Settlement research of the Late Copper Age Baden complex in Hungary New evidence from the past two decades
Tünde Horváth
Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie, Universität Wien, 1 Franz-Klein Gasse, Wien, A-1190 Österreich; E-mail: tundehorvath4@gmail.com, ORCiD: https://orcid.org/0000-0001-6357-400X
Cite as: Horváth, T. (2023). Settlement research of the Late Copper Age Baden complex in Hungary: New evidence from the past two decades. In A. Király (Ed.), From tea leaves to leaf-shaped tools. Studies in honour of Zsolt Mester on his sixtieth birthday (pp. 189–229). Lithic Research Roundtable & Institute of Archaeological Sciences, ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary. https://doi.org/10.23898/litikumsi02a09
Abstract: In this paper, I summarise the lessons learned from the Late Copper Age settlement archaeology of the last 20 years, largely based on my research. The aim was to revise the existence, distribution and internal chronology of the classical Baden pottery style groups established by János Banner in 1956, using new evidence from modern settlement pattern research.
Keywords: Late Copper Age, Baden complex, Regional pottery groups after János Banner
Data availability statement: The author confirms that the data supporting the findings of this study are available within the article.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: This work was supported by the Austrain Science Funds/Fonds für wissenschaftliche Forschung Österreich (FWF) [Lise Meitner Fellowship M 2023-G25, 2016–2018].
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
Literature cited
Arnold, E. R., & Greenfield, H. J. (2006). The Origins of Transhumant Pastorialism in Temperate South Eastern Europe: A Zooarchaeological Perspective from the Central Balkans. Archaeopress. https://doi.org/10.30861/9781841719702
Banner, J. (1956). Die Péceler Kultur. Akadémiai kiadó.
Barabási, A. L. (2010). Villanások. A jövő kiszámítható (Bursts. The Hidden Pattern behind everything we do). Nyitott könyvműhely.
Bartelheim, M., Krauß, R. (2012). Sense and Non-Sense of the Term ‘Chalcolithic’. In M. J. J. Allen, J. Gardine, & A. B. Sheridan (Eds.), Is there a British Chalcolithic? People, Place and Polity in the Later 3rd Millennium. Prehistoric Society Research Papers, 4, 85–98. https://doi.org/10.2307/j.ctv13pk8h7.16
Bayer, J. (1928). Die Ossarner Kultur, eine äneolithische Mischkultur im östlichen Mitteleuropa. Die Eiszeit, 5, 60–93.
Bondár, M. (2010). The Late Copper Age Settlement at Nagyút–Göbölyjárás II. (Questions on the periodistaion of the Baden Culture). Antaeus, 31–32, 303–374.
Bondár, M. (2015a). Nyomozás a badeni kultúra únyi csoportja névadó leleteinek előkerüléséről (The hunt for the Uny group of the Baden culture). Ősregeszeti levelek, 14, 45–53.
Bondár, M. (with contributions by K. T. Biró, E. Gál, D. Hamilton, K. Köhler, I. Torma), (2015b). The Late Copper Age cemetery at Pilismarót-Basaharc. István Torma’ excavations (1967, 1969–1972). Archaeolingua.
Bondár, M., & Raczky, P. (Eds.) (2009). The Copper Age cemetery of Budakalász. Pytheas.
Bondár, M., Honti, Sz., Márkus, G., & Németh, P. G. (2007). Balatonszemes–Szemesi–berek. In K. Belényesy, Sz. Honti, & V. Kiss (Eds.), Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7–es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között – Rolling Time. Excavations on the M7 Motorway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi (pp. 123–138). Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága – Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete.
Dani, J., & Horváth, T. (with the contribution by Barczi, A., Bucsi, T., Joó, K., Logan, M., Penksza, K., Pető, Á., Pospieszny, L., Cummings, L. S., Sümegi, P. K. Zoffmann, Zs.) (2012). Őskori kurgánok a magyar Alföldön. A Gödörsíros (Jamnaja) entitás magyarországi kutatása az elmúlt 30 év során. Áttekintés és revízió. Archaeolingua.
Farkas, Cs. (2004). Rézkori sírok a Mátra déli előteréből (Vámosgyörk–Motorhajtóanyag tároló telep) (Kupferzeitliche Gräber aus dem südlichen Vorland der Mátra (Vámosgyörk–Motortreibstoff Lagerstation). In G. Ilon (Ed.), MΩMOΣ III. Őskoros Kutatók Összejövetelének konferenciakötete, Halottkultusz és temetkezés, Szombathely–Bozsok, 2002. október 7–9 (pp. 139–157). Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága.
