MyLibraryZotero17Péntek, AttilaZandler, KrisztiánLitikum – Journal of the Lithic Research RoundtableLitikum – Journal of the Lithic Research RoundtableLitikum41–541201320132064-3640https://doi.org/10.23898/litikuma0003Annak ellenére, hogy a Szeletien kultúra névadó lelőhelye köztudottan hazánkban található, Magyarországról szinte alig van publikált nyílt színi, a fenti iparba tartozó telep. Ennek részben az is lehet az oka, hogy a Szeletien kultúra vezéreszközei, a levélhegyek, sokszor szórványként, kísérő ipar nélkül kerültek a múzeumi gyűjteményekbe. Máskor a szeletiennek meghatározott darabok láthatóan keveredtek más kultúrák eszközeivel és a régészeti anyagok szétválasztása nehézségekbe ütközött. 2001 óta szisztematikus terepbejárások folynak a nyugati Cserhát hegység területén, többek között Legénd, Nógrádkövesd és Szécsénke térségében. Számos, elsősorban paleolitikus ipar/kultúra lelőhelye vált ismertté, melyek közül még csak a Micoquien-Bábonyien kultúrkörébe tartozóként értelmezett Legénd Káldy-tanya lelőhelykomplexum régészeti anyaga került publikálásra. Ezen elmaradást pótolandó esett jelenlegi választásunk a szécsénkei lelőhelyre. Az ipar jellegzetességei közé tartoznak a távolsági nyersanyagnak számító üveges kvarcporfír nagyarányú használata, a bifaciális technológia, a hossztengelyre szimmetrikus levélhegyek, az aurignacien típusú vakarók, a középső paleolitikus típusú kaparók jelenléte valamint a pengék és a pengén készült eszközök kis aránya. Tipológiai alapon ezt az ipart a szlovákiai, morvaországi és ba-jorországi Szeletien lelőhelyek anyagához köthetjük, néhány, részben még szintén publikálatlan régészeti anyaggal – Debercsény-Mogyorós, Hont-Csitár, Buják-Szente – mint lehetséges párhuzammal együtt. Despite the fact that the eponymous site of Szeleta-cave lies in Hungary, there are hardly any open-air Szeletian site from this country. Most of the leaf-shaped points, hallmark of the Szeletien, are found their ways into museum collections as stray finds, without context. In many cases, these tools are mixed at the surface with lithics of different epochs and cultures, and they are uncomprehensible. Since 2001, systematic field walking surveys take place in the Cserhát mountains, in the vicinity of Legénd, Nógrádkövesd, Szécsénke, among others. Many new sites were recovered, but only one published so far. The material from Legénd-Káldy-tanya belongs to the Micoquian - Bábonyian sphere. Now we add an other site, Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy to the published collections. The lithic material bears the following characteristics: quartz porphyry raw material, bifacial technology, leaf-shaped points that are symmetric to their longitudal axes, Aurignacian-type endscrapers, sidescrapers with a Middle Palaeolithic design, moderate ratio of blades and blade-tools. The collection shows typologic similarities with Szeletian sites from Slovakia, Moravia and Bavaria. Some unpublished material also seem to belong to this sphere: Debercsény-Mogyorós, Hont-Csitár, Buják-Szente.magyar angol kivonattal (hungarian with english abstract)https://litikum.hu