (Szerk.), Moments in time. Papers presented to Pál Raczky on his 60th birthday (pp. 173–187). Ősrégészeti Társaság – L’Harmattan.

Miall, A. D., & Miall, C. E. (2004). Empiricism and model-building in stratigraphy: Around the hermeneutic circle in the pursuit of stratigraphic correlation. Stratigraphy, 1(1), 27–46.

Mithen, S. J. (2001). The Mesolithic Age. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 79–135). Oxford University Press.

Müller, J. (2018). The Disentanglement of Landscapes. Remarks on Concepts of Socio-Environmenthal Research and Landscape Archaeology. In A. Haug, L. Käppel, & J. Müller (Szerk.), Past Landscapes. The Dynamics of Interaction between Society, Landscape, and Culture (pp. 39–52). Sidestone Press.

Müller, J., Hofmann, R., Müller-Scheessel, N., & Rassmann, K. (2011). Zur sozialen Organisation einer spatneolithischen Gesellschaft in Sudosteuropa (5200–4400 v. Chr). In S Hansen & J. Müller (Szerk.), Sozialarchaologische Perspektiven: Gesellschaftlicher Wandel 5000–1500 v. Chr. Zwischen Atlantik und Kaukasus (pp. 81–106). Philipp von Zabern.

Müller-Scheessel, N., Müller, J., & Hofmann, R. (2010). Entwicklung und Struktur des spätneolithischen Tells von Okolište (Bosnien-Herzegowina) unter architektursoziologischen Gesichtspunkten. In P. Trebsche, N. Müller-Scheeßel, & S. Reinhold (Szerk.), Der gebaute Raum. Bausteine einer Architektursoziologie vormoderner Gesellschaften (pp. 171–192). Waxmann.

Parker, B. J., & Foster, C. P. (2012a). Introduction: Household Archaeology in the Near East and Beyond. In B. J. Parker & C. P. Foster (Szerk.), New Perspectives on Household Archaeology (pp. 1–12). Eisenbrauns.

Parker, B. J., & Foster, C. P. (Szerk.). (2012b). New Perspectives on Household Archaeology. Eisenbrauns.

Preucel, R. W., & Mrozowski, S. A. (2010). Contemporary archaeology in theory: The new pragmatism. Wiley-Blackwell.

Raczky, P., & Anders, A. (2006). Social dimensions of the Late Neolithic settlement of Polgár-Csőszhalom (Eastern Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 57(1–3), 17–33. https://doi.org/10.1556/aarch.57.2006.1-3.3

Renfrew, C. (1973). Before civilization: The radiocarbon revolution and prehistoric Europe. Jonathan Cape Ltd.

Renfrew, C. (1994). Towards a cognitive archaeology. In C. Renfrew & E. B. W. Zubrow (Szerk.), The Ancient Mind: Elements of Cognitive Archaeology (pp. 3–12). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511598388

Renfrew, C., & Bahn, P. G. (1996). Archaeology. Theories, methods and practice. Thames & Hudson.

Rosenstock, E. (2009). Tells in Südwestasien und Südosteuropa. Greiner.

Roux, V. (2016). Ceramic Manufacture: The chaîne opératoire Approach. In A. M. W. Hunt (Szerk.), The Oxford Handbook of Archaeological Ceramic Analysis. Oxford University Press.

Rück, O. (2007). Neue Aspekte und Modelle in der Siedlungsforschung zur Bandkeramik: Die Siedlung Weisweiler 111 auf der Aldenhovener Platte, Kr. Düren. Leidorf.

Sellet, F. (1993). Chaine operatoire; the concept and its applications. Lithic Technology, 18(1–2), 106–112.

Shennan, S. (2009). Pattern and Process in Cultural Evolution. University of California Press.

Shott, M. J. (2003). Chaîne Opératoire and Reduction Sequence. Lithic Technology, 28(2), 95–105. https://doi.org/10.1080/01977261.2003.11721005

Siklósi Z., & Szilágyi M. (2016). Módszertani, interpretációs kérdések az alföldi rézkor radiokarbon keltezése kapcsán. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 25, 65–72.

Soressi, M., & Geneste, J.-M. (2011). The History and Efficacy of the Chaîne Opératoire Approach to Lithic Analysis: Studying Techniques to Reveal Past Societies in an Evolutionary Perspective. PaleoAnthropology, 2011, 334–350.

Souvatzi, S. (2014). A Social Archaeology of Households in Neolithic Greece. An Anthropological Approach. Cambridge University Press.

Spataro, Michaela, & Furholt, M. (2020). Detecting and explaining technological innovation in prehistory—An introduction. In M. Furholt & M. Spataro (Szerk.), Detecting and explaining technological innovation in prehistory. (pp. 1–11). Sidestone Press.

Spataro, Michela. (2018). Origins of Specialization: The Ceramic Chaîne Opératoire and Technological Take-Off at Vinča-Belo Brdo, Serbia. Oxford Journal of Archaeology, 37(3), 247–265. https://doi.org/10.1111/ojoa.12140

Starnini, E. (2015). Lithics from the tell site Hódmezővasarhely-Gorzsa (Southeast Hungary): Typology, technology, use and raw material strategies during the Late Neolithic (Tisza culture). In Svend Hansen, P. Raczky, & A. Anders (Szerk.), Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea. Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millenium BCE. International Workshop Budapest 2012 (pp. 105–128). Habelt.

Szilágyi, K. (2018a). A Field survey of knappable raw materials in the Eastern Mecsek area. Hungarian Archaeology, 2018(2), 1–9.

Szilágyi, K. (2018b). IX. Kőkor Kerekasztal Konferencia. 2018. December 7. Szeged, Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza. Program és absztraktkötet. Móra Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem.

Szilágyi, K. (2018c). Lithic Raw Material Procurement in the Late Neolithic Southern-Transdanubian Region: A Case Study from the Site of Alsónyék-Bátaszék. Archaeologia Polona, 56, 123–136.

Szilágyi, K. (2019). A késő neolitikus lengyeli kultúra délkelet-dunántúli csoportjának pattintott kőeszközkészítő tevékenysége [Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem]. https://doi.org/10.15476/ELTE.2019.011

31. Biró, K. (1989). A lengyeli kultúra dél-dunántúli kőeszköz-leletanyagainak nyersanyagáról I. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 41, 22–31.
32. Biró, K. (1990). A lengyeli kultúra dél-dunántúli kőeszköz-leletanyagainak nyersanyagáról II. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 42, 66–76.
33. Biró, K. (1998). Lithic Implements and the Circulation of Raw Materials in the Great Hungarian Plain During the Late Neolithic Period. Magyar Nemzeti Múzeum.
34. Biró, K. (2009). Egy sváb menyecske hozománya. Gondolatok a szegvár-tűzkövesi kőeszköz raktárlelet kapcsán. In L. Bende & G. Lőrinczy (Szerk.), Medinától Etéig. Régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. Évfordulójára (pp. 103–115). Móra Ferenc Múzeum.

Tixier, J., Dawson, M.-C., & Gravina, B. (2012). Méthode pour l’étude des outillages lithiques: Notice sur les travaux de J. Tixier = A method for the study of stone tools. Centre National de Recherche Archéologique du Luxembourg.

Tóth, Z. (2013). Csont- és agancseszközök komplex vizsgálata a késő-neolitikus Aszód-Papi földek lelőhelyén [Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem].

Vandkilde, H. (2007). Culture and Change in Central European Prehistory 6th to 1st millennium BC – Research—Aarhus University. Aarhus Universitetsforlag.

Vieugué, J. (2014). Use-wear analysis of prehistoric pottery: Methodological contributions from the study of the earliest ceramic vessels in Bulgaria (6100–5500 BC). Journal of Archaeological Science, 41, 622–630. https://doi.org/10.1016/j.jas.2013.09.004

Vuković, J. B. (2010). Neolithic Fine Pottery: Propreties, Performance and Function. Journal of the Serbian Archaeological Society, 26, 7–23.

Whittle, A. (1996). Europe in the Neolithic. The Creation of New Worlds. Cambridge University Press.

Whittle, A. (2001). The First Farmers. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 136–166). Oxford University Press.

Whittle, A., Anders, A., Bentley, R. A., Bickle, P., Cramp, L., Domboróczky, L., Fibiger, L., Hamilton, J., Hedges, R. E. M., Kalicz, N., Kovács, Z. E., Marton, T., Oross, K., Pap, I., & Raczky, P. (2013). Hungary. In P. Bickle & A. Whittle (Szerk.), The First Farmers of Central Europe: Diversity in LBK Lifeways (pp. 49–100). Oxbow Books.

Wilk, R. R., & Rathje, W. L. (1982). Household Archaeology. American Behavioral Scientist, 25(6), 617–639. https://doi.org/10.1177/000276482025006003

Zalai-Gaál, I. (2010). Die soziale Differenzierung im Spätneolithikum Südtransdanubiens: Die Funde und Befunde aus den Altgrabungen der Lengyel-Kultur. Archaeolingua.

Hivatkozás: Bálint, Cs. (2021). A fosszilis puhatestű vázak szerepének kérdése a magyarországi felső paleolitikumban (The role of mollusc shells in the Carpathian Basin during the Upper Palaeolithic). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 45–61). Litikum & ELTE BTK Régészettudományi Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a02

Kivonat. A magyarországi felső paleolitikum kontextusában legnagyobb mennyiségben előkerült, praktikus funkcióval nem rendelkező leletek a fosszilizálódott harmadidőszaki puhatestű vázak. A kutatás jelenlegi, legelterjedtebb értelmezése szerint ezeket a tárgyakat ékszerként, a szociális identitás kifejezésére használták. Ez a cikk a puhatestű váz leletanyaggal kapcsolatos problémákra próbál rávilágítani. A feltett kérdések érintik a tárgyalt leletanyag nyersanyag forrásainak hatását a korabeli megtelepedésre, a puhatestű váz leletanyagok összetételének egymástól való eltérését és ennek kapcsán a forma szerinti preferenciák szerepét, valamint a tárgyakhoz rendelt funkciók problémáját. A hazai puhatestű váz leletanyagok nagy része a Dunakanyar térségére koncentrálódik. A cikk a földrajzi elhelyezkedés kérdésére is igyekszik felhívni a figyelmet. Konklúziója, hogy az egymástól nagy mértékben eltérő formabeli preferenciákkal rendelkező leletanyagok egymástól eltérő szociális identitást sejtetnek. A viszonylag kis földrajzi térségen belül elterjedésük egy olyan refúgiumnak számító területre utalhatnak, ahol az eltérő önazonossággal Biró csoportok találkozása gyakori lehetett.