Fábián, Sz. (2013). A Preliminary Analysis of Intrasite Patterns at Balatonkeresztúr–Réti–dűlő, a Late Copper Age Site on the Southern Shore of Lake Balaton in Hungary. In: A. Anders, & G. Kulcsár (Eds.), Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday. Ősrégészeti tanulmányok/Prehistoric Studies I (pp. 613–627). L’Harmattan.
Fábián, Sz. (2014). A badeni kultúra településtörténete a dél–balatoni régióban az újabb kutatási eredmények alapján (The settlement history of Baden culture in the South–Balaton region on the base of the new research) (PhD. dissertation). ELTE BTK. http://doktori.btk.elte.hu/hist/fabianszilvia/diss.pdf
Fábián, Sz., & Rajna, A. (2021). ‘Where the house has no trace…’ Reconstructing of basic cluster of everyday life on the Late Copper Age sites in Hungary. In L. Jallot, & A. Peinetti (Eds.), Use of Space and Domestic Areas: Functional Organisation and Social Strategies Proceedings of the XVIII UISPP World Congress (4-9 June 2018, Paris, France) Volume 18 Session XXXII-1 (pp. 77–97). Archaeopress.
Fábián, Sz., Csippán, P., & Daróczi–Szabó, M. (2013). Hajléktalan badeniek? Háztartások lokalizációjának lehetőségei Balatonkeresztúr–Réti–dűlő késő rézkori lelőhelyén (Homeless Baden people? The possibilities of the localization of households on a Late Copper Age site at Balatonkeresztúr–Réti–dűlő). Ősrégészeti levelek, 13, 128–162.
Fábián, Sz., Csippán, P., Rajna, A., György, L., Priskin, A., Serlegi, G., Marton, T., Berente, Z., & Czifra, Sz. (2018). Az anyagi kultúra változó horizontjai: A mindennapi és szimbolikus tevékenységek színtereinek vizsgálata a késő rézkori településeken. Magyar régészet, 2018(Tél), 1–18.
Furholt, M. (2008). Pottery, cultures, people? The European Baden material re–examined. Antiquity, 82, 617–628. https://doi.org/10.1017/S0003598X0009726X
Furholt, M. (2009). Die nördlichen Badener Keramikstile im Kontext des mitteleuropäischen Spätneolithikums (3650–2900 v.Chr.). Dr. Rudolf Habelt Verlag GmbH.
György, L. (2009). Késő rézkori leletek az Ősi–barlangból (Esztergom–Pilisszentlélek). Ősrégészeti levelek, 11, 42–49.
György, L. (2014). Észak–Magyarország a késő rézkorban. A Baden–kultúra leletei Borsod–Abaúj–Zemplén megyében (Northeastern Hungary in the Late Copper Age. The finds of the Baden Culture in County Borsod–Abaúj–Zemplén) [PhD Dissertation] ELTE BTK. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/22316
Hamilton, D. (2015). The Pilismarót-Basaharc cemetery: radiocarbon dating and Bayesien Modelling. In M. Bondár (Ed.), The Late Copper Age Cemetery at Pilismarót-Basaharc. Istvan Torma’s Excavations (1967, 1969–1972) (pp. 349–355). Archaeolingua.
Hampel, J. (1895). Újabb tanulmányok a rézkorból (New articles from the Copper Age). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Honti, Sz. [Szabolcs], & Horváth, T. (2013). Balatonőszöd–Temetői dűlő (M7/S–10) lelőhely őskori településrészei. Digitális kiadás – dupla DVD/The prehistoric settlement part of Balatonőszöd–Temetői dűlő. MTA BTK Régészeti Intézete.
Honti, Sz. [Szilvia]. (1981). Rézkori temetkezés Balatonbogláron. Somogyi Múzeumok Közleményei, 4, 25–34.
Honti, Sz. [Szilvia], Belényesy, K., Fábián, Sz., Gallina, Zs., Hajdú, Á., Hansel, B., Horváth, T., Kiss, V., Koós, I., Marton, T., Németh, P. G., Oross, K., Osztás, A., Polgár, P., Szeőke, J. P., Serlegi, G., Siklósi, Zs., Sófalvi, A., & Virágos, G. (2004). A tervezett M7–es autópálya Somogy megyei szakaszának megelőző régészeti feltárása (2002–2003). Előzetes jelentés III. (Preliminary report III. The preceding archaeological excavations (2002–2003) of the M7 highway in Somogy County). Somogyi Múzeumok Közleményei, 16, 3–70.
