Using geological, geomorphological and soil science description data in archaeological research. Andornaktálya, Gyilkos Hill as a case study
Anna Dobos
Department of Environmental Science and Landscape Ecology, Institute of Geography and Environmental Sciences, Eszterházy Károly Catholic University, 6–8 Leányka str., Eger, 3300 Hungary; E-mail: dobos.anna@uni-eszterhazy.hu, ORCiD: https://orcid.org/0000-0001-6864-7052
Cite as: Dobos, A. (2023). Using geological, geomorphological and soil science description data in archaeological research: Andornaktálya, Gyilkos Hill as a case study. In A. Király (Ed.), From tea leaves to leaf-shaped tools. Studies in honour of Zsolt Mester on his sixtieth birthday (pp. 121–139). Lithic Research Roundtable & Institute of Archaeological Sciences, ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary. https://doi.org/10.23898/litikumsi02a06
Abstract: Nowadays, geological, Quaternary sedimentological, soil science and geomorphological research can give new information for analysing and describing archaeological sites. In this article, we have investigated the ancient environmental and landscape conditions in the case of the Upper Palaeolithic archaeological open-air site situated on Gyilkos Hill in Andornaktálya, Hungary. We have analysed the geological situation, Quaternary sediments, soil and geomorphological conditions. Our results show that ancient people lived in a higher but separated and lowered pediment area surrounded by the Eger and Ostoros streams during the Aurignacian culture in the Upper Palaeolithic period (Würm glaciation). Slopes were dissected by dells and the heads of erosional valleys and this territory could be covered by cool continental steppe and tundra vegetation. Soil data show that medium-fertiled Chernozem brown forest soil developed here later which is the remnant of the new forested Late Glacial warmer period. This high, separated hilly territory could be well protected suitable for inhabitants to settle down. That is why archaeological surveys found a Palaeolithic open-air site here. We aim to use this complex research survey method at other archaeological sites.
Keywords: Quaternary sediments, Geomorphology, Soil science, Archaeology, Landscape geography, Bükkalja
I express my thanks to Bence Gábor Szladky and Sándor Molják for their help during the research, as well as Zsolt Mester PhD, for supporting us both professionally and personally during our joint research.
Data availability statement: The author confirms that the data supporting the findings of this study are available within the article.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: The author disclosed receipt of the following financial support for the research and/or the publication of this article: This work was supported by the EMMI Institute Excellence Project at the Eszterházy Károly University (2015-2016) and the EFOP-3.6.1-16-2016-00001 project named “Complex Development of Research Capacities and Services at the Eszterházy Károly University” grants.
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
Literature cited
Archaeology Database (n.d.). Hungarian National Museum. Last accessed December 1 2022 from https://archeodatabase.hnm.hu/en/home
Borsy, Z. (Ed.). (1993). Általános természeti földrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Budek, A., Kalicki, T., Kaminská, L., Kozłowski, J. K., & Mester, Zs. (2013). Interpleniglacial profiles on open-air sites in Hungary and Slovakia. Quaternary International, 294, 82–98. http://dx.doi.org/10.1016/j.quaint.2012.02.022
Chu, W., Lengyel, Gy., Zeeden, C., Péntek, A., Kaminská, L., & Mester, Zs. (2017). Early Upper Paleolithic surface collections from loess-like sediments in the Northern Carpathian Basin. Quaternary International, 485, 1–16. http://dx.doi.org/10.1016/j.quaint.2017.05.017
Dobos, A. & Mester, Zs. (2018). Felszínfejlődési rekonstrukciós vizsgálatok Eger környéki régészeti feltárások esetében. In I. Fazekas, E. Kiss & I. Lázár (Eds.), Földrajzi Tanulmányok 2018 (pp. 63–66). Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány.
Dobos, A. (2002). A Bükkalja II. Felszínalaktani leírás. In Cs. Baráz (Ed.), A Bükki Nemzeti Park, Hegyek, erdők, emberek (pp. 217–228). Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Dobos, A. (2015). Helyszíni talajfelvételi jegyzőkönyv, Gyilkos-tető, Kutatási Jelentés. Eszterházy Károly Főiskola, Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék.
Dövényi, Z. (2010). Magyarország kistájkatasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
Fábián, S. Á., Kovács, J., Varga, G., Sipos, Gy., Horváth, Z., Thamó-Bozsó, E. & Tóth, G. (2014). Distribution of relict permafrost features in the Pannonian Basin, Hungary. Boreas, 43, 722–732. https://doi.org/10.1111/bor.12046
FAO (2006). Guidelines for Soil Description (Fourth Edition). Food and Agriculture Organization of United Nations.
Gutay, M. (2019). Paleolitikus és Mezolitikus lelőhelyek topográfiai helyzete Heves megyében. Akadémiai esték, MTA-MAB Eszterházy Akadémiai Klub, előadás – 2019.05.14. https://www.academia.edu/39176863
Gyalog, L. & Síkhegyi, F. (2005). Magyarország földtani térképe, M = 1:100 000. Magyar Állami Földtani Intézet. https://www.mbfsz.gov.hu
Hevesi, A., & Ringer, Á. (2003–2005). The geoarcheological studies of the site „Zúgó-dűlő” at Andornaktálya. Praehistoria, 4–5, 141–144.
Hevesi, A. (1978). A Bükk szerkezet- és felszín- fejlődésének vázlata. Földrajzi Értesítő, 27(2), 169–203.
