SzeleStra: új rétegtani kutatások a Szeletien kultúra névadó lelőhelyén (SzeleStra: new stratigraphical research at the eponymous site of the Szeleta culture)

Zsolt Mester1, Péter Szolyák2, György Lengyel3, Árpád Ringer3

1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudomnyi Intézet / Institute of Archaeological Sciences, Eötvös Loránd University, H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B
2 Herman Ottó Múzeum / Herman Ottó Museum, H-3529 Miskolc, Görgey A. út 28.
3 Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet / Institute of History, University of Miskolc, H-3515 Miskolc-Egyetemváros


Cite as Mester, Zs., Szolyák, P., Lengyel, Gy. & Ringer, Á. (2013). SzeleStra: új rétegtani kutatások a Szeletien kultúra névadó lelőhelyén (SzeleStra: new stratigraphical research at the eponymous site of the Szeleta culture). Litikum – Journal of the Lithic Research Roundtable, 1, pp. 67–72. https://doi.org/10.23898/litikuma0005

Abstract. SzeleStra: new stratigraphical research at the eponymous site of the Szeleta culture. One of our most widely known Palaeolithic site is the eponymous Szeleta-cave above the Szinva brook, in the Bükk Mountains of Hungary. The chronological and cultural interpretation of its findings fell under the development of the European prehistoric studies. The ever-changing debate suffered by a serious obstacle: many researchers worked in the cave since 1906, but only Ottokar Kadić’s system of strata were used in the interpretations. The stratigraphy and chronology of the site regained interest around the turn of the millenium. With the advent of new radiocarbon dates, it became obvious that the stratigraphical data at hand are dubious, at least. In 2012, we initiated a new project in the cave foreground, to uncover an exhaustive stratigraphy for different scientific analyses.

Kivonat. A Szeletien kultúra névadó lelőhelyeként a keleti Bükkben, a Szinva-völgy felett nyíló Szeleta-barlang a nemzetközi kutatásban egyik legismertebb paleolitikus lelőhelyünk. Levéleszközökkel jellemzett leletanyagának kulturális és kronológiai besorolása, régészeti értékelése többször változott a kutatástörténet során az Európa paleolitikumáról alkotott kép függvényében. A mindenkori vitákban nehezítette az érvelést, hogy a barlang feltárása 1906-tól napjainkig – olykor több évtizedes kihagyásokkal – különböző kutatók irányítása alatt zajlott, mégis mindenki a Kadić Ottokár által kialakított sztratigráfia keretei közé próbálta beilleszteni megfigyeléseit. Az ezredforduló óta a Szeletien kultúra vonatkozásában előtérbe került a kronológiai helyzetének kérdése, köszönhetően az egyre szaporodó radiokarbon dátumoknak. Világossá vált, hogy a Szeleta esetében ezeket a problémákat nem lehet érdemben vizsgálni a meglévő sztratigráfia bizonytalanságai miatt. 2012-ben új rétegtani kutatás indult a barlang előterén, amelynek célja egy teljesebb rétegsor kialakítása és annak komplex természettudományos vizsgálata.

Keywords: Szeleta cave, chronology, stratigraphy

Kulcsszavak: Szeleta-barlang, kronológia, rétegtani kutatás

Data availability statement: The authors confirm that the data supporting the findings of this study are available within the article.

Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.

Funding statement: The author received no financial support for the research and/or the publication of this article.

Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). cbna You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.

Creative Commons License


List of references

Adams, B. 1998. The Middle to Upper Paleolithic transition in Central Europe. The record from the Bükk Mountain region. BAR International Series 693, Oxford: Archaeopress.

Allsworth-Jones, P. 1986. The Szeletian and the transition from Middle to Upper Palaeolithic in Central Europe. Oxford: Clarendon Press.

Gábori M. 1982. A Bükk hegység paleolitikumának mai problémái. Herman Ottó Múzeum Közleményei 20: 1–7.

Hillebrand, J. 1935. Die Ältere Steinzeit Ungarns. Archaeologia Hungarica 17, Budapest: Magyar Történeti Múzeum.

Kadić O. 1915. A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. A Magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve 23(4): 151–278.

Kadić, O. 1934. Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. Mitteilungen aus dem Jahrbuch der kgl. Ungarischen Geologischen Anstalt 30: 1–147.

Lengyel, Gy., Mester, Zs. 2008. A new look at the radiocarbon chronology of the Szeletian in Hungary. In: Jöris, O., Adler, D. S. (eds.), Dating the Middle to Upper Palaeolithic boundary across Eurasia. Proceedings of Session C57, 15th UISPP Congress, Lisbon, Portugal, 2006. Setting the record straight: Toward a systematic chronological understanding of the Middle to Upper Palaeolithic boundary in Eurasia. Eurasian Prehistory 5(2): 73–83.

Lengyel, Gy., Szolyák, P., Pacher, M. 2008–2009. Szeleta Cave earliest occupation reconsidered. Praehistoria 9–10: 9–20.

Mester, Zs. 2001. Bükki paleolitikus barlangi lelőhelyek régészeti revíziója: három esettanulmány. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40: 21–38.

Mester, Zs. 2002. Excavations at Szeleta Cave before 1999: methodology and overview. Praehistoria 3: 57–78.

Mester, Zs. 2010. Technological analysis of Szeletian bifacial points from Szeleta Cave (Hungary). Human Evolution (Firenze) 25(1-2): 107-123.

Mester Zs. 2011. A magyarországi középső és felső paleolitikum bifaciális levéleszközeinek technológiája. In: T. Biró K., Markó A. (szerk.), Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest, 15–41.

Neruda, P. 2008–2009. Moravia during OIS 3: cultural relations. Praehistoria 9–10: 125–147.

Noiret, P. 2009. Le Paléolithique supérieur de Moldavie. Essai de synthèse d’une évolution multiculturelle. E.R.A.U.L. 121, Liège: Université de Liège.

Pelikán P. 2002. Földtani felépítés, rétegtani áttekintés. In: Baráz Cs. (ed.), A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 23–49.

Ringer, Á. 1989. L’origine du Szélétien de Bükk en Hongrie et son évolution vers le Paléolithique supérieur. Anthropologie (Brno) 27/2–3: 223–229.

Ringer, Á. 2002. The new image of Szeleta and Istállós-kő caves in the Bükk Mountains: a revision project between 1999–2002. Praehistoria 3: 47–52.

Ringer, Á. 2008–2009. Nouvelles données sur le Szélétien de Bükk. Praehistoria 9–10: 21–34.

Ringer, Á., Mester, Zs. 2000. Résultats de la révision de la grotte Szeleta entreprise en 1999 et 2000. Anthropologie (Brno) 38: 261–270.

Ringer Á., Mester Zs. 2001. A Szeleta-barlang 1999-2000. évi régészeti revíziójának eredményei. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40: 5–19.

Ringer Á., Szolyák P. 2004. A Szeleta-barlang tűzhelyeinek és paleolit leleteinek topográfiai és sztratigráfiai eloszlása. Adalékok a leletegyüttes újraértékeléséhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43: 13–32.

Simán, K. 1990. Considerations on the “Szeletian unity”. In Kozlowski, J. K. (éd.) Feuilles de pierre. Les industries à pointes foliacées du Paléolithique supérieur européen. E.R.A.U.L. 42, Liège: Université de Liège, 189–198.

Simán, K. 1995. La grotte Szeleta et le Szélétien. In: Les industries à pointes foliacées d’Europe centrale. Actes du Colloque de Miskolc, 10-15 septembre 1991. Paléo, Supplément n° 1: 37–43. https://doi.org/10.3406/pal.1995.1378

Svoboda, J., Simán, K. 1989. The Middle-Upper Paleolithic transition in Southeastern Central Europe (Czechoslovakia and Hungary). Journal of World Prehistory 3: 283–322. https://doi.org/10.1007/BF00975325

Székely K. 2002. Fokozottan védett barlangok. In: Baráz Cs. (szerk.), A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, 177–193.

Vértes L. 1965. Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészet Kézikönyve 1, Budapest: Akadémiai Kiadó.