Kulcsszavak: felső paleolitikum, művészet, ékszerek, Kárpát-medence, Gravettien

The role of mollusc shells in the Carpathian Basin during the Upper Palaeolithic

Within the context of the Paleolithic of Hungary the most abundant finds that do not bear any obvious practical function are tertiary fossil molluscs. The scientific consensus is that these were used as personal ornaments expressing social identity. This paper’s goal is to shed light on the problems related to the mollusc shell find assemblages. This study touches on the discussed finds’ raw material sources and their role in the settlement of a specific region, the differences and relations between the mollusc shell assemblages, the importance of certain form preferences, and the problem of the possible function of these items. This work also raises attention to the question of geographical location. The mollusc shell find assemblages are concentrated to the Danube bend area. It’s overall conclusion is that assemblages with diverse form preferences imply different social identities. Their situation within a relatively small territory could indicate a refuge area where the meeting of groups with distinct self-identification was commonplace.

Felhasznált irodalom

Bahn, P. G. (2016). Images of the Ice Age. Oxford University Press.

Bar-Yosef Mayer, D. E. (2005). The Exploitation of Shells as Beads in the Palaeolithic and Neolithic of the Levant. Paléorient, 31(1), 176–185.

Baysal, E. L. (2019). Personal Ornaments in Prehistory: An Exploration of Body Augmentation from the Palaeolithic to the Early Bronze Age. Oxbow Books.

Cârciumaru, M., Nițu, E.-C., Obadă, T., Cîrstina, O., Covalenco, S., Lupu, F. I., Leu, M., & Nicolae, A. (2019). Personal Ornaments in the Mid Upper Palaeolithic East of the Carpathians. PALEO. Revue d’archéologie Préhistorique, 30–1, 80–97. https://doi.org/10.4000/paleo.4446

Cuenca-Solana, D., Gutiérrez-Zugasti, F. I., González-Morales, M. R., Setién-Marquinez, J., Ruiz-Martinez, E., García-Moreno, A., & Clemente-Conte, I. (2013). Shell Technology, Rock Art, and the Role of Marine Resources during the Upper Paleolithic. Current Anthropology, 54(3), 370–380. https://doi.org/10.1086/670325

Dulai, A. (2007). Late Palaeolithic fossil collectors: Small piles of molluscs at Szob (Börzsöny Mts, North-Hungary). Folia Archaeologica, 53, 23–26.

Eriksen, B. V. (2002). Fossil mollusks and exotic raw materials in late glacial and early postglacial -a complement to lithic studies. In L. E. Fisher & B. V. Eriksen (Szerk.), Lithic raw material economies in late glacial and early postglacial Europe / edited by Lynn E. Fisher, Berit Valentin Eriksen. (pp. 27–52). Archaeopress.

Fernández, E. Á., & Jöris, O. (2008). Personal ornaments in the Early Upper Paleolithic of Western Eurasia: An evaluation of the record. Eurasian Prehistory, 5(2), 31–44.

Gábori, M. (1969). Paläolithische Schnecken-Depots von Szob. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 21, 21–48.

Gamble, L. H. (2020). The origin and use of shell bead money in California. Journal of Anthropological Archaeology, 60, 101237. https://doi.org/10.1016/j.jaa.2020.101237

Hladilová, Š. (2005). Chapter III.8. Tertiary fossils, especially molluscs. In J. Svoboda (Szerk.), Pavlov I – Southeast. A window into the Gravettian lifestyles.: Köt. D (pp. 374–390). Archeologický ústav AV ČR Brno. https://is.muni.cz/publication/800515/en/Pavlov-I-Southeast-A-window-into-the-Gravettian-lifestyles/Svoboda

Hladilová, Š. (2011). Tertiary and Quaternary molluscs from the Pavlov VI site. In Pavlov, excavations 2007-2011 (pp. 54–60). Academy of Sciences of the Czech Republic, Institute of Archaeology at Brno – Polish Academy of Sciences, Institute of Systematics and Evolution of Animals.

Hromada, J. (1998). Gravettienske sídliská v Moravanoch nad Váhom a ich miesto vo vývoji mladého paleolitu strednej Európy. Slovenská Archaológia, 46(2), 145–167.

Jordá Pardo, J. F., Aura Tortosa, J. E., Avezuela Aristu, B., Álvarez-Fernández, E., García-Pérez, A., & Maestro, A. (2016). Breaking the waves: Human use of marine bivalves in a microtidal range coast during the Upper Pleistocene and the Early Holocene, Vestíbulo chamber, Nerja Cave (Málaga, southern Spain). Quaternary International, 407, 59–79. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.12.089

Kilburn, R. N. (1981). Revision of the genus Ancilla Lamarck, 1799 (Mollusca: Olividae: Ancillinae). Annals of the Natal Museum, 24(2), 349–463. https://doi.org/10.10520/AJA03040798_544

Kubicka, A. M., Rosin, Z. M., Tryjanowski, P., & Nelson, E. (2017). A systematic review of animal predation creating pierced shells: Implications for the archaeological record of the Old World. PeerJ, 5, e2903. https://doi.org/10.7717/peerj.2903

Kuhn, S. L., Stiner, M. C., Reese, D. S., & Güleç, E. (2001). Ornaments of the earliest Upper Paleolithic: New insights from the Levant. Proceedings of the National Academy of Sciences, 98(13), 7641–7646. https://doi.org/10.1073/pnas.121590798

Lengyel, Gy. (2010). An aspect to the re-evaluation of Ságvár (Lyukas domb) Upper Palaeolithic site. Folia Archaeologica, 54, 25–37.

Lengyel, Gy. (2018). Lithic analysis of the Middle and Late Upper Palaeolithic in Hungary. Folia Quaternaria, 86, 5–157. https://doi.org/10.4467/21995923FQ.18.001.9819

Magyar, I. (1991). Palaeolithic Trinkets in Esztergom-Gyurgyalag. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 43, 265–266.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (n.d.a). Charonia apenninica. Gerinctelen ősmaradvány. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. https://mandadb.hu/tetel/684892/

Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (n.d.b). Murex partschi. Gerinctelen ősmaradvány. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. https://mandadb.hu/tetel/702988/

Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (n.d.c). Strombus bonellii. Gerinctelen ősmaradvány. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. https://mandadb.hu/tetel/684880/

Markó, A. (2007). The Upper Palaeolithic site at Szob. Folia Archaeologica, 53, 7–22.

Markó, A., Dulai, A., & T. Dobosi, V. (2018). ʻ…Finding a smoother pebble or prettier shell than ordinary’ – Non-utilitarian artefacts in the upper palaeolithic – A case study from Mogyorósbánya (Transdanubia, Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 69(2), 227–252. https://doi.org/10.1556/072.2018.69.2.1

Nigra, B. T., & Arnold, J. E. (2013). Explaining the monopoly in shell-bead production on the Channel Islands: Drilling experiments with four lithic raw materials. Journal of Archaeological Science, 40(10), 3647–3659. https://doi.org/10.1016/j.jas.2013.04.021

Nițu, E.-C., Cârciumaru, M., Nicolae, A., Cîrstina, O., Lupu, F. I., & Leu, M. (2019). Mobility and social identity in the Mid Upper Paleolithic: New personal ornaments from Poiana Cireșului (Piatra Neamț, Romania). PLOS ONE, 14(4), e0214932. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0214932

Peters, H., O’Leary, B. C., Hawkins, J. P., Carpenter, K. E., & Roberts, C. M. (2013). Conus: First Comprehensive Conservation Red List Assessment of a Marine Gastropod Mollusc Genus. PLOS ONE, 8(12), e83353. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0083353

Rigaud, S., Costamagno, S., Pétillon, J.-M., Chalard, P., Laroulandie, V., & Langlais, M. (2017). Settlement dynamic and beadwork: New insights on the Late Upper Paleolithic craft activities. PaleoAnthropology, 137–155. https://doi.org/10.4207/PA.2019.ART128

Solana, D. C., Zugasti, I. G., & Conte, I. C. (2011). The Use of Mollusc Shells as Tools by Coastal Human Groups: The Contribution of Ethnographical Studies to Research on Mesolithic and Early Neolithic Technologies in Northern Spain. Journal of Anthropological Research, 67(1), 77–102. https://doi.org/10.3998/jar.0521004.0067.105

Stiner, M. C. (2014). Finding a Common Bandwidth: Causes of Convergence and Diversity in Paleolithic Beads. Biological Theory, 9(1), 51–64. https://doi.org/10.1007/s13752-013-0157-4

Svoboda, J. A. (1999). Čas lovců: Dějiny paleolitu, zvláště na Moravě. Archeologcký ústav Akademie věd Česke republiky.

Svoboda, J. A. (2007). The Gravettian on the Middle Danube. PALEO. Revue d’archéologie Préhistorique, 19, 203–220.

T. Dobosi, V. (1985). Jewelry, musical instruments and exotic objects from the Hungarian Paleolithic. Folia Archaeologica, 36, 7–42.

T. Dobosi, V. (1993). Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogos, felsőpaleolit telep. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 8, 41–60.

T. Dobosi, V. (2002). Mogyorósbánya, Újfalusi dombok, felső paleolit telep. Régészeti Kutatások Magyarországon, 1999, 5–15.

T. Dobosi, V. (2009). A hazai felső paleolitikum vázlata. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 19, 13–29.

