A fosszilis puhatestű vázak szerepének kérdése a magyarországi felső paleolitikumban
Bálint Csaba
Dobó István Vármúzeum, Eger. E-mail: bcs890321@gmail.com
Cite as: Bálint, Cs. (2021). A fosszilis puhatestű vázak szerepének kérdése a magyarországi felső paleolitikumban (The role of mollusc shells in the Carpathian Basin during the Upper Palaeolithic). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 45–61). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a02
Kivonat. A magyarországi felső paleolitikum kontextusában legnagyobb mennyiségben előkerült, praktikus funkcióval nem rendelkező leletek a fosszilizálódott harmadidőszaki puhatestű vázak. A kutatás jelenlegi, legelterjedtebb értelmezése szerint ezeket a tárgyakat ékszerként, a szociális identitás kifejezésére használták. Ez a cikk a puhatestű váz leletanyaggal kapcsolatos problémákra próbál rávilágítani. A feltett kérdések érintik a tárgyalt leletanyag nyersanyag forrásainak hatását a korabeli megtelepedésre, a puhatestű váz leletanyagok összetételének egymástól való eltérését és ennek kapcsán a forma szerinti preferenciák szerepét, valamint a tárgyakhoz rendelt funkciók problémáját. A hazai puhatestű váz leletanyagok nagy része a Dunakanyar térségére koncentrálódik. A cikk a földrajzi elhelyezkedés kérdésére is igyekszik felhívni a figyelmet. Konklúziója, hogy az egymástól nagy mértékben eltérő formabeli preferenciákkal rendelkező leletanyagok egymástól eltérő szociális identitást sejtetnek. A viszonylag kis földrajzi térségen belül elterjedésük egy olyan refúgiumnak számító területre utalhatnak, ahol az eltérő önazonossággal Biró csoportok találkozása gyakori lehetett.
Kulcsszavak: felső paleolitikum, művészet, ékszerek, Kárpát-medence, Gravettien
The role of mollusc shells in the Carpathian Basin during the Upper Palaeolithic
Within the context of the Paleolithic of Hungary the most abundant finds that do not bear any obvious practical function are tertiary fossil molluscs. The scientific consensus is that these were used as personal ornaments expressing social identity. This paper’s goal is to shed light on the problems related to the mollusc shell find assemblages. This study touches on the discussed finds’ raw material sources and their role in the settlement of a specific region, the differences and relations between the mollusc shell assemblages, the importance of certain form preferences, and the problem of the possible function of these items. This work also raises attention to the question of geographical location. The mollusc shell find assemblages are concentrated to the Danube bend area. It’s overall conclusion is that assemblages with diverse form preferences imply different social identities. Their situation within a relatively small territory could indicate a refuge area where the meeting of groups with distinct self-identification was commonplace.
Kutatási adatelérhetőségi nyilatkozat: A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.
Összeférhetetlenségi nyilatkozat: a szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.
Támogatási nyilatkozat: a szerző nem kapott anyagi támogatást jelen tanulmány közzétételéhez.
Szerzői jogi nyilatkozat: A tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-NC-SA 4.0) feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.
Literature cited
Bahn, P. G. (2016). Images of the Ice Age. Oxford University Press.
Bar-Yosef Mayer, D. E. (2005). The Exploitation of Shells as Beads in the Palaeolithic and Neolithic of the Levant. Paléorient, 31(1), 176–185.
Baysal, E. L. (2019). Personal Ornaments in Prehistory: An Exploration of Body Augmentation from the Palaeolithic to the Early Bronze Age. Oxbow Books.
Cârciumaru, M., Nițu, E.-C., Obadă, T., Cîrstina, O., Covalenco, S., Lupu, F. I., Leu, M., & Nicolae, A. (2019). Personal Ornaments in the Mid Upper Palaeolithic East of the Carpathians. PALEO. Revue d’archéologie Préhistorique, 30–1, 80–97. https://doi.org/10.4000/paleo.4446
Cuenca-Solana, D., Gutiérrez-Zugasti, F. I., González-Morales, M. R., Setién-Marquinez, J., Ruiz-Martinez, E., García-Moreno, A., & Clemente-Conte, I. (2013). Shell Technology, Rock Art, and the Role of Marine Resources during the Upper Paleolithic. Current Anthropology, 54(3), 370–380. https://doi.org/10.1086/670325
Dulai, A. (2007). Late Palaeolithic fossil collectors: Small piles of molluscs at Szob (Börzsöny Mts, North-Hungary). Folia Archaeologica, 53, 23–26.
