Bevezetés: a kutatási projekt és előzményei

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B; UMR 7194 HNHP CNRS/MNHN/UPVD, Institut de Paléontologie humaine, 75013 Paris (France), 1 Rue René Panhard; E-mail: mester.zsolt@btk.elte.hu; ORCiD: https://orcid.org/0000-0001-5874-5935

Hivatkozás / Cite as: Mester, Zs. (2024) ‘Bevezetés: a kutatási projekt és előzményei (Introduction: the research project and its antecedents)’, in Zs. Mester (szerk.) A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 9–15. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a01

Kivonat:

A projektünk kiinduló hipotézise az volt, hogy a kőkori közösségeknek a kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodását természeti, gazdasági és kulturális tényezők egyaránt befolyásolták, s ez a komplex kölcsönhatás egy olyan időléptékben vizsgálható leginkább, ahol jelentős éghajlati-környezeti változások és jelentős gazdasági-kulturális változások mentek végbe. Ez a problematika francia kőeszköz kutatás paleoetnológiai megközelítésén és korábbi kutatási tapasztalatainkon alapul. Andornaktálya 1 korai felső paleolitikus lelőhelyén (Bükk) azt tapasztaltuk, hogy a sziléziai tűzkövet és a kelet-szlovákiai obszidiánt ugyanúgy kezelték, mint a helyi nyersanyagokat. A Lengyelországban, Szlovákiában, Ukrajnában és Magyarországon végzett terepi megfigyeléseink meggyőztek arról, mennyire fontos megkülönböztetni a nyersanyagforrások típusait a nyersanyagbeszerzés szempontjából, s milyen szerepe van a hozzáférés változásában a felszínalaktani folyamatoknak.

Kulcsszavak: kutatástörténet, paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, Magyarország, pattintott kőeszközök

Abstract „Introduction: the research project and its antecedents”

The initial hypothesis of our project was that the management of lithic raw material sources by prehistoric communities was influenced by natural, economic and cultural factors, and this complex interaction can best be examined in a time scale where significant climatic-environmental and economic-cultural changes took place. This problem is based on the palaeoethnological approach of the French lithic research and our previous experiences. At the early Upper Paleolithic site of Andornaktálya 1 (Bükk Mountains, Hungary), we found that Silesian flint (from Southern Poland) and obsidian (from Eastern Slovakia) were treated in the same way as local raw materials. Our field observations in Poland, Slovakia, Ukraine and Hungary have convinced us of how important it is to distinguish lithic raw material sources according to procurement, and what role geomorphological processes play in changing access.

Keywords: research history, Palaeolithic, Mesolithic, Neolithic, Hungary, lithic studies

Data availability statement: The author confirms that the data supporting the findings of this study are available within the article.

Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.

Funding statement: Project no. 124334 has been implemented with the support provided by the ministry of culture and innovation of hungary from the national research, development and innovation fund, financed under the K funding scheme.

Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerzők nyilatkoztak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Támogatási nyilatkozat. Ez a tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K pályázati program finanszírozásában megvalósuló 124334 számú, „A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon” című projekt keretében született.

Szerzői jogi nyilatkozat. A tanulmány gyémánt Open Access elvek szerint készült, és a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.

Cahen, D. & Karlin, C. (1980). Nouvelles voies pour l’étude des pierres taillées. In: Préhistoire et technologie lithique, 11-12-13 mai 1979. Paris: Editions du Centre national de la recherche scientifique (Publications de l’URA 28 cahier 1), pp. 24–27.

Demars, P.-Y. (1982). L’utilisation du silex au Paléolithique supérieur: choix, approvisionnement, circulation. L’exemple du bassin de Brive. Paris: Editions du Centre national de la recherche scientifique (Cahiers du Quaternaire 5).