T. Dobosi, V. (2014). A Dunakanyar felső paleolitikuma. Archaeologiai Értesítő, 139, 7–34. https://doi.org/10.1556/ArchErt. 139.2014.1

T. Dobosi, V. (2015). Mogyorósbánya-Újfalusi-dombok, zárójelentés. Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata, 3, 5–12.

T. Dobosi, V., & Holl, B. (2013). A gravetti telepek topográfiája (Topography of Gravettian sites). Litikum – a Kőkor Kerekasztal folyóirata, 1, 66–82.

T. Dobosi, V., & Kövecses-Varga, E. (1991). Upper Palaeolithic site at Esztergom—Gyurgyalag. An archaeological analysis. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 43, 233–255.

T. Dobosi, V., & Vörös, I. (1987). The Pilisszántó I. Rock-shelter revision. Folia Archaeologica, 38, 7–62.

Vanhaeren, M., d’Errico, F., Billy, I., & Grousset, F. (2004). Tracing the source of Upper Palaeolithic shell beads by strontium isotope dating. Journal of Archaeological Science, 31(10), 1481–1488. https://doi.org/10.1016/j.jas.2004.03.011

Wiśniewski, A., Płonka, T., Jary, Z., Lisa, L., Traczyk, A., Kufel-Diakowska, B., Raczyk, J., & Bajer, A. (2015). The early Gravettian in a marginal area: New evidence from SW Poland. Quaternary International, 359–360, 131–152. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2014.10.003

Hivatkozás: Béres, S., & Kerekes, D. (2021). Demjén-Szőlő-hegy III korai felső paleolit lelőhely (The Demjén-Szőlő-hegy III Early Upper Palaeolithic Site). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 63–76). Litikum & ELTE BTK Régészettudományi Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a03

Kivonat. Az utóbbi évtizedekben a Déli-Bükk területén több új lelőhely vált ismertté. Ezek egyike a Demjén feletti Szőlő-hegyen 2017-ben azonosított Szőlő-hegy III. Az új lelőhelyen előkerült régészeti anyag 81 leletéből 29 típusos eszközt tudtunk azonosítani. A típusos, mindennapi tevékenységhez szükséges eszközök magas aránya alapján a megtelepedés inkább alaptábornak minősíthető, melyen csak mérsékelt műhelytevékenység folyt. Dolgozatunk célja az új lelőhely kronológiai besorolása mellett a Szőlő-hegyen korábban megismert telepek régészeti anyagával történő összehasonlítása, valamint távolabbi analógiák megkeresése. Az újonnan felfedezett lelőhely anyaga rendkívüli hasonlóságot mutat a platón régebb óta ismert Szőlő-hegy I lelőhely gyűjteményével mind tipológiai értelemben, mind a nyersanyag-összetétel alapján. Az utóbbi megfigyelés azért is fontos, mert a korai felső paleolit telepeken az egész északkelet-magyarországi régióban nem találkoztunk hasonló nyersanyag-összetétellel. Az Aurignacien iparra jellemző eszközök és technológiai jegyek, valamint a korábban megismert Szőlő-hegy I és II lelőhelyek anyagával történt összehasonlítás alapján lelőhelyet Aurignacien kultúra korai szakaszába soroltunk.

Kulcsszavak: Aurignacien kultúra, nyersanyag-gazdálkodás, technológia, tipológia

The Demjén-Szőlő-hegy III Early Upper Palaeolithic Site

Over the last decades, northeastern Hungary became a main target of intensive archaeological research focusing on the Upper Palaeolithic period, due to  the geographical location and raw material resources of the area. As a result, several sites from different periods and cultures were discovered around Eger. One of them is the Szőlő-hegy overlooking the village of Demjén. The archaeological potential of the Szőlő-hegy plateau had discovered by Viola Dobosi already in 1975 but the Szőlő-hegy III spot has been identified only in 2017, during a field survey. This study aims to determine the age and cultural affiliation of the finds by comparing them to similar archaeological material from Hungary and the surrounding countries. The investigated assemblage is classified into the Aurignacian complex, displaying both Early and Typical typological characteristics. However, the morphology and production technology of the finds suggest Early Aurignacian origins.

Felhasznált irodalom

Bataille, G., & Conard, N. J. (2018). Burin-core technology in Aurignacian horizons IIIa and IV of Hohle Fels Cave (Southwestern Germany). Quartär, 65, 7–49. https://doi.org/10.7485/QU65_1

Hahn, J. (1977). Aurignacien. Das ältere Jungpaläolithikum in Mittel- und Osteuropa. Böhlau.

Kozłowski, J. K., Mester, Zs., Zandler, K., Budek, A., Kalicki, T., Moskal, M., & Ringer, Á. (2009). Le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord: Nouvelles investigations dans la région d’Eger. L’Anthropologie, 113(2), 399–453. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2009.04.005

Kozłowski, Janusz Krzysztof, Mester, Zs., Budek, A., Kalicki, T., Moskal-del Hoyo, M., Zandler, K., & Béres, S. (2012). La mise en valeur d’un ancien site éponyme: Eger-Kőporos dans le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord. L’Anthropologie, 116(3), 405–465. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2012.05.004

Lengyel G., Béres S., & Fodor L. (2006). New lithic evidence of the Aurignacian in Hungary. Eurasian Prehistory, 4(1–2), 79–85.

Markó, A., & Kázmér, M. (2004). The use of nummulithic chert in the Middle Palaeolithic in Hungary. In É. Fülöp & J. Cseh (Szerk.), Die aktuellen Fragen des Mittelpaläolithikums in Mitteleuropa / Topical issues of the research of Middle Palaeolithic period in Central Europe. Tata, 20-23 October 2003. Komárom-Esztergom County Museum Directorate (o. 53–76). Komárom-Esztergom County Museum Directorate.

Nigst, P. R., Viola, B., Haesaerts, P., & Trnka, G. (2008). Willendorf II. Wissenschaftliche Mitteilungen Niederösterreichisches Landesmuseum, 19, 31–58.

Patou-Mathis, M., Vercoutère, C., Lengyel, Gy., Szolyák, P., & Mester, Zs. (2016). New interpretation of the Upper Palaeolithic human occupations at Istállóskő Cave (Bükk Mountains, Hungary). Eurasian Prehistory, 13(1–2), 77–90.

Pelikán, P. (1986). The Mesozoic siliceous rocks of the Bükk mountains. In Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag-azonosíítás a Kárpát-medencében. Nemzetközi Konferencia I-II (o. 177–180). Magyar Nemzeti Múzeum.

Plašienka, D. (2018). The Carpathian Clippen Belt and types of its klippen – an attempt at a genetic classification. Mineralia Slovaca, 50(1), 1–24.

Sytnyk, O., Bogucki, A., & Łanczont, M. (2009). Deyaki aspekty syrovyny paleolitychnykh stoyanok Halytskoho Prydnister’ya. In J. Gancarski & A. Muzyczuk (Szerk.), Surowce naturalne w Karpatach oraz ich wykorzystanie w pradziejach i wczesnym średniowieczu: Materiały z konferencji, Krosno 25-26 listopada 2008 r. (pp. 241–272). Muzeum Podkarpackie.

Biró, K. (1981). A kárpát-medencei obszidiánok vizsgálata. Archaeologiai Értesítő, 108, 198–205.

Biró, K. (2008). Kőeszköz-nyersanyagok Magyarország területén. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 74, 11–37.

Biró, K., & T. Dobosi, V. (1991). Lithotheca – Comparative Raw Material Collection of the Hungarian Natoinale Museum. Magyar Nemzeti Múzeum.

Dobosi, V. (1976). Prehistoric settlement at Demjén—Hegyeskőbérc. Folia Archaeologica, 27, 9–39.

Tóth, G. (1983). A Bükk felszínfejlődése és mai formakincse. In A. Sándor (Szerk.), Bükki Nemzeti Park (o. 62–106). Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat.

Voľanská, A. (2014). Gravettienske osidlenie polohy Bikoš II v Prešove. In M. Ološtiak (Szerk.), 9. Študentská vedecká konferencia Zborník plných príspevkov. Prešovská univerzita v Prešove. http://www.pulib.sk/web/kniznica/elpub/dokument/Olostiak6

Zandler, K. (2012). A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta, 11, 3–54.

Hivatkozás: Faragó, N. (2021). Technológiai megfigyelések a rákóczifalvi temető bifaciális levélhegyén (Technological observations of a bifacial leaf point from the cemetery of Rákóczifalva). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 77–94). Litikum & ELTE BTK Régészettudományi Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a04

Kivonat. Jelen tanulmány tárgyául Rákóczifalva-Bivaly tó 1/C lelőhely 218/230-as szimbolikus sírjának bifaciális kidolgozású levélhegye került kiválasztásra. A tárgy megnevezése használati nyom elemzés hiányában szándékosan nem nyílhegy, lándzsahegy vagy tőr, mivel ezek a terminusok mind egyúttal valamilyen funkcióbeli sajátosságra is utalnak. A lelet és lelőhelykörülmények, a lehetséges párhuzamok ismertetésén túl a tárgy technológiai elemzése került előtérbe, a készítés során megvalósult, egymást követő lépések és fogások megfigyelése és rögzítése történt meg. Az elemzés célja közvetlen módon felfedni a levélhegy készítésének körülményeit, a készítés helyét és a készítő(k) szakértelmének szintjét, közvetett módon pedig adalékot szolgáltatni a rézkorban tapasztalható technológiai újítás megjelenéséhez és a kapcsolatrendszerek kibővüléséhez. Az eredmények alapján a helyi készítés szinte teljesen kizárható, ugyanakkor a levélhegy nyersanyaga, magas szintű kivitelezése és a leletkontextusban megnyilvánuló szokás általános képe mind nagyon erős kapcsolatokat valószínűsít az észak-bulgáriai régióval.