Kleb, B. (Ed.). (1978). Eger építésföldtani térképsorozata, 1:10 000. Központi Földtani Hivatal és Eger Város Tanácsa.
Kovács, P. & Szigeti, B. (2007). Történelmi Világatlasz. Cartográfia Kft.
Kozłowski, J. K., Mester, Zs., Budek, A., Kalicki, T., Moskal-del Hoyo, M., Zandler, K. & Béres, S. (2012). La mise en valeur d’un ancien site éponyme: Eger-Kőporos dans le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord. L’Antropologie, 116(3), 405–465. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2012.05.004
Kozłowski, J. K., Mester, Zs., Zandler, K., Budek, A., Kalicki, T., Moskal, M. & Ringer, Á. (2009). La Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord: nouvelles investigations dans la région d’ Eger. Middle and Upper Palaeolithic of Northern Hungary: New investigations in the Eger region. L’Anthropologie, 113, 399–453. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2009.04.005
Langdon, J. H. (2022). Human Evolution. Bones, Cultures, and Genes. Springer Nature. https://doi.org/10.1007/978-3-031-14157-7
Lóczy D. & Veres M. (2005). Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó.
Lóczy, D. (2008). Geomorfológia II. – Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó.
Martonné Erdős, K. (2003). Magyarország természeti földrajza I. földrajz és geográfus szakos hallgatóknak. Kossuth Egyetemi Kiadó.
Mester, Zs. (2002). Excavations at Szeleta cave before 1999: methodology and overview. Praehistoria, 3, 57–78.
Mester, Zs. (2010). Új paleolitkutatások Eger környékén. Gesta, 9, 40–50.
Mester, Zs. (2014). Le Szeletien. In M. Otte (Ed.), Neandertal/cro-magnon: La Rencontre (pp. 149–188). Editions Errance.
Mester, Zs., Kozłowski, J. K., Kalicki, T., Dobos, A., Frączek, M., Zandler, K., Gutay, M., Béres, S. & Cserpák, S. (2021). Nouveaux assemblages du Paléolithique supérieur ancien en Hungrie du nord dans le contexte de l’hypothése du Couloir danubien. L’Antropologie, 125, 102914. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2021.102914
Mezősi, G. (2011). Magyarország természetföldrajza. Akadémiai Kiadó.
Mezősi, G. (2017). The Physical Geography of Hungary. Geography of Physical Environment. Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-319-45183-1
Molnár, Zs., Király, G., Fekete, G., Aszalós, R., Barina, Z., Bartha, D., Bíró, M., Borhidi, A., Bölöni, J., Czúcz, B., Csiky, J., Dancza, I., Dobor, L., Farkas, E., Farkas, S., Horváth, F., Kevey, B., Lőkös, L., Magyari, E., Molnár, V. A., Németh, Cs., Papp, B., Pinke, Gy., Schmidt, D., Schmotzer, A., Solt, A., Sümeghi, P., Szmorad, F., Szurdoki, E., Tiborcz, V., Varga, Z., & Vojtkó, A. 2018. Vegetation. In K. Kocsis (Ed.), National Atlas of Hungary – Natural environment (pp. 95–103). Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences, Geographical Institute.
Novák, T. J. (2013). Talajtani Praktikum. Meridián Alapítvány.
Pecsmány, P. (2020). A Cserépváraljai- és a Tardi-patak bükkaljai völgyszakaszának felszínfejlődése. Műszaki Földtudományi Közlemények, 89, 35–41.
Pecsmány, P., Hegedűs, A. & Vágó, J. (2020). Remnant surfaces in the Tárkány Basin. Landscape & Environment, 14(2), 20–30. https://doi.org/10.21120/LE/14/2/2
Pelikán, P. (2002). Földtani felépítés, rétegtani áttekintés. In Cs. Baráz (Ed.), A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek (pp. 23–49). Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Pető, Á., Kenéz, Á. & Reményi, L. (2013). Régészeti talajtani kutatások Perkáta, Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan, 62(1), 61–80. https://doi.org/10.1556/Agrokem.62.2013.1.5
Pinczés, Z. (1955). Morfológiai megfigyelések a Hór völgyében. Földrajzi Értesítő, 4(2), 145–156.
Pinczés, Z. (1957a). Az Eger-völgy problémái. Földrajzi Értesítő, 6, 29–43.
Pinczés, Z. (1977). Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei. Földrajzi Közlemények, 25(1–2), 41–45.
Pinczés, Z., Martonné Erdős, K. & Dobos, A. (1993). Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében. Földrajzi Közlemények, 61(3), 149–162.
Ringer, Á. (2002). The new image of Szeleta and Istállóskő caves in the Bükk Mountains: a revision project between 1999–2002. Praehistoria, 3, 47–52.
Székely, A. (1958). A Tarna-völgy geomrofológiája. Földrajzi Értesítő, 7(4), 389–417.
Székely, A. (1972). Az elegyengetett felszínek típusainak rendszere magyarországi példákon. Földrajzi Közlemények, 20(1), 43–58.
Székely, A. (1973). A Magyar-középhegyvidék negyedidőszaki formái és korrelatív üledékei, Földrajzi Közlemények, 21(2), 185–203.
Vágó, J. (2003). A Bükkalja völgyhálózatának kialakulása és jellemzése. A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 64, 187–202.
Zandler, K. (2006). Paleolit lelőhelyek Eger környékén (Szakdolgozat). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar
