Technológiai megfigyelések a rákóczifalvi temető bifaciális levélhegyén
Faragó Norbert
ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest; E-mail: faragonorber@caesar.elte.hu
Cite as: Faragó, N. (2021). Technológiai megfigyelések a rákóczifalvi temető bifaciális levélhegyén (Technological observations of a bifacial leaf point from the cemetery of Rákóczifalva). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 77–94). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a04
Kivonat. Jelen tanulmány tárgyául Rákóczifalva-Bivaly tó 1/C lelőhely 218/230-as szimbolikus sírjának bifaciális kidolgozású levélhegye került kiválasztásra. A tárgy megnevezése használati nyom elemzés hiányában szándékosan nem nyílhegy, lándzsahegy vagy tőr, mivel ezek a terminusok mind egyúttal valamilyen funkcióbeli sajátosságra is utalnak. A lelet és lelőhelykörülmények, a lehetséges párhuzamok ismertetésén túl a tárgy technológiai elemzése került előtérbe, a készítés során megvalósult, egymást követő lépések és fogások megfigyelése és rögzítése történt meg. Az elemzés célja közvetlen módon felfedni a levélhegy készítésének körülményeit, a készítés helyét és a készítő(k) szakértelmének szintjét, közvetett módon pedig adalékot szolgáltatni a rézkorban tapasztalható technológiai újítás megjelenéséhez és a kapcsolatrendszerek kibővüléséhez. Az eredmények alapján a helyi készítés szinte teljesen kizárható, ugyanakkor a levélhegy nyersanyaga, magas szintű kivitelezése és a leletkontextusban megnyilvánuló szokás általános képe mind nagyon erős kapcsolatokat valószínűsít az észak-bulgáriai régióval.
Kulcsszavak: bifaciális levélhegy, balkáni kova, rézkor, Bodrogkeresztúri kultúra
Technological observations on the bifacial leafpoint from the cemetery of Rákóczifalva
The subject of this study is a bifacial leaf point found in the symbolic grave no. 218/230 at the site of Rákóczifalva-Bivaly-tó 1/C. In the lack of use-wear analysis the denomination „bifacial leaf point” seemed more accurate, as other terms, such as arrowhead, spearhead, or dagger are rather functionally determined. Besides, the description of the find and its archaeological context, and the outline of the possible analogies, the study focuses to an exhaustive technological analysis.
This analysis relied on the detailed observation of the consecutive steps and techniques realized during production. The main goal was to directly shed light on the circumstances of the preparation, the location, and the maker of this artefact. Indirectly, the study offers additional clues on the extended contacts and the technological innovation experienced during the Copper Age. According to the results, it can be excluded that this leaf point was manufactured on-site, but its raw material together with high-quality craftsmanship and cultural tradition manifested in its find context represents strong connections with Northern Bulgaria.
Kutatási adatelérhetőségi nyilatkozat: A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.
Összeférhetetlenségi nyilatkozat: a szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.
Támogatási nyilatkozat: a szerző nem kapott anyagi támogatást jelen tanulmány közzétételéhez.
Szerzői jogi nyilatkozat: A tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-NC-SA 4.0) feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.
Literature cited
Apel, J. (2008). Knowledge, Know-how and Raw Material—The Production of Late Neolithic Flint Daggers in Scandinavia. Journal of Archaeological Method and Theory, 15(1), 91–111. https://doi.org/10.1007/s10816-007-9044-2
Bácskay, E. (1989). A lengyeli kultúra néhány DK-dunántúli lelőhelyének pattintott kőeszközei. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 41, 5–21.
Bácskay, E. (1990). A lengyeli kultúra pattintott kőeszközei a DK-Dunántúlon II. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 42, 59–66.
Băltean, I. C. (2011). Some remarks on the rock types used in Prehistory. In F. Draşovean & B. Jovanović (Szerk.), The Prehistory of Banat (pp. 32–33). Editura Academiei Române.
Biagi, P., & Starnini, E. (2010). The early Neolithic chipped stone assemblages of the Carpathian Basin: Typology and raw material circulation. In Janusz Krzysztof Kozłowski & P. Raczky (Szerk.), Neolithization of the Carpathian Basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös Culture. Papers presented on the Symposium organized by the EU Project FEPRE (pp. 119–136). Polska Akademia Umiejętności.
Bognár-Kutzián, I. (1963). The Copper Age cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. Akadémiai Kiadó.
Boyadzhiev, K. (2015). Въоръжение През Халколита В Българските Земи [Weapons from the Chalcolithic period in Bulgaria]. National Institute of Archeology with Museum.
Crandell, O., & Vornicu, D. M. (2015). Aspects of Long Distance trade by the Precucuteni Culture. Transylvanian Review, 24(2), 85–108.
Csányi, M., Raczky, P., & Tárnoki, J. (2009). Előzetes jelentés a rézkori Bodrogkeresztúri kultúra Rákóczifalva-Bagi-földön feltárt temetőjéről. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 18, 241–270.
Csongrádiné Balogh, É. (2000). Rézkori pattintott kőeszközök a Magyar Nemzeti Múzeumban. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 20, 49–66.
Csongrádiné Balogh, É. (2001). Adatok a rézkori, bronzkori pattintott kőeszközök tipológiai értékeléséhez (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 12, 91–104.
Delage, C. (2017). Once upon a time…the (hi)story of the concept of the chaîne opératoire in French prehistory. World Archaeology, 49(2), 158–173. https://doi.org/10.1080/00438243.2017.1300104
Fábián, S., Marton, T., & Oross, K. (2007). Újkőkori temetkezés Balatonszárszóról. In K. Belényesy, S. Honti, & S. Kiss (Szerk.), Gördülő idő—Régészeti feltárások az M7-es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között (pp. 90–92). Somogy Megyei Múuzeumok Igazgatósága, MTA Régészeti Intézete.
Faragó, N. (2017). Differences in the selection of raw materials at the site of Polgár-Csőszhalom, northeast Hungary. Bulgarian e-Journal of Archaeology, 7, 85–115.
Faragó, N. (2019). Complex, household-based analysis of the stone tools of Polgár-Csőszhalom. Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3, 7, 301–329.
Faragó, N., Tutkovics, E., & Kalli, A. (2015). Előzetes jelentés Bükkábrány-bánya, VII. lelőhely pattintott kőeszköz anyagáról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 54, 25–37.
Gábori, M. (1976). Les civilisations du paléolithique moyen entre les Alpes et l’Oural: Esquisse historique (French Edition). Akadémiai Kiadó.
Gronenborn, D. (1997). Silexartefakte der ältestbandkeramischen Kultur. Habelt.
Gurova, M. (2012). ’Balkan flint’ – fiction and/or trajectory to Neolithization: Evidence from Bulgaria. Bulgarian e-Journal of Archaeology, 1, 15–49.
Gurova, M., Andreeva, P., Stefanova, E., Stefanov, Y., Kočić, M., & Borić, D. (2016). Flint raw material transfers in the prehistoric Lower Danube Basin: An integrated analytical approach. Journal of Archaeological Science: Reports, 5, 422–441. https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2015.12.014
Gurova, M., Chabot, J., & Chohadzhiev, S. (2016). Chalcolithic superblades from Bulgaria: A case study of a recently found hoard from Sushina. Bulgarian E-Journal of Archaeology, 6(2), 165–190.
Holló, Zs., Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.
Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H., & Féblot-Augustins, J. (1999). Technology and terminology of knapped stone: Followed by a multilingual vocabulary, Arabic, English, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish. Cercle de Recherches et d’Etudes Préhistoriques.
Kaczanowska, M. (1985). Rohstoffe, Technik und Typologie der neolithischen Feuersteinindustrien im Nordteil des Flussgebietes der Mitteldonau. Państwowe Wydawnictwo Naukowe.
Kaczanowska, M., & Kozłowski, J. K. (2015). Raw Materials Circulation, Organization of Production and Lithic Technology in the Neolithic/Early Copper Age Transition. In S. Hansen, Raczky Pál, Anders Alexandra, A. Reingruber, Eötvös Loránd Tudományegyetem, & Deutsches Archäologisches Institut (Szerk.), Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea: Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millennium BCE ; International Workshop Budapest 2012 (pp. 93–104). Habelt.
Kaczanowska, M., Kozłowski, J. K., & Sümegi, P. (2009). Lithic industries from the Öcsöd–Kováshalom tell-like settlement in Hungary. In F. Draşovean, D. L. Ciobotaru, & M. Maddison (Szerk.), Ten years after: The neolithic of the Balkans, as uncovered by the last decade of research. Proceedings of the Conference held at the Museum of Banat on November 9th-10th, 2007 (pp. 125–149). Editura Marineasa.