Honti, Sz. [Szilvia], Fábián, Sz., Gallina, Zs., Hajdú, Á., Hornok, P., Koós, I., Mersdorf, Zs., Molnár, I., Németh, P. G., Polgár, P., Szeőke, J. P., Serlegi, G., Siklósi, Zs., Sipos, C., & Somogyi, K. (2007). Régészeti kutatások az M7–es autópálya Somogy megyei szakaszán és a 67–es úton (2004–2005). Előzetes jelentés IV. (Archaeological research on the Somogy county section of the M7 highway and on Route No. 67. Preliminary report IV). Somogyi Múzeumok Közleményei, 17(A), 7–70.
Horváth, T. (2002). A unique anthropomorphic representation of Baden culture. Antaeus, 25, 423–426.
Horváth, T. (2004). A new human representation from the Baden Culture: Mask from Balatonőszöd. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 55, 179–237. https://doi.org/10.1556/AArch.55.2004.3-4.1
Horváth, T. (2010). Europäische Maskentradition am Beispiel eines spätkupferzeitlichen Fundes. In H. Meller, & R. Maraszek (Eds.), Masken der Vorzeit in Europa (I). Internationale Tagung vom 20. bis 22. November 2009 in Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle (Saale), 4, 109–127.
Horváth, T. (2011). Hajdúnánás–Tedej–Lyukas halom – The Interdisciplinary Survey of a Typical Kurgan from the Great Plain Region: a Case Study (The Revision of the Kurgans from the Territory of Hungary). In Á. Pető, & A. Barczi (Eds.), Kurgan Studies: An environmental archaeological multiproxy study of burial mounds of the Eurasian steppe zone (pp. 71–131). Archaeopress.
Horváth, T. (with contributions by Gál, E., Gherdán, K., Gulyás, S., Köhler, K., Kulcsár, G., Kustár, Á., Mihály, J., Nagy, I., Pető, Á., Péterdi, B., Schöll–Barna, G., Sipos, Gy., Svingor, É., Tóth, M., Vörös, I., & Zandler, K.) (Ed.) (2014). The Prehistoric Settlement at Balatonőszöd–Temetői–dűlő. The Middle Copper Age, Late Copper Age and Early Bronze Age occupations. Archeolingua.
Horváth, T. (2015). The mask illusion from the Late Copper Age site at Balatonőszöd. In N. C. Rişcuţa, I. V. Ferencz, & O. Tutilă Bărbat (Eds.), Representations, Signs and Symbols Proceedings of the Symposium on Religion and Magic (pp. 25–41). Editura Mega.
Horváth, T. (2016). 4000–2000 BC in Hungary: The Age of Transformation. In C. Popa (Ed.), The Carpathian Basin and the Northern Balkans between 3500 and 2500 BC: Common Aspects and Regional Differences (pp. 51–113). Editura Academiei Române.
Horváth, T. (2017a). Budakalász, ein besonderer Bestattungsplatz der Badener Kultur. Kritische Anmerkungen zum Buch: Mária Bondár – Pál Raczky (Red): The Copper Age cemetery of Budakalász. Ziridava Studia Archaeologica, 31, 69–92.
Horváth, T. (2017b). Szombathely 89. északi elkerülő út, 2. lelőhely (Kőszeri–dűlő) késő rézkori Boleráz leletanyaga (The material of a Late Copper Age Boleráz pit from Szombathely–Kőszeri–dűlő, Road 89). Savaria, 39, 79–84.
Horváth, T. (2017c). A badeni kultúra leletei Szombathely–Újperint–Kavicsbánya lelőhelyen: Labrys a Baden kultúrában? (Finds of the Baden culture from Szombathely–Újperint–Gravel pit – A labrys in the Baden culture?). Savaria, 39, 85–12.
Horváth, T. (2017d). Salgótarján–Pécs–kő: a nem(csak) badeni lelőhely (Salgótarján–Pécs–kő: not just a Baden settlement). Neograd, 40, 413–438.
Horváth, T. (with the contributions by Bernert, Zs., & Buzár, Á.) (Ed.) (2018a). The Marvelous Land of Ózd. The Ózd–Piliny Variant of Baden culture in North–Eastern Hungary (Ózd csodálatos földje. A Baden–kultúra Ózd–Piliny variánsa Északkelet–Magyarországon). Martin Opitz.