Eriksen, B. V. (2002). Fossil mollusks and exotic raw materials in late glacial and early postglacial -a complement to lithic studies. In L. E. Fisher & B. V. Eriksen (Szerk.), Lithic raw material economies in late glacial and early postglacial Europe / edited by Lynn E. Fisher, Berit Valentin Eriksen. (pp. 27–52). Archaeopress.
Fernández, E. Á., & Jöris, O. (2008). Personal ornaments in the Early Upper Paleolithic of Western Eurasia: An evaluation of the record. Eurasian Prehistory, 5(2), 31–44.
Gábori, M. (1969). Paläolithische Schnecken-Depots von Szob. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 21, 21–48.
Gamble, L. H. (2020). The origin and use of shell bead money in California. Journal of Anthropological Archaeology, 60, 101237. https://doi.org/10.1016/j.jaa.2020.101237
Hladilová, Š. (2005). Chapter III.8. Tertiary fossils, especially molluscs. In J. Svoboda (Szerk.), Pavlov I – Southeast. A window into the Gravettian lifestyles.: Köt. D (pp. 374–390). Archeologický ústav AV ČR Brno. https://is.muni.cz/publication/800515/en/Pavlov-I-Southeast-A-window-into-the-Gravettian-lifestyles/Svoboda
Hladilová, Š. (2011). Tertiary and Quaternary molluscs from the Pavlov VI site. In Pavlov, excavations 2007-2011 (pp. 54–60). Academy of Sciences of the Czech Republic, Institute of Archaeology at Brno – Polish Academy of Sciences, Institute of Systematics and Evolution of Animals.
Hromada, J. (1998). Gravettienske sídliská v Moravanoch nad Váhom a ich miesto vo vývoji mladého paleolitu strednej Európy. Slovenská Archaológia, 46(2), 145–167.
Jordá Pardo, J. F., Aura Tortosa, J. E., Avezuela Aristu, B., Álvarez-Fernández, E., García-Pérez, A., & Maestro, A. (2016). Breaking the waves: Human use of marine bivalves in a microtidal range coast during the Upper Pleistocene and the Early Holocene, Vestíbulo chamber, Nerja Cave (Málaga, southern Spain). Quaternary International, 407, 59–79. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.12.089
Kilburn, R. N. (1981). Revision of the genus Ancilla Lamarck, 1799 (Mollusca: Olividae: Ancillinae). Annals of the Natal Museum, 24(2), 349–463. https://doi.org/10.10520/AJA03040798_544
Kubicka, A. M., Rosin, Z. M., Tryjanowski, P., & Nelson, E. (2017). A systematic review of animal predation creating pierced shells: Implications for the archaeological record of the Old World. PeerJ, 5, e2903. https://doi.org/10.7717/peerj.2903
Kuhn, S. L., Stiner, M. C., Reese, D. S., & Güleç, E. (2001). Ornaments of the earliest Upper Paleolithic: New insights from the Levant. Proceedings of the National Academy of Sciences, 98(13), 7641–7646. https://doi.org/10.1073/pnas.121590798
Lengyel, Gy. (2010). An aspect to the re-evaluation of Ságvár (Lyukas domb) Upper Palaeolithic site. Folia Archaeologica, 54, 25–37.
Lengyel, Gy. (2018). Lithic analysis of the Middle and Late Upper Palaeolithic in Hungary. Folia Quaternaria, 86, 5–157. https://doi.org/10.4467/21995923FQ.18.001.9819
Magyar, I. (1991). Palaeolithic Trinkets in Esztergom-Gyurgyalag. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 43, 265–266.
Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (n.d.a). Charonia apenninica. Gerinctelen ősmaradvány. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. https://mandadb.hu/tetel/684892/
Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (n.d.b). Murex partschi. Gerinctelen ősmaradvány. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. https://mandadb.hu/tetel/702988/
Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (n.d.c). Strombus bonellii. Gerinctelen ősmaradvány. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. https://mandadb.hu/tetel/684880/
Markó, A. (2007). The Upper Palaeolithic site at Szob. Folia Archaeologica, 53, 7–22.