Kulcsszavak: bifaciális levélhegy, balkáni kova, rézkor, Bodrogkeresztúri kultúra

Technological observations on the bifacial leafpoint from the cemetery of Rákóczifalva

The subject of this study is a bifacial leaf point found in the symbolic grave no. 218/230 at the site of Rákóczifalva-Bivaly-tó 1/C. In the lack of use-wear analysis the denomination „bifacial leaf point” seemed more accurate, as other terms, such as arrowhead, spearhead, or dagger are rather functionally determined. Besides, the description of the find and its archaeological context, and the outline of the possible analogies, the study focuses to an exhaustive technological analysis.

This analysis relied on the detailed observation of the consecutive steps and techniques realized during production. The main goal was to directly shed light on the circumstances of the preparation, the location, and the maker of this artefact. Indirectly, the study offers additional clues on the extended contacts and the technological innovation experienced during the Copper Age. According to the results, it can be excluded that this leaf point was manufactured on-site, but its raw material together with high-quality craftsmanship and cultural tradition manifested in its find context represents strong connections with Northern Bulgaria.

Felhasznált irodalom

Apel, J. (2008). Knowledge, Know-how and Raw Material—The Production of Late Neolithic Flint Daggers in Scandinavia. Journal of Archaeological Method and Theory, 15(1), 91–111. https://doi.org/10.1007/s10816-007-9044-2

Bácskay, E. (1989). A lengyeli kultúra néhány DK-dunántúli lelőhelyének pattintott kőeszközei. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 41, 5–21.

Bácskay, E. (1990). A lengyeli kultúra pattintott kőeszközei a DK-Dunántúlon II. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 42, 59–66.

Băltean, I. C. (2011). Some remarks on the rock types used in Prehistory. In F. Draşovean & B. Jovanović (Szerk.), The Prehistory of Banat (pp. 32–33). Editura Academiei Române.

Biagi, P., & Starnini, E. (2010). The early Neolithic chipped stone assemblages of the Carpathian Basin: Typology and raw material circulation. In Janusz Krzysztof Kozłowski & P. Raczky (Szerk.), Neolithization of the Carpathian Basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös Culture. Papers presented on the Symposium organized by the EU Project FEPRE (pp. 119–136). Polska Akademia Umiejętności.

Bognár-Kutzián, I. (1963). The Copper Age cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. Akadémiai Kiadó.

Boyadzhiev, K. (2015). Въоръжение През Халколита В Българските Земи [Weapons from the Chalcolithic period in Bulgaria]. National Institute of Archeology with Museum.

Crandell, O., & Vornicu, D. M. (2015). Aspects of Long Distance trade by the Precucuteni Culture. Transylvanian Review, 24(2), 85–108.

Csányi, M., Raczky, P., & Tárnoki, J. (2009). Előzetes jelentés a rézkori Bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva-Bagi-földön feltárt temetőjéről. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 18, 241–270.

Csongrádiné Balogh, É. (2000). Rézkori pattintott kőeszközök a Magyar Nemzeti Múzeumban. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 20, 49–66.

Csongrádiné Balogh, É. (2001). Adatok a rézkori, bronzkori pattintott kőeszközök tipológiai értékeléséhez (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 12, 91–104.

Delage, C. (2017). Once upon a time…the (hi)story of the concept of the chaîne opératoire in French prehistory. World Archaeology, 49(2), 158–173. https://doi.org/10.1080/00438243.2017.1300104

Fábián, S., Marton, T., & Oross, K. (2007). Újkőkori temetkezés Balatonszárszóról. In K. Belényesy, S. Honti, & S. Kiss (Szerk.), Gördülő idő—Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között (pp. 90–92). Somogy Megyei Múuzeumok Igazgatósága, MTA Régészeti Intézete.

Faragó, N. (2017). Differences in the selection of raw materials at the site of Polgár-Csőszhalom, northeast Hungary. Bulgarian e-Journal of Archaeology, 7, 85–115.

Faragó, N. (2019). Complex, household-based analysis of the stone tools of Polgár-Csőszhalom. Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3, 7, 301–329.

Faragó, N., Tutkovics, E., & Kalli, A. (2015). Előzetes jelentés Bükkábrány-bánya, VII. lelőhely pattintott kőeszköz anyagáról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 54, 25–37.

Gábori, M. (1976). Les civilisations du paléolithique moyen entre les Alpes et l’Oural: Esquisse historique (French Edition). Akadémiai Kiadó.

Gronenborn, D. (1997). Silexartefakte der ältestbandkeramischen Kultur. Habelt.

Gurova, M. (2012). ’Balkan flint’ – fiction and/or trajectory to Neolithization: Evidence from Bulgaria. Bulgarian e-Journal of Archaeology, 1, 15–49.

Gurova, M., Andreeva, P., Stefanova, E., Stefanov, Y., Kočić, M., & Borić, D. (2016). Flint raw material transfers in the prehistoric Lower Danube Basin: An integrated analytical approach. Journal of Archaeological Science: Reports, 5, 422–441. https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2015.12.014

Gurova, M., Chabot, J., & Chohadzhiev, S. (2016). Chalcolithic superblades from Bulgaria: A case study of a recently found hoard from Sushina. Bulgarian E-Journal of Archaeology, 6(2), 165–190.

Holló, Zs., Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.

Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H., & Féblot-Augustins, J. (1999). Technology and terminology of knapped stone: Followed by a multilingual vocabulary, Arabic, English, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish. Cercle de Recherches et d’Etudes Préhistoriques.

Kaczanowska, M. (1985). Rohstoffe, Technik und Typologie der neolithischen Feuersteinindustrien im Nordteil des Flussgebietes der Mitteldonau. Państwowe Wydawnictwo Naukowe.

Kaczanowska, M., & Kozłowski, J. K. (2015). Raw Materials Circulation, Organization of Production and Lithic Technology in the Neolithic/Early Copper Age Transition. In S. Hansen, Raczky Pál, Anders Alexandra, A. Reingruber, Eötvös Loránd Tudományegyetem, & Deutsches Archäologisches Institut (Szerk.), Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea: Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millennium BCE ; International Workshop Budapest 2012 (pp. 93–104). Habelt.

Kaczanowska, M., Kozłowski, J. K., & Sümegi, P. (2009). Lithic industries from the Öcsöd–Kováshalom tell-like settlement in Hungary. In F. Draşovean, D. L. Ciobotaru, & M. Maddison (Szerk.), Ten years after: The neolithic of the Balkans, as uncovered by the last decade of research. Proceedings of the Conference held at the Museum of Banat on November 9th-10th, 2007 (pp. 125–149). Editura Marineasa.

Kozłowski, Janusz K., Mester, Zs., Zandler, K., Budek, A., Kalicki, T., Moskal, M., & Ringer, Á. (2009). Le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord: Nouvelles investigations dans la région d’Eger. L’Anthropologie, 113(2), 399–453. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2009.04.005

Krajcarz, M. T., Krajcarz, M., Sudoł, M., & Cyrek, K. (2012). From far or from near? Sources of Kraków-Częstochowa banded and chocolate silicite raw material used during the Stone Age in Biśnik Cave (southern Poland). Anthropologie (Brno), 50(4), 411–425.

Lengyel, Gy., & Mester, Zs. (2008). A new look at the radiocarbon chronology of the Szeletien in Hungary. Eurasian Prehistory, 5(2), 73–83.

Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2016). The Late Gravettian and Szeleta Cave, northeast Hungary. Quaternary International, 406, 174–183. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.09.014

Lichardus, J., & Lichardus-Itten, M. (1993). Das Grab von Reka Devnja (Nordostbulgarien). Ein Beitrag zu den Beziehungen zwischen Nord- und Westpontikum in der frühen Kupferzeit (pp. 2–99). Habelt.

Marton, T. (2011). Chipped stone arrowheads in the Neolithic and the Copper Age in the Carpathian Basin. In Gy. Kovács & G. Kulcsár (Szerk.), Ten thousand years along the Middle Danube, Life and Early Communities from Prehistory to History (pp. 165–178). Archaeolingua.

Mester, Zs. (2014). Technologie des pièces foliacées bifaces du Paléolithique. In K. T. Biró, A. Markó, & K. Bajnok (Szerk.), Aeolian scripts, New ideas on the lithic world, Studies in honour of Viola T. Dobosi (pp. 41–62). Magyar Nemzeti Múzeum.

Mester, Zs., & Faragó, N. (2016). Prehistoric exploitation of limnosilicites in Northern Hungary: Problems and perspectives. Archaeologia Polona, 54, 30–50.

Mester, Zs., & Kozłowski, J. K. (2014). Modes de contacts des Aurignaciens du site d’Andornaktálya (Hongrie) á la lumière de leur économie particuliere de matieres premières. In M. Otte & F. Le Brun-Ricalens (Szerk.), Modes de contacts et de déplacements au Paléolithique eurasiatique = Modes of contact and mobility during the Eurasian Palaeolithic , Actes du Colloque international de la commission 8 (Paléolithique supérieur) de l’UISPP, Université de Liège, 28-31 mai 2012 (pp. 349–367). Université de Liège.

Mester, Zs., & Rats, A. (2010). The spread of the Körös Culture and the raw material sources in the northeastern part of the Carpathian basin: A research project. In Janusz Krzysztof Kozłowski & P. Raczky (Szerk.), Neolithization of the Carpathian Basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös Culture. Papers presented on the Symposium organized by the EU Project FEPRE (pp. 23–35). Polska Akademia Umiejętności.

Oravecz, H. (1996). Neolithic burials at Tiszalúc-Sarkad. Folia Archaeologica, 51–62.

Oross, K., & Marton, T. (2012). Neolithic burials of the Linearbandkeramik settlement at balatonszárszó and their european context. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 63(2), 257–299. https://doi.org/10.1556/aarch.63.2012.2.1

Patay, P. (1958). La pointe de lance de szelevény. Folia Archaeologica, 10, 29–33.

Patay, P. (1974). Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztur-kultur. Bericht der Römisch-Germanischen Komission, 55, 3–71.

Patay, P. (1979). A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep (Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes). Folia Archaeologica, 30, 27–51.