Kozłowski, Janusz K., Mester, Zs., Zandler, K., Budek, A., Kalicki, T., Moskal, M., & Ringer, Á. (2009). Le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord: Nouvelles investigations dans la région d’Eger. L’Anthropologie, 113(2), 399–453. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2009.04.005
Krajcarz, M. T., Krajcarz, M., Sudoł, M., & Cyrek, K. (2012). From far or from near? Sources of Kraków-Częstochowa banded and chocolate silicite raw material used during the Stone Age in Biśnik Cave (southern Poland). Anthropologie (Brno), 50(4), 411–425.
Lengyel, Gy., & Mester, Zs. (2008). A new look at the radiocarbon chronology of the Szeletien in Hungary. Eurasian Prehistory, 5(2), 73–83.
Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2016). The Late Gravettian and Szeleta Cave, northeast Hungary. Quaternary International, 406, 174–183. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.09.014
Lichardus, J., & Lichardus-Itten, M. (1993). Das Grab von Reka Devnja (Nordostbulgarien). Ein Beitrag zu den Beziehungen zwischen Nord- und Westpontikum in der frühen Kupferzeit (pp. 2–99). Habelt.
Marton, T. (2011). Chipped stone arrowheads in the Neolithic and the Copper Age in the Carpathian Basin. In Gy. Kovács & G. Kulcsár (Szerk.), Ten thousand years along the Middle Danube, Life and Early Communities from Prehistory to History (pp. 165–178). Archaeolingua.
Mester, Zs. (2014). Technologie des pièces foliacées bifaces du Paléolithique. In K. T. Biró, A. Markó, & K. Bajnok (Szerk.), Aeolian scripts, New ideas on the lithic world, Studies in honour of Viola T. Dobosi (pp. 41–62). Magyar Nemzeti Múzeum.
Mester, Zs., & Faragó, N. (2016). Prehistoric exploitation of limnosilicites in Northern Hungary: Problems and perspectives. Archaeologia Polona, 54, 30–50.
Mester, Zs., & Kozłowski, J. K. (2014). Modes de contacts des Aurignaciens du site d’Andornaktálya (Hongrie) á la lumière de leur économie particuliere de matieres premières. In M. Otte & F. Le Brun-Ricalens (Szerk.), Modes de contacts et de déplacements au Paléolithique eurasiatique = Modes of contact and mobility during the Eurasian Palaeolithic , Actes du Colloque international de la commission 8 (Paléolithique supérieur) de l’UISPP, Université de Liège, 28-31 mai 2012 (pp. 349–367). Université de Liège.
Mester, Zs., & Rats, A. (2010). The spread of the Körös Culture and the raw material sources in the northeastern part of the Carpathian basin: A research project. In Janusz Krzysztof Kozłowski & P. Raczky (Szerk.), Neolithization of the Carpathian Basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös Culture. Papers presented on the Symposium organized by the EU Project FEPRE (pp. 23–35). Polska Akademia Umiejętności.
Oravecz, H. (1996). Neolithic burials at Tiszalúc-Sarkad. Folia Archaeologica, 51–62.
Oross, K., & Marton, T. (2012). Neolithic burials of the Linearbandkeramik settlement at balatonszárszó and their european context. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 63(2), 257–299. https://doi.org/10.1556/aarch.63.2012.2.1
Patay, P. (1958). La pointe de lance de szelevény. Folia Archaeologica, 10, 29–33.
Patay, P. (1974). Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztur-kultur. Bericht der Römisch-Germanischen Komission, 55, 3–71.
Patay, P. (1979). A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep (Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes). Folia Archaeologica, 30, 27–51.
Pétrequin, P., Pétrequin, A.-M., Gauthier, E., & Sheridan, A. (2017). Mécanismes sociaux :les interprétations idéelles des jades alpins Social mechanisms:the ideological interpretations of Alpine jade artefacts (P. Pétrequin, E. Gauthier, & A.-M. Pétrequin, Szerk.; pp. 521–599). Presses universitaires de Franche-Comté, Centre de recherche archéologique de la vallée de l’Ain.
Raczky, P., Füzesi, A., Sebők, K., Faragó, N., Csippán, P., & Anders, A. (2020). A special house from the Late Neolithic tell settlement of Berettyóújfalu-Herpály (Hungary): Reconstruction of a two-storey building, its furnishings and objects from the earlier 5th millennium BC. In S. W. E. Blum, T. Efe, T. L. Kienlin, & E. Pernicka (Szerk.), From past to present—Studies in memory of Manfred O. Korfmann (pp. 429–457). Habelt.