Horváth, T. (with the contributions by Marcsik, A., Szakmány, Gy., & Tugya, B.) (Ed.) (2018b). Az Alföld egy rézkori zuga. Baden–Kostolác–településrészlet a Hódmezővásárhely–Gorzsa–V. számú homokbánya lelőhelyen (The Copper Age corner of the Great Hungarian Plain. Baden–Kostolác settlement part at Hódmezőváráshely–Gorzsa, Sandpit No. V). Martin Opitz.
Horváth, T. (2018c). Finds of the Baden Culture from Szombathely–Újperint–Gravel Pit – a Labrys in the Baden Culture? In N. C. Rişcuţa, I. V. Ferencz, & O. Tutilă Bărbat (Eds.), Representations, Signs and Symbols Proceedings of the Symposium on Religion and Magic (pp. 33–50). Editura Mega.
Horváth, T. (with the contributions by Farkas, Cs., Guba, Sz., & Prohászka, P.) (Ed.) (2019). Strázsadombi mesék. Főnöki rezidencia a bronzkori Hatvan területén. Martin Opitz.
Horváth, T. (2022). The Baden complex in Austria and Hungary – A comparative study. Ziridava Studia Archaeologica, 36(1), 41–83.
Horváth, T., & Svingor, É. (2015). The Spatial and Chronological Distribution of the So–called ‘Baden Culture’. In M. Nowak, & A. Zastawny (Eds.), The Baden Culture around the Western Carpathians, Via Archaeologica – Special Edition. Krakow: Institute of Archaeology of the Jagellonian University, Institute of Archaeology and Ethnology Polish Academy of Sciences, Kraków Branch, Archaelogical Museum in Kraków (pp. 19–75). Polish Academy of Sciences.
Horváth, T., & Wild, E. M. (2017). Szombathely, 89. számú elkerülő út, 5. lelőhelyen (Reiszig–erdő alatti dűlő) előkerült Boleráz és Kostolác kultúrák jelenségei és leletei. A késő rézkor időszaka Szombathely városának területén és környékén (Prehistoric settlement parts of Boleráz and Kostolác cultures at Szombathely–Reiszig–erdő alatti dűlő, M89, Site 5. The Late Copper Age in the environment of Szombathely). Savaria, 39, 103–148.
Horváth, T., & Szilasi, A. B. (2020). A Multi–period Prehistoric Site and Medieval Castle at Salgótarján–Baglyas–kő. In A. Kozubová, E. Makarová, & M. Neumann (Eds.), Ultra Velum Temporis. Venované Jozefovi Bátorovi k 70. narodeninám (pp. 201–212). Archeologický Ústav SAV. https://doi.org/10.31577/slovarch.2020.suppl.1.16
Horváth, T., Cseh, J. P., Barkóczy, I., Juhász, P., Gulyás, S., Bernert, Zs., & Buzár, Zs. Á. (2020). A double burial of the Baden culture from Tatabánya–Delphi (northern Transdanubia, Hungary) – A case study of the Dentalium beads of the Baden culture and their interpretation. Quaternary International, 539, 78–91. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.09.009
Horváth, T., Guba, Sz., & Bácsmegi, G. (2018). Siedlungsteil der Boleráz– und der Badener Kultur aus Szurdokpüspöki-Hosszú-dűlő (Kom. Nógrád, Ungarn). Ziridava Studia Archaeologica, 32, 7–41.
Horváth, T., Kreiter, A., Viktorik, O. (2019–2020). A Vessel of the Funnel Beaker Culture at Salgótarján-Pécs-kő. Baltic–Pontic Studies, 24, 177–203. https://doi.org/10.2478/bps-2019-0001
Horváth, T., Tóth, K., Bajnóczi, B., Bárány, A., & Molnár, M. (2022). Csécse-Nagyréti-oldal késő rézkori és késő császárkori lelőhely. Neograd, 45, 259–341.
Kalicz, N. (1963). Die Péceler (Badener) Kultur und Anatolien. Akadémia Kiadó.
Kalicz, N. (1968). Die Frühbronzezeit in Nordost–Ungarn. Akadémia Kiadó.
Korek, J. (1951). Ein Gräberfeld der Badener Kultur bei Alsónémedi. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1, 35–54.