Markó, A., Dulai, A., & T. Dobosi, V. (2018). ʻ…Finding a smoother pebble or prettier shell than ordinary’ – Non-utilitarian artefacts in the upper palaeolithic – A case study from Mogyorósbánya (Transdanubia, Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 69(2), 227–252. https://doi.org/10.1556/072.2018.69.2.1
Nigra, B. T., & Arnold, J. E. (2013). Explaining the monopoly in shell-bead production on the Channel Islands: Drilling experiments with four lithic raw materials. Journal of Archaeological Science, 40(10), 3647–3659. https://doi.org/10.1016/j.jas.2013.04.021
Nițu, E.-C., Cârciumaru, M., Nicolae, A., Cîrstina, O., Lupu, F. I., & Leu, M. (2019). Mobility and social identity in the Mid Upper Paleolithic: New personal ornaments from Poiana Cireșului (Piatra Neamț, Romania). PLOS ONE, 14(4), e0214932. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0214932
Peters, H., O’Leary, B. C., Hawkins, J. P., Carpenter, K. E., & Roberts, C. M. (2013). Conus: First Comprehensive Conservation Red List Assessment of a Marine Gastropod Mollusc Genus. PLOS ONE, 8(12), e83353. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0083353
Rigaud, S., Costamagno, S., Pétillon, J.-M., Chalard, P., Laroulandie, V., & Langlais, M. (2017). Settlement dynamic and beadwork: New insights on the Late Upper Paleolithic craft activities. PaleoAnthropology, 137–155. https://doi.org/10.4207/PA.2019.ART128
Solana, D. C., Zugasti, I. G., & Conte, I. C. (2011). The Use of Mollusc Shells as Tools by Coastal Human Groups: The Contribution of Ethnographical Studies to Research on Mesolithic and Early Neolithic Technologies in Northern Spain. Journal of Anthropological Research, 67(1), 77–102. https://doi.org/10.3998/jar.0521004.0067.105
Stiner, M. C. (2014). Finding a Common Bandwidth: Causes of Convergence and Diversity in Paleolithic Beads. Biological Theory, 9(1), 51–64. https://doi.org/10.1007/s13752-013-0157-4
Svoboda, J. A. (1999). Čas lovců: Dějiny paleolitu, zvláště na Moravě. Archeologcký ústav Akademie věd Česke republiky.
Svoboda, J. A. (2007). The Gravettian on the Middle Danube. PALEO. Revue d’archéologie Préhistorique, 19, 203–220.
T. Dobosi, V. (1985). Jewelry, musical instruments and exotic objects from the Hungarian Paleolithic. Folia Archaeologica, 36, 7–42.
T. Dobosi, V. (1993). Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogos, felsőpaleolit telep. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 8, 41–60.
T. Dobosi, V. (2002). Mogyorósbánya, Újfalusi dombok, felső paleolit telep. Régészeti Kutatások Magyarországon, 1999, 5–15.
T. Dobosi, V. (2009). A hazai felső paleolitikum vázlata. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 19, 13–29.
T. Dobosi, V. (2014). A Dunakanyar felső paleolitikuma. Archaeologiai Értesítő, 139, 7–34. https://doi.org/10.1556/ArchErt. 139.2014.1
T. Dobosi, V. (2015). Mogyorósbánya-Újfalusi-dombok, zárójelentés. Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata, 3, 5–12.
T. Dobosi, V., & Holl, B. (2013). A gravetti telepek topográfiája (Topography of Gravettian sites). Litikum – a Kőkor Kerekasztal folyóirata, 1, 66–82.
T. Dobosi, V., & Kövecses-Varga, E. (1991). Upper Palaeolithic site at Esztergom—Gyurgyalag. An archaeological analysis. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 43, 233–255.
T. Dobosi, V., & Vörös, I. (1987). The Pilisszántó I. Rock-shelter revision. Folia Archaeologica, 38, 7–62.
Vanhaeren, M., d’Errico, F., Billy, I., & Grousset, F. (2004). Tracing the source of Upper Palaeolithic shell beads by strontium isotope dating. Journal of Archaeological Science, 31(10), 1481–1488. https://doi.org/10.1016/j.jas.2004.03.011
Wiśniewski, A., Płonka, T., Jary, Z., Lisa, L., Traczyk, A., Kufel-Diakowska, B., Raczyk, J., & Bajer, A. (2015). The early Gravettian in a marginal area: New evidence from SW Poland. Quaternary International, 359–360, 131–152. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2014.10.003