Pétrequin, P., Pétrequin, A.-M., Gauthier, E., & Sheridan, A. (2017). Mécanismes sociaux :les interprétations idéelles des jades alpins Social mechanisms:the ideological interpretations of Alpine jade artefacts (P. Pétrequin, E. Gauthier, & A.-M. Pétrequin, Szerk.; pp. 521–599). Presses universitaires de Franche-Comté, Centre de recherche archéologique de la vallée de l’Ain.

Raczky, P., Füzesi, A., Sebők, K., Faragó, N., Csippán, P., & Anders, A. (2020). A special house from the Late Neolithic tell settlement of Berettyóújfalu-Herpály (Hungary): Reconstruction of a two-storey building, its furnishings and objects from the earlier 5th millennium BC. In S. W. E. Blum, T. Efe, T. L. Kienlin, & E. Pernicka (Szerk.), From past to present—Studies in memory of Manfred O. Korfmann (pp. 429–457). Habelt.

Rhyzov, S., Stepanchuk, V., & Sapozhnikov, I. (2005). Raw material provenance in the Palaeolithic of Ukraine: State of problem, current approaches and first results. Archeometriai Műhely, 2(4), 17–25.

Rozoy, J.-G. (1989). The revolution of the bowmen in Europe. In C. Bonsall (Szerk.), The Mesolithic in Europe: Papers presented at the 3. International Symposium Edinburgh 1985 (pp. 13–29). John Donald Publishers.

Šarić, J. (2005). Chipped stone projectiles in the territory of Serbia in Prehistory. Starinar, 55, 9–33.

Siklósi, Zs. (2013). Traces of Social Inequality during the Late Neolithic in the Eastern Carpathian Basin. Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences.

Siklósi, Zs., Faragó, N., Dani, J., Csedreki, L., Kertész, Z., Szikszai, Z., & Szilágyi, M. (2021). Duality of identity representation in the Copper Age on the Great Hungarian Plain [in press].

Siklósi, Zs., & Szilágyi, M. (2019). New data on the provenance of copper finds from the Early-Middle Copper Age of the Great Hungarian Plain. Archaeological and Anthropological Sciences, 11(10), 5275–5285. https://doi.org/10.1007/s12520-019-00867-8

Siklósi, Zs., & Szilágyi, M. (2021). Culture, period or style? Reconsideration of early and middle Copper age chronology of the Great Hungarian Plain. Radiocarbon, 63(2), 585–646. https://doi.org/10.1017/RDC.2020.115

Starnini, E., Szakmány, G., Józsa, S., Kasztovszky, Z., Szilágyi, V., Maróti, B., Voytek, B. A., & Horváth, F. (2015). Lithics from the tell site Hódmezővásárhely-Gorzsa (southeast Hungary): Typology, technology, use and raw material strategies during the Late Neolithic (Tisza culture). In S. Hansen, Raczky Pál, Anders Alexandra, A. Reingruber, Eötvös Loránd Tudományegyetem, & Deutsches Archäologisches Institut (Szerk.), Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea: Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millennium BCE ; International Workshop Budapest 2012: [Org. By the] Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences [and] Deutsches Archäologisches Institut, Eurasien-Abteilung (pp. 105–128). Habelt.

Starnini, E., Voytek, B. A., & Horváth, F. (2007). Preliminary results of the multidisciplinary study of the chipped stone assemblage from the Tisza culture site of tell Gorzsa (Hungary). In Janusz Krzysztof Kozłowski & P. Raczky (Szerk.), The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe (pp. 269–278). Polska Akademia Umiejętności.

Szepesi, J., Lukács, R., T. Biró, K., Markó, A., Pécskay, Z., & Harangi, Sz. (2018). Geology of Tokaj Mountains obsidians. Archeometriai Műhely, 15(3), 167–180.

Szilasi, A. B. (2017). Radiolarite sources from the Bakony mountains: New research. Archaeologia Polona, 55, 243–265.

Szolyák, P., & Lengyel, Gy. (2014). A Miskolc-Bársony-házi „szakócák” kutatástörténete és techno-tipológiai vizsgálata. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 53, 11–40.

T. Biró, K. (1998). Lithic Implements and the Circulation of Raw Materials in the Great Hungarian Plain During the Late Neolithic Period. Magyar Nemzeti Múzeum.

T. Dobosi, V., & Kövecses-Varga, E. (1991). Upper Palaeolithic site at Esztergom—Gyurgyalag. An archaeological analysis. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 43, 233–255.

Tixier, J. (2012). Méthode pour l’étude des outillages lithiques: Notice sur les travaux de J. Tixier = A method for the study of stone tools. Centre National de Recherche Archéologique du Luxembourg.

Whittle, A., Anders, A., Bentley, R. A., Bickle, P., Cramp, L., Domboróczky, L., Fibiger, L., Hamilton, J., Hedges, R. E. M., Kalicz, N., Kovács, Z. E., Marton, T., Oross, K., Pap, I., & Raczky, P. (2013). Hungary. In P. Bickle & A. Whittle (Szerk.), The First Farmers of Central Europe: Diversity in LBK Lifeways (pp. 49–100). Oxbow Books.

Zalai-Gaál, I. (2010). Die soziale Differenzierung im Spätneolithikum Südtransdanubiens: Die Funde und Befunde aus den Altgrabungen der Lengyel-Kultur. Archaeolingua.

Hivatkozás: Szegedi, K.I. (2021). Nagykovácsi-Remete-barlang 10. rétegének időrendi kérdései (Chronological issues of Layer 10 in Nagykovácsi-Remete-cave). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 95–131). Litikum & ELTE BTK Régészettudományi Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a05

Kivonat. Nagykovácsi-Remete-barlangot a 10. rétegben előkerült obszidián penge miatt a szakirodalomban korai mezolit lelőhelyként tartják számon. A lelet technológiai szempontból olyan jegyeket hordoz magán, amelyek inkább a mezolitikum második feléhez vagy a fiatalabb őskorhoz köthetik. A pengét befoglaló üledék jelen ismereteink alapján lehet korai holocén korú is, de mivel nem lehet kétségtelenül emberi tevékenységhez kapcsolni a korhatározó természettudományos adatokat, igy azok nem feltétlenül keltezik a pengét. Az adatok alapján a Remete-barlangot a lelőhely jövőbeli hitelesítéséig a bizonytalan mezolit lelőhelyeink közé kell sorolni.

Kulcsszavak: mezolitikum, közvetett ütéses technika, nyomásos technika, technológia, környezettörténet

Chronological issues of Layer 10 in Nagykovácsi-Remete-cave

The Nagykovácsi-Remete-barlang site is considered Early Mesolithic in the literature, due to an obsidian blade found in Layer 10. However, this artefact carries technological markers that are rather indicative of the second half of the Mesolithic or a later prehistoric period. The sediment containing the blade can be dated to the Early Holocene, but the scientific evidence for this chronology cannot be associated with human activity, thus the age of the blade remains uncertain. Based on the available data, the Remete cave is considered a dubious Meolithic site until further studies in the field.

Felhasznált irodalom

Biagi, P., & Kiosak, D. (2010). The Mesolithic of the northwestern Pontic region New AMS dates for the origin and spread of the blade and trapeze industries in southeastern Europe. Eurasia Antiqua, 16, 21–41.

Biagi, P., & Starnini, E. (2016). The Origin and Spread of the Late Mesolithic Blade and Trapeze Industries in Europe: Reconsidering J. G. D. Clark’s Hypothesis Fifty Years After. In S. Ţerna & B. Govedarica (eds.), Interactions, Changes and Meanings. Essays in honour of Igor Manzura on the occasion of his 60th Birthday (pp. 33–45). University of High Anthropological School

Binder, D., Collina, C., Guilbert, R., Perrin, T., & Garcia-Puchol, O. (2012). Pressure-Knapping Blade Production in the North-Western Mediterranean Region During the Seventh Millennium cal BC. In P.M. Desrosiers (ed.), The Emergence of Pressure Blade Making. From Origin to Modern Experimentation (pp. 199–217). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-2003-3_7

T. Biró, K. (2004). A kárpáti obszidiánok: legenda és valóság. Archeometriai Műhely, 1(1), 3–9.

Clark, J.E. (2012). Stoneworkers’ Approaches to Replicating Prismatic Blades. In: P.M. Desrosiers (szerk.), The Emergence of Pressure Blade Making. From Origin to Modern Experimentation (pp. 43–135). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-2003-3_3

David, É., & Sørensen, M. (2016). First insights into the identification of bone and antler tools used in the indirect percussion and pressure techniques during the early postglacial. Quaternary International, 423, 123–142. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.11.135

Fontana, F., Flor, E., & Duches, R. (2016). Technological continuity and discontinuity in the Romagnano Loc III rock shelter (NE Italy) Mesolithic series. Quaternary International, 423, 252–265. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.10.046

Galimova, M. (2006). Final Palaeolithic-Early Mesolithic cultures with trapezia in the Volga and Dnieper Basins: The Question of Origin. Archaeologia Baltica, 7, 136–148.

Gábori, M. (1958). A Remete-barlang ásatásának eredményei. A magyar késői paleolitikum kérdései. Budapest Régiségei, 18, 9–52.

Golonova, L.V., Doronichev, V.B., Cleghorn, N.E., Koulkova, M.A., Sapelko, T.V., Shackley, M.S., & Spasovskiy, Yu. N. (2014). The Epipaleolithic of the Caucasus after the Last Glacial Maximum. Quarternary International, 337, 189–224. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.04.034

Gronenborn, D. (2017). Migrations before the Neolithic? The Late Mesolithic blade-and-trapeze horizon in central Europe and beyond. In H. Meller, H., F. Daim, J. Krause, & R. Risch (szerk.), Migration und Integration von der Urgeschichte bis zum Mittelalter. 9. Mitteldeutscher Archäologentag vom 20. bis 22. Oktober 2016 in Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle (Saale) Band 17 (pp. 113–127). Landesmuseum für Vorgeschichte.

Inizan, M.L., Reduron-Ballinger, M., Roche H., & Tixier, J. (1999). Technology and Terminology of Knapped Stone. Préhistoire de la Pierre Taillée Tome 5. CREP.