Korek, J. (1983). Közép–Kelet–Európa a rézkor végén (Mittelosteuropa am Ende der Kupferzeit) [PhD dissertation].
Kulcsár, G. (2013). Glimpses of the Third Millenium BC in the Carpathain Basin. In A. Anders, & G. Kulcsár (Eds.), Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday (pp. 643–660). L’Harmattan.
Leuzinger, U., Marti–Grädel, E., & Schibler, J. (2002). Die jungsteinzeitliche Seeufersiedlung Arbon–Bleiche 3. Funde. Departement für Erziehung und Kultur des Kantons Thurgau.
Maran, J. (1998). Die Badener Kultur und der ägäisch–anatolische Bereich. Ein Neubewertung eines alten Forschungsproblems. Germania, 76(2), 497–525.
Milisauskas, S., & Kruk, J. (2011). Late Neolithic/Late Copper Age 3500–2200 BC. In S. Milisauskas (Ed.), European Prehistory. A Survey (pp. 293–327, 2nd edition). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-6633-9_9
Milisauskas, S., Kruk, J., Pipes, M.–L., & Makowitz–Poliszot, D. (2012). Butchering and meat consumption in the Neolithic. The exploitation of Animals in Bronocice (Ubój i mieso. Aspekty neoliticznej gospodarki zwierzecej. Bronocice – studium przypadku). Instytut Archeologii i Etnologii PAN.
Nagy, B. (2006). A késő rézkori badeni kultúra temetője Balatonlelle–Felső–Gamászon. (The Late Copper Age Baden Culture’s Cemetery at Balatonlelle–Felső–Gamász) [MA thesis].
Nagy, B. (2010). Gräberfeld der Badener Kultur in Balatonlelle–Felső Gamász. Antaeus, 31–32, 375–498.
Nĕmejcová–Pavúková, V. (1981). Nácrt periodizácie badenskej kultúry a jej chronologickych vztahov k juhovychodnej Európe (An outline of the periodical system of Baden culture and its chronological relations to Southeast Europe). Slovenská Archaeologia, 29, 261–291.
Neustupný, E. (1968). Absolute Chronology of the Neolithic and Aeneolithic Periods in Central and Southeastern Europa. Slovenská Archaeologia, 16(1), 19–56.
Patay, P. (1999). A Badeni kultúra Ózd–Pilinyi csoportjának magaslati telepei (Höhensiedlungen der Spätbadener Ózd–Piliny Gruppe). Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 37, 45–56.
Penz, M. (2014). Bericht zur Grabung Wien 22, Seestadt Aspern 2014 (Baufeld D18–3) MNr 01651.14.01. (Manuscript, Stadt Archäologie, Wien).
Pető, Á., & Barczi, A. (Eds.). (2011). Kurgan Studies: An environmental archaeological multiproxy study of burial mounds of the Eurasian steppe zone. Archaeopress. https://doi.org/10.30861/9781407308029
Pulszky, F. (1883). A rézkor Magyarországban. Magyar Tudományos Akadémia.
Renfrew, C. (1969). The Autonomy of the South–East European Copper Age. Proceedings of the Prehistoric Society, 35, 12–48. https://doi.org/10.1017/S0079497X00013396
Soproni, S. (1954). A budakalászi kocsi (Un char cultuel de Budakalász). Folia Archaeologica, 6, 29–36, 198–199.
Sófalvi, A., & Nagy, B. (2007). A badeni kultúra temetkezése Balatonlellén. In K. Belényesy, Sz. Honti, & V. Kiss (Eds.), Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7–es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. – Rolling Time. Excavations on the M7 Motorway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi (pp. 162–164). Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága – Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete.
Sófalvi, A., Nagy, B., & Skriba, P. (2007). Balatonlelle–Országúti–dűlő és Balatonlelle–Felső–Gamász. In K. Belényesy, Sz. Honti, & V. Kiss (Eds.), Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7–es autópálya Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között – Rolling Time. Excavations on the M7 Motorway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi. (pp. 151–166). Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága – Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete.
Torma, I. (1977). Rézkori telep Páriban (Kupferzeitliche Siedlung von Pári). Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 6–7, 29–59.
Walsh, K., & Mocci, F. (2011). Mobility in the Mountains: Late Third and Second Millenia Alpine Societies’ Engagements with the High–Altitude Zones in the Southern French Alps. European Journal of Archaeology, 14(1–2), 88–116. https://doi.org/10.1179/146195711798369427