Rhyzov, S., Stepanchuk, V., & Sapozhnikov, I. (2005). Raw material provenance in the Palaeolithic of Ukraine: State of problem, current approaches and first results. Archeometriai Műhely, 2(4), 17–25.
Rozoy, J.-G. (1989). The revolution of the bowmen in Europe. In C. Bonsall (Szerk.), The Mesolithic in Europe: Papers presented at the 3. International Symposium Edinburgh 1985 (pp. 13–29). John Donald Publishers.
Šarić, J. (2005). Chipped stone projectiles in the territory of Serbia in Prehistory. Starinar, 55, 9–33.
Siklósi, Zs. (2013). Traces of Social Inequality during the Late Neolithic in the Eastern Carpathian Basin. Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences.
Siklósi, Zs., Faragó, N., Dani, J., Csedreki, L., Kertész, Z., Szikszai, Z., & Szilágyi, M. (2021). Duality of identity representation in the Copper Age on the Great Hungarian Plain [in press].
Siklósi, Zs., & Szilágyi, M. (2019). New data on the provenance of copper finds from the Early-Middle Copper Age of the Great Hungarian Plain. Archaeological and Anthropological Sciences, 11(10), 5275–5285. https://doi.org/10.1007/s12520-019-00867-8
Siklósi, Zs., & Szilágyi, M. (2021). Culture, period or style? Reconsideration of early and middle Copper age chronology of the Great Hungarian Plain. Radiocarbon, 63(2), 585–646. https://doi.org/10.1017/RDC.2020.115
Starnini, E., Szakmány, G., Józsa, S., Kasztovszky, Z., Szilágyi, V., Maróti, B., Voytek, B. A., & Horváth, F. (2015). Lithics from the tell site Hódmezővásárhely-Gorzsa (southeast Hungary): Typology, technology, use and raw material strategies during the Late Neolithic (Tisza culture). In S. Hansen, Raczky Pál, Anders Alexandra, A. Reingruber, Eötvös Loránd Tudományegyetem, & Deutsches Archäologisches Institut (Szerk.), Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea: Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millennium BCE ; International Workshop Budapest 2012: [Org. By the] Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences [and] Deutsches Archäologisches Institut, Eurasien-Abteilung (pp. 105–128). Habelt.
Starnini, E., Voytek, B. A., & Horváth, F. (2007). Preliminary results of the multidisciplinary study of the chipped stone assemblage from the Tisza culture site of tell Gorzsa (Hungary). In Janusz Krzysztof Kozłowski & P. Raczky (Szerk.), The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe (pp. 269–278). Polska Akademia Umiejętności.
Szepesi, J., Lukács, R., T. Biró, K., Markó, A., Pécskay, Z., & Harangi, Sz. (2018). Geology of Tokaj Mountains obsidians. Archeometriai Műhely, 15(3), 167–180.
Szilasi, A. B. (2017). Radiolarite sources from the Bakony mountains: New research. Archaeologia Polona, 55, 243–265.
Szolyák, P., & Lengyel, Gy. (2014). A Miskolc-Bársony-házi „szakócák” kutatástörténete és techno-tipológiai vizsgálata. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 53, 11–40.
T. Biró, K. (1998). Lithic Implements and the Circulation of Raw Materials in the Great Hungarian Plain During the Late Neolithic Period. Magyar Nemzeti Múzeum.
T. Dobosi, V., & Kövecses-Varga, E. (1991). Upper Palaeolithic site at Esztergom—Gyurgyalag. An archaeological analysis. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 43, 233–255.
Tixier, J. (2012). Méthode pour l’étude des outillages lithiques: Notice sur les travaux de J. Tixier = A method for the study of stone tools. Centre National de Recherche Archéologique du Luxembourg.
Whittle, A., Anders, A., Bentley, R. A., Bickle, P., Cramp, L., Domboróczky, L., Fibiger, L., Hamilton, J., Hedges, R. E. M., Kalicz, N., Kovács, Z. E., Marton, T., Oross, K., Pap, I., & Raczky, P. (2013). Hungary. In P. Bickle & A. Whittle (Szerk.), The First Farmers of Central Europe: Diversity in LBK Lifeways (pp. 49–100). Oxbow Books.
Zalai-Gaál, I. (2010). Die soziale Differenzierung im Spätneolithikum Südtransdanubiens: Die Funde und Befunde aus den Altgrabungen der Lengyel-Kultur. Archaeolingua.