Jánossy, D. (1953). Ritkább emlősök (Sicista, Apodemus, Asinus) a dorogi és mária-remetei késő pleisztocénből. Földtani Közlöny, 10-12(83), 419–436.

Kaczanowska, M., & Kozlowski, J. K. (2012). Körös lithics. In A. Anders, Zs. Siklósi (szerk.), The First Neolithic Sites in Central/South-East European Transect Volume III. The Körös Culture in Eastern Hungary. BAR International Series 2334 (pp. 161–170). Archaeopress.

Kadić, O. (1915). Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1914. évi működéséről. Barlangkutatás, 3(1), 12–39.

Kertész, R. (1994). Late Mesolithic Chipped Stone Industry from the site Jásztelek I (Hungary). In G. Lőrinczy (szerk.), A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (pp. 23–44). Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága.

Kertész, R., & Demeter, O. (2011). Adatok a dunántúli kora mezolitikum kőiparának nyersanyagvizsgálatához: Szekszárd-Palánk. In K. T. Bíró, & A. Markó A. (szerk.), Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére (pp. 113–128). Magyar Nemzeti Múzeum.

Kozlowski, S. K. (2009). Thinking Mesolithic. Oxbow Books.

Kraus, D. (2011). Duna környéki epipaleolit és mezolit leletanyagok [MA szakdolgozat], Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Magyari, E.K., Pál, I., Vincze, I., Veres, D., Jakab, G., Braun, M., Szalai, Z., Szabó, Z., & Korponai, J. (2019). Warm Younger Dryas summers and early late glacial spread of temperate deciduous trees in Pannonian Basin during the last glacial termination (20–9 kyr cal BP). Quaternary Science Reviews, 225, 1–22. https://doi.org/10.1016/j.quascirev.2019.105980

Marton, T. (2003). Mezolitikum a Dél-Dunántúlon A somogyi leletek újraértékelése. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Studia Archaeologica, 9, 39–48.

Marton, T., Kertész, R., & Eichmann, W.J. (2021). Egy évtized mezolit kutatásai: korai holocén települések a Dunántúlon. Magyar Régészet, 10(2), 1–14. https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.5

Mateiciucová, I. (2008). Talking Stones: The Chipped Stone Industry in Lower Austria and Moravia and the Beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700–4900 BC. Masarykova univerzita.

Mester, Zs., & Faragó, N. (2010). Neolitikumot jelző pattintott kövek Eger-Kőporosról. Ősrégészeti Levelek, 12, 18–30.

Mester, Zs., & Tixier, J. (2013). Pot à lames: The Neolithic Blade Depot from Boldogkõváralja (Northeast Hungary). In A. Anders, G. Kulcsár, G. Kalla, V. Kiss, & G. V. Szabó (szerk.), Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday (pp. 173–185). L’Harmattan Kiadó.

Pazonyi, P. (2009). A Kárpát-medence felső-pliocén és kvarter emlősfauna közösségeinek paleoökológiai vizsgálata. Földtani Közlöny, 139(3), 283–304.

Pelegrin, J. (1988). Débitage expérimental par pression „Du plus petit au plus grand”. In Technologie préhistorique. Notes et Monographies Techniques 25 (pp. 37–53). Éditions du CNRS.

Pelegrin, J. (1991). Sur une recherche technique expérimentale des techniques de débitage laminaire. In Archéologie expérimentale. Tome 2. La terre. L’os et la pierre, la maison et les champs (pp. 118–128). Archéologie aujourd’hui, Éditions Errance.

Sørensen, M., Rankama, T., Kankaanpää, J., Knutsson, K., Knutsson, H., Melvold, S., Eriksen, B. V., & Glørstad, H. (2013). The First Eastern Migrations of People and Knowledge into Scandinavia: Evidence from Studies of Mesolithic Technolog, 9th-8th Millennium BC. Norwegian Archaeological Review, 46, 19–56. https://doi.org/10.1080/00293652.2013.770416

Stupak, D. (2006). Chipped flint technologies in Swiderian complexes of the Ukrainian Polissya Region. Archaeologia Baltica, 7, 109–119.

Vértes, L. (1954). Néhány új őskőkori lelőhelyünkről. Folia Archaeologica, 6, 9–21.

Vértes, L. (1965). Az őskőkor és átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészeti Kézikönyve I. Akadémiai Kiadó.

Zólyomi, B. (1952). Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. A MTA Biológiai Osztályának Közleményei, 1(4), 491–530.

Жилин, М.Г. (2007). Финальный Палеолит Ярославского Поволжья. Институт археологии РАН.

Матюшин, Г. Н. (1976). Мезолит Южного Урала. Академия Наук СССР.

Hivatkozás: Király, A. (2021). Acsa-Rovnya vakaróinak komplex vizsgálata – felszíni leletegyüttesek a felső paleolitikus tájhasználat rekonstrukciójában. In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 105–131). Litikum & ELTE BTK Régészettudományi Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a06

Kivonat. A magyarországi felső paleolitikum lelőhelyeinek többsége felszíni előfordulás gyenge kronológiai kontrollal. A leletek technológiai, morfometriai és tafonómiai jellemzői, valamint előkerülésük földrajzi helyzete azonban így is hasznosítható adatok regionális tájhasznosítási modellekben. Acsa-Rovnya korai felső paleolitikus lelőhely a pattintott kövek nagy mennyisége, a vakarók túlsúlya, a dombtető stratégiai helyzete miatt a régiót használó csoportok fogyasztásában játszhatott fontos szerepet mint alaptábor. A helyhasználat időtartama és a felhasználó csoportok régészeti taxonómiai hovatartozása egyelőre nem ismert. Abszolút kronológiai kontroll hiányában a domináns leletcsoportot, a vakarókat vizsgáltam annak érdekében, hogy megállapíthassuk az általuk képviselt változatosság kronológiai, taxonómiai vagy funkcionális eredetét. A vakarókat előállítási technológiáik és metrikus jellemzőik alapján főkomponens- és hierarchikus klaszteranalízis segítségével csoportosítottam. A csoportosítás eredményeképp világossá vált, hogy a tipológiai szempontból vegyes képet mutató eszközök lehetnek ugyanolyan eszközkészítési- és használati műveletsorok elemei. Ez az eredmény támogatja a lelőhely egységes tájhasználati szerepéről alkotott képet, akár egy, akár több régészeti kultúrához sorolt leletek palimpszesztje alkotja a leletanyagot.

Kulcsszavak: felső paleolitikum, Acsa-Rovnya, vakarók, klaszteranalízis, tájhasználat

Complex study of the Acsa-Rovnya endscrapers: surface collections in the reconstruction of Upper Palaeolithic land use

The majority of Upper Palaeolithic sites in Hungary is surface scatter with poor chronostratigraphic control. However, the technological, morphometric and taphonomic characteristics of the finds, as well as the geographical location of their recovery constitute valuable input data for regional-scale land-use models. The Acsa-Rovnya Early Upper Palaeolithic site is considered an aggregation site or basecamp due to its numerous finds, the dominance of endscrapers, and its strategic location. The duration of its occupation and the archaeological-taxonomic identity of its users are yet to be known. In the absence of absolute chronological controls, I investigated the dominant tool type of the site, endscrapers, in order to explain their variability by chronological, taxonomic or functional reasons. Based upon morphometric and production methods, I classified these tools with the help of hierarchical clustering on principal components (HCPC). The results show that the typologically diverse set can be the result of similar tool production methods and usage. This result confirms the view about the similar function of the site in the landscape, whether it was used by groups classified into one or more culture-taxonomical units.

Felhasznált irodalom

Abdulhafedh, A. (2021). Incorporating K-means, Hierarchical Clustering and PCA in Customer Segmentation. Journal of City and Development, 3(1), 12–30. https://doi.org/10.12691/jcd-3-1-3

Andrefsky, W. (2009). The Analysis of Stone Tool Procurement, Production, and Maintenance. Journal of Archaeological Research, 17(1), 65–103. https://doi.org/10.1007/s10814-008-9026-2

Bailey, G. (2007). Time perspectives, palimpsests and the archaeology of time. Journal of Anthropological Archaeology, 26(2), 198–223. https://doi.org/10.1016/j.jaa.2006.08.002

Bamforth, D. B., & Bleed, P. (1997). Technology, flaked stone technology, and risk. In C. M. Barton & B. A. Clark (Eds.), Rediscovering Darwin: Evolutionary theory in Archaeological Explanation (pp. 109–140). American Anthropological Association.

Banks, W. E. (2017). The application of ecological niche modeling methods to archaeological data in order to examine culture-environment relationships and cultural trajectories. Quaternaire. Revue de l’Association Française Pour l’étude Du Quaternaire, vol. 28/2, 271–276. https://doi.org/10.4000/quaternaire.7966

Barton, C. M., & Clark, G. A. (2021). From Artifacts to Cultures: Technology, Society, and Knowledge in the Upper Paleolithic. Journal of Paleolithic Archaeology, 4(2), 16. https://doi.org/10.1007/s41982-021-00091-8

Barton, C. M., Riel-Salvatore, J., Anderies, J. M., & Popescu, G. (2011). Modeling Human Ecodynamics and Biocultural Interactions in the Late Pleistocene of Western Eurasia. Human Ecology, 39(6), 705–725. https://doi.org/10.1007/s10745-011-9433-8

Bataille, G., & Conard, N. J. (2018). Blade and bladelet production at Hohle Fels Cave, AH IV in the Swabian Jura and its importance for characterizing the technological variability of the Aurignacian in Central Europe. PLOS ONE, 13(4), e0194097. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0194097

Bettinger, R. L., Garvey, R., & Tushingham, S. (2015). Hunter-Gatherers: Archaeological and Evolutionary Theory (2nd ed.). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-7581-2

Beyries, S., & Rots, V. (2008). The contribution of ethnoarchaeological macro- and microscopic wear traces to the understanding of archaeological hide working process. In L. Longo & N. Skakun (Eds.), ‘Prehistoric Technology’ 40 years later: Functional Studies and the Russian Legacy. Proceedings of the International Congress Verona 20-23 April 2005 (pp. 21–28). Archaeopress.

Binford, L. R. (1980). Willow Smoke and Dogs’ Tails: Hunter-Gatherer Settlement Systems and Archaeological Site Formation. American Antiquity, 45(1), 4–20. https://doi.org/10.2307/279653

Blades, B. S. (2003). End Scraper Reduction and Hunter-Gatherer Mobility. American Antiquity, 68(1), 141–156. https://doi.org/10.2307/3557037

Brantingham, P. J. (2006). Measuring Forager Mobility. Current Anthropology, 47(3), 435–459. https://doi.org/10.1086/503062

Budek, A., Kalicki, T., Kaminská, L., Kozłowski, J. K., & Mester, Z. (2013). Interpleniglacial profiles on open-air sites in Hungary and Slovakia. Quaternary International, 294, 82–98. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.02.022

Chu, W. (2018). The Danube Corridor Hypothesis and the Carpathian Basin: Geological, Environmental and Archaeological Approaches to Characterizing Aurignacian Dynamics. Journal of World Prehistory, 31(2), 117–178. https://doi.org/10.1007/s10963-018-9115-1

Chu, W., Kaminská, Ľ., Klasen, N., Zeeden, C., & Lengyel, G. (2020). The Chronostratigraphy of the Aurignacian in the Northern Carpathian Basin Based on New Chronometric/Archeological Data from Seňa I (Eastern Slovakia). Journal of Paleolithic Archaeology, 3(1), 77–96. https://doi.org/10.1007/s41982-019-00044-2

Chu, W., Lengyel, G., Zeeden, C., Péntek, A., Kaminská, Ľ., & Mester, Z. (2018). Early Upper Paleolithic surface collections from loess-like sediments in the northern Carpathian Basin. Quaternary International, 485, 167–182.  https://doi.org/10.1016/j.quaint.2017.05.017

Clark, G. A., Barton, C. M., & Straus, L. G. (2019). Landscapes, climate change & forager mobility in the Upper Paleolithic of northern Spain. Quaternary International, 515, 176–187.
https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.04.037

Collard, M., Kemery, M., & Banks, S. (2005). Causes of Toolkit Variation Among Hunter-Gatherers: A Test of Four Competing Hypotheses. Canadian Journal of Archaeology / Journal Canadien d’Archéologie, 29(1), 1–19.

de Sonneville-Bordes, D., & Perrot, J. (1954). Lexique typologique du Paléolithique supérieur. Outillage lithique. I, Grattoirs, II, Outils solutréens. Bulletin de la Société préhistorique française, 51(7), 327–335. https://doi.org/10.3406/bspf.1954.3106

Demidenko, Y. E., & Usik, V. I. (1993). On the lame à crête technique in the Palaeolithic. Prehistoire Europeenne, 4, 33–48.

Discamps, E., Gravina, B., & Teyssandier, N. (2015). In the eye of the beholder: Contextual issues for Bayesian modelling at the Middle-to-Upper Palaeolithic transition. World Archaeology, 47(4), 601–621. https://doi.org/10.1080/00438243.2015.1065759

Domingo, R., Mazo, C., & Utrilla, P. (2012). Hunting camps and nucleiform endscrapers in the Cantabrian Lower Magdalenian: A lithic microwear analysis. Quaternary International, 272–273, 105–110. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.03.027

Douka, K., & Higham, T. (2017). The Chronological Factor in Understanding the Middle and Upper Paleolithic of Eurasia. Current Anthropology, 58(S17), S480–S490. https://doi.org/10.1086/694173

Doyon, L. (2020). The cultural trajectories of Aurignacian osseous projectile points in Southern Europe: Insights from geometric morphometrics. Quaternary International, 551, 63–84. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.12.010

Feurdean, A., Perşoiu, A., Tanţău, I., Stevens, T., Magyari, E. K., Onac, B. P., Marković, S., Andrič, M., Connor, S., Fărcaş, S., Gałka, M., Gaudeny, T., Hoek, W., Kolaczek, P., Kuneš, P., Lamentowicz, M., Marinova, E., Michczyńska, D. J., Perşoiu, I., … Zernitskaya, V. (2014). Climate variability and associated vegetation response throughout Central and Eastern Europe (CEE) between 60 and 8 ka. Quaternary Science Reviews, 106, 206–224. https://doi.org/10.1016/j.quascirev.2014.06.003

Fitzhugh, B., Butler, V. L., Bovy, K. M., & Etnier, M. A. (2019). Human ecodynamics: A perspective for the study of long-term change in socioecological systems. Journal of Archaeological Science: Reports, 23, 1077–1094. https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2018.03.016

Fitzsimmons, K. E., Doboş, A., Probst, M., & Iovita, R. (2020). Thinking Outside the Box at Open-Air Archeological Contexts: Examples From Loess Landscapes in Southeast Romania. Frontiers in Earth Science, 8, 422. https://doi.org/10.3389/feart.2020.561207

Gamble, C. S. (1999). The Palaeolithic Societies of Europe. Cambridge University Press.

Gravel-Miguel, C., Murray, J. K., Schoville, B. J., Wren, C. D., & Marean, C. W. (2021). Exploring variability in lithic armature discard in the archaeological record. Journal of Human Evolution, 155, 102981. https://doi.org/10.1016/j.jhevol.2021.102981

Gutay, M., Kerékgyártó, G., & Péntek, A. (2019). Késő felsőpaleolitikus településszerkezeti minták és létfenntartási technikák a Mátraalján (Heves megye). In M. Vicze & G. Kovács (Eds.), MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák, Százhalombatta, 2017. Április 6-8 (pp. 110–126). „Matrica” Múzeum.

Hair, J. F., Anderson, R. E., Babin, B. J., & Black, W. C. (2010). Multivariate data analysis: A global perspective. Pearson Education.

Hauck, T. C., Lehmkuhl, F., Zeeden, C., Bösken, J., Thiemann, A., & Richter, J. (2018). The Aurignacian way of life: Contextualizing early modern human adaptation in the Carpathian Basin. Quaternary International, 485, 150–166. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2017.10.020

Ho, R. (2013). Handbook of Univariate and Multivariate Data Analysis with IBM SPSS. Chapman and Hall/CRC. https://doi.org/10.1201/b15605

Holdaway, S., & Douglass, M. (2012). A Twenty-First Century Archaeology of Stone Artifacts. Journal of Archaeological Method and Theory, 19(1), 101–131. https://doi.org/10.1007/s10816-011-9103-6

Holdaway, S. J., & Davies, B. (2020). Surface Stone Artifact Scatters, Settlement Patterns, and New Methods for Stone Artifact Analysis. Journal of Paleolithic Archaeology, 3(4), 612–632. https://doi.org/10.1007/s41982-019-00030-8

Holló, Z., Lengyel, G., Mester, Z., & Szolyák, P. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: Rendszer és technika. Ősrégészeti Levelek, 4, 98–104.

Holló, Z., Lengyel, G., Mester, Z., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.

Holló, Zs., Mester, Z., & Lengyel, G. (2001). Egy magyar kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 1. Ősrégészeti Levelek, 3, 51–58.

Husson, F., Josse, J., & Pages, J. (2010). Principal component methods – hierarchical clustering – partitional clustering: Why would we need to choose for visualizing data? [Technical report]. Agrocampus – École nationale supérieure des sciences agronomiques, agroalimentaires, horticoles et du paysage.

IBM Corp. (2017). IBM SPSS Statistics for Windows (Version 25) [Computer software]. IBM Corp.

Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H., & Féblot-Augustins, J. (1999). Technology and terminology of knapped stone: Followed by a multilingual vocabulary, Arabic, English, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish. Cercle de Recherches et d’Etudes Préhistoriques.

JASP Team. (2021). JASP 0.14.1.0 [Computer software]

Jennings, T. A., Smallwood, A. M., & Waters, M. R. (2015). Exploring late Paleoindian and early Archaic unfluted lanceolate point classification in the Southern Plains. North American Archaeologist, 36(4), 243–265. https://doi.org/10.1177/0197693115572763

Jolliffe, I. T. (2002). Principal Component Analysis (2nd ed.). Springer-Verlag. https://doi.org/10.1007/b98835

Josse, J., & Husson, F. (2012). Selecting the number of components in principal component analysis using cross-validation approximations. Computational Statistics & Data Analysis, 56(6), 1869–1879. https://doi.org/10.1016/j.csda.2011.11.012

Kelly, R. L. (1995). The foraging spectrum: Diversity in hunter-gatherer lifeways. Smithsonian Press.

Király, A. (2020). Üllős kőmegmunkálás—A bőség zavara (Bipolar-on-anvil knapping—Confusing abundance). In M. Vicze & G. Kovács (Eds.), MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák Százhalombatta, 2017. Április 6 –8. (pp. 126–151). „Matrica” Múzeum.

Kozłowski, J. K., & Mester, Z. (2004). Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria, 4–5, 109–140.

Kuhn, S. L. (1992). On Planning and Curated Technologies in the Middle Paleolithic. Journal of Anthropological Research, 48(3), 185–214.

Kuhn, S. L., & Miller, D. S. (2015). Artifacts as Patches: The Marginal Value Theoremand Stone Tool Life Histories. In N. Goodale & J. Andrefsky William (Eds.), Lithic Technological Systems and Evolutionary Theory (pp. 172–197). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139207775.014

Lengyel, G. (2009). Radiocarbon Dates of the “Gravettian Entity” in Hungary. Praehistoria, 9–10, 241–265.

Lengyel, G., Béres S., & Fodor L. (2006). New lithic evidence of the Aurignacian in Hungary. Eurasian Prehistory, 4(1–2), 79–85.

Lengyel, G., & Mester, Z. (2012). A magyarországi felső paleolitikum 14C dátumai tafonómiai megközelítésben. In B. Kolozsi (Ed.), MΩMOΣ IV. – Őskoros Kutatók IV. Összejövetelénekkonferenciakötete – Debrecen, 2005. Március 22–24 (pp. 29–51). Déri Múzeum.

Lengyel, G., Mester, Z., & Szolyák, P. (2016). The Late Gravettian and Szeleta Cave, northeast Hungary. Quaternary International, 406, 174–183. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.09.014

Maher, L. A., & Conkey, M. (2019). Homes for Hunters?: Exploring the Concept of Home at Hunter-Gatherer Sites in Upper Paleolithic Europe and Epipaleolithic Southwest Asia. Current Anthropology, 60(1), 91–137. https://doi.org/10.1086/701523

Mallol, C., & Hernández, C. (2016). Advances in palimpsest dissection. Quaternary International, 417, 1–2. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2016.09.021

Markó, A. (2015). Istállóskő revisited: Lithic artefacts and assemblages, sixty years after. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 66(1), 5–38. https://doi.org/10.1556/072.2015.66.1.1

Markó, A. (2017). Istállóskő revisited: The osseous artefacts from the lower layer. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 68(2), 193–218. https://doi.org/10.1556/072.2017.68.2.1

Markó, A. (2019). Jankovichian, Szeletian or a leaf point industry: Analysis of three small lithic assamblages. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 70(2), 259–282. https://doi.org/10.1556/072.2019.70.2.1

Maugeri, A., Barchitta, M., Basile, G., & Agodi, A. (2021). Applying a hierarchical clustering on principal components approach to identify different patterns of the SARS-CoV-2 epidemic across Italian regions. Scientific Reports, 11(1), 7082. https://doi.org/10.1038/s41598-021-86703-3

Mester, Z. (2018). The problems of the Szeletian as seen from Hungary. Recherches Archéologiques Nouvelle Serie, 9, 19–48. https://doi.org/10.33547/RechACrac.NS9.02

Morrow, J. E. (1997). End Scraper Morphology and Use-Life: An Approach for Studying Paleoindian Lithic Technology And Mobility. Lithic Technology, 22(1), 70–85. https://doi.org/10.1080/01977261.1997.11754534

Nelson, M. C. (1991). The Study of Technological Organization. Archaeological Method and Theory, 3, 57–100.

Nettle, D., Gibson, M. A., Lawson, D. W., & Sear, R. (2013). Human behavioral ecology: Current research and future prospects. Behavioral Ecology, 24(5), 1031–1040. https://doi.org/10.1093/beheco/ars222

Nguyen, L. H., & Holmes, S. (2019). Ten quick tips for effective dimensionality reduction. PLOS Computational Biology, 15(6), e1006907. https://doi.org/10.1371/journal.pcbi.1006907

Patil, V. H., Singh, S. N., Mishra, S., & Todd Donavan, D. (2008). Efficient theory development and factor retention criteria: Abandon the ‘eigenvalue greater than one’ criterion. Journal of Business Research, 61(2), 162–170. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2007.05.008

Patil, V. H., Singh, S. N., Mishra, S., & Todd Donavan, D. (2017). Parallel Analysis Engine to Aid in Determining Number of Factors to Retain using R [R]. https://analytics.gonzaga.edu/parallelengine/

Péntek, A. (2016). Legénd-Hosszú-földek, egy új nyíltszíni Aurignacien lelőhely a Cserhát-hegysgében. Gesta – Fiatal Miskolci Történészek Folyóirata, 15, 3–30.

Péntek, A., & Zandler, K. (2016). A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája. Neograd – A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve, 39, 122–171.

Picin, A., & Cascalheira, J. (2020). Introduction to Short-Term Occupations in Palaeolithic Archaeology. In J. Cascalheira & A. Picin (Eds.), Short-Term Occupations in Paleolithic Archaeology: Definition and Interpretation (pp. 1–15). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-27403-0_1

Robinson, E., & Sellet, F. (2018). Lithic Technological Organization and Paleoenvironmental Change. In E. Robinson & F. Sellet (Eds.), Lithic Technological Organization and Paleoenvironmental Change. Global and Diachronic Perspectives (pp. 1–13). Springer. https://doi.org/0.1007/978-3-319-64407-3

Schindelin, J., Arganda-Carreras, I., Frise, E., Kaynig, V., Longair, M., Pietzsch, T., Preibisch, S., Rueden, C., Saalfeld, S., Schmid, B., Tinevez, J.-Y., White, D. J., Hartenstein, V., Eliceiri, K., Tomancak, P., & Cardona, A. (2012). Fiji: An open-source platform for biological-image analysis. Nature Methods, 9(7), 676–682. https://doi.org/10.1038/nmeth.2019

Seeman, M. F., Loebel, T. J., Comstock, A., & Summers, G. L. (2013). Working With Wilmsen: Paleoindian End Scraper Design and use at Nobles Pond. American Antiquity, 78(3), 407–432. https://doi.org/10.7183/0002-7316.78.3.407

Shea, J. J., & Sisk, M. L. (2010). Complex Projectile Technology and Homo sapiens Dispersal into Western Eurasia. PaleoAnthropology, 2010, 100-122. https://doi.org/10.4207/PA.2010.ART36

Shott, M. (1986). Technological Organization and Settlement Mobility: An Ethnographic Examination. Journal of Anthropological Research, 42(1), 15–51.

Shott, M. J. (1995). How Much is a Scraper? Curation, Use Rates, and theFormation of Scraper. Lithic Technology, 20, 53–72.

Shott, M. J., & Seeman, M. F. (2015). Curation and recycling: Estimating Paleoindian endscraper curation rates at Nobles Pond, Ohio, USA. Quaternary International, 361, 319–331. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2014.06.023

Shott, M. J., & Weedman, K. J. (2007). Measuring reduction in stone tools: An ethnoarchaeological study of Gamo hidescrapers from Ethiopia. Journal of Archaeological Science, 34(7), 1016–1035. https://doi.org/10.1016/j.jas.2006.09.009

Simán, K. (1988). Települési formák Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a paleolitikum idején. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 25–26, 55–66.

Škrdla, P., Nejman, L., & Rychtaříková, T. (2016). A method for finding stratified sites: Early Upper Palaeolithic sites in southern Moravia. Journal of Field Archaeology, 41(1), 57–67. https://doi.org/10.1080/00934690.2015.1125222

Sümegi, P. (2014). Modeling the relationship of the Upper Palaeolithic communities and envrionment of the Carpathian Basin during the Upper Würmian. In T. Bíró, A. Markó, & K. Bajnok (Eds.), Aeolian scripts. New ideas on the lithic world. Studies in honour of Viola T. Dobosi (pp. 319–339). Magyar Nemzeti Múzeum.

Sümegi, P., Molnár, D., Gulyás, S., Náfrádi, K., Sümegi, B. P., Törőcsik, T., Persaits, G., Molnár, M., Vandenberghe, J., & Zhou, L. (2019). High-resolution proxy record of the environmental response to climatic variations during transition MIS3/MIS2 and MIS2 in Central Europe: The loess-paleosol sequence of Katymár brickyard (Hungary). Quaternary International, 504, 40–55. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.03.030

T. Dobosi, V. (2002). Bone finds from the Istállóskő Cave. Praehistoria, 3, 79–102.

T. Dobosi, V. (2008). Acsa: New open-air Aurignacian site in Hungary. In Z. Sulgostowska & A. J. Tomaszewski (Eds.), Man—Millennia—Environment. Studies in honour of Romuald Schild. (pp. 151–159). Institute of Archaeology and Ethnology Polish Academy of Sciences.

T. Dobosi, V. (2010). ‘…Akkoriban ugyanis még paleolit-régésznek készültem’ (Patay Pál). In S. Guba & K. Tankó (Eds.), ‘Régről kell kezdenünk…’ Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyébol Patay Pál tiszteletére (pp. 11–21).

T. Dobosi, V. (2013). Acsa-Rovnya: Új eredmények (Acsa-Rovnya: New results). Litikum – a Kőkor Kerekasztal folyóirata, 1, 50–59. https://doi.org/10.23898/litikuma0004

T. Dobosi, V., & Holl, B. (2013). A gravetti telepek topográfiája. (Topography of Gravettien sites). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata, 1, 73–88. https://doi.org/10.23898/litikuma0006

Tartar, E. (2012). The recognition of a new type of bone tools in Early Aurignacian assemblages: Implications for understanding the appearance of osseous technology in Europe. Journal of Archaeological Science, 39(7), 2348–2360. https://doi.org/10.1016/j.jas.2012.02.003

Tartar, E. (2015). Origin and Development of Aurignacian Osseous Technology in Western Europe: A Review of Current Knowledge. Palethnologie. Archéologie et Sciences Humaines, 7, Article 7.
https://doi.org/10.4000/palethnologie.706

Teyssandier, N., Bon, F., & Bordes, J.-G. (2010). Within projectile range: Some Thoughts on the Appearance of the Aurignacian in Europe. Journal of Anthropological Research, 66(2), 209–229. https://doi.org/10.3998/jar.0521004.0066.203

Torrence, R. (1983). Time budgeting and hunter-gatherer technology. In G. Bailey (Ed.), Hunter-gatherer economy in prehistory (pp. 11–22). Cambridge University Press.

VanPool, T., & Leonard, R. D. (2011). Quantitative Analysis in Archaeology. Wiley-Blackwell.

Vértes, L. (1965). Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó.

Vörös, I. (2000). Bodrogkeresztúr-Henye, hunted mammals from the Upper Palaeolithic site. In Bodrogkeresztúr-Henye (NE Hungary), Upper Palaeolithic site (pp. 113–186). Magyar Nemzeti Múzeum.

Weedman Arthur, K. J. (2008). The Gamo hideworkers of southwestern Ethiopia and CrossCultural Comparisons. Anthropozoologica, 43(1), 67–98.

Zandler, K. (2012). A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta – Fiatal Miskolci Történészek Folyóirata, 11, 3–54.

Zygmont, C., & Smith, M. R. (2014). Robust factor analysis in the presence of normality violations, missing data, and outliers: Empirical questions and possible solutions. Tutorials in Quantitative Methods for Psychology, 10(1), 40–55. https://doi.org/10.20982/tqmp.10.1.p040