Faragó, N., Péter, R. K., Cserpák, F., Kraus, D. & Mester, Zs. (2018). New perspectives on the problems of the exploitation area and the prehistoric use of the Buda hornstone in Hungary. Archaeologia Polona, 56, pp. 167–189. https://doi.org/10.23858/APa56.2018.011

Faragó, N., Péter, R. K., Viktorik, O., Máté, L. & Mester, Zs. (2022). Prehistoric stone raw materials from the Bükk Mountains in Northeastern Hungary. Archaeologia Polona, 60, pp. 187–229. https://doi.org/10.23858/APa60.2022.3084

Féblot-Augustins, J. (1997). La circulation des matières premières au Paléolithique. Vol. I–II. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 75).

Geneste, J.-M. (1985). Analyse lithique d’industries moustériennes du Périgord : une approche technologique du comportement des groupes humains au Paléolithique moyen. Thèse de doctorat de l’Université de Bordeaux I.

Geneste, J.-M. (1988). Systèmes d’approvisionnement en matières premières au Paléolithique moyen et au Paléolithique supérieur en Aquitaine. In: J. K. Kozlowski (szerk.). L’Homme de Néandertal : Actes du colloque international de Liège (4–7 décembre 1986). Volume 8 : La mutation. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 35), pp. 61–70.

Geneste, J.-M. (1991). Systèmes techniques de production lithique: variations techno-économiques dans les processus de réalisation des outillages paléolithiques. Techniques & culture, 17–18, pp. 1–35. https://doi.org/10.4000/tc.683

Holló, Zs., Lengyel, Gy. & Mester, Zs. (2001). Egy pattintott kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 1. Ősrégészeti Levelek, 3, pp. 51–57.

Holló, Zs., Lengyel, Gy. & Mester, Zs. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: rendszer és technika. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 2. Ősrégészeti Levelek, 4, pp. 98–104.

Holló, Zs., Lengyel, Gy., Mester, Zs. & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, pp. 62–80.

Kozłowski, J. K. & Mester Zs. (2003–2004). Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria, 4–5, pp. 109–140.

Meignen, L. (1980). Approche de l’homme paléolithique. In: Préhistoire et technologie lithique, 11-12-13 mai 1979. Paris: Editions du Centre national de la recherche scientifique (Publications de l’URA 28 cahier 1), pp. 32–34.

Mester, Zs. (1995). Le matériel lithique de la grotte Büdöspest : faciès d’atelier ou industrie intermédiaire ? In: Les industries à pointes foliacées d’Europe centrale. Actes du Colloque de Miskolc, 10–15 septembre 1991. Paléo – Supplément 1. Les Eyzies: Société des Amis du Musée National de Préhistoire et de la Recherche Archéologique, pp. 31–35. https://doi.org/10.3406/pal.1995.1377

Mester, Zs. (2000). Apparition du Jankovichien au sud de la montagne de Bükk (Hongrie). In: Zs., Mester & Á., Ringer (szerk.). À la recherche de l’Homme préhistorique. Volume commémoratif de Miklós Gábori et de Veronika Gábori-Csánk. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 95), pp. 247–255.

Mester, Zs. (2004a). Technologie des industries moustériennes de la grotte Suba-lyuk (Hongrie). In: Le Secrétariat du Congrès (szerk.), Actes du XIVe Congrès UISPP, Université de Liège, Belgique, 2–8 septembre 2001. Section 5: Le Paléolithique moyen: Sessions générales et posters.. Oxford: Archaeopress (British Archaeological Reports International Series 1239), pp. 127–133.

Mester, Zs. (2004b). La production lithique à la station d’Érd (Hongrie). In: É. Fülöp & J. Cseh, (szerk.). Die aktuellen Fragen des Mittelpaläolithikums in Mitteleuropa – Topical issues of the research of Middle Palaeolithic period in Central Europe. Tata: Komárom-Esztergom County Museum Directorate (Tudományos Füzetek 12), pp. 233–250.

Mester, Zs. (szerk.) (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Report and preliminary results of the field surveys. In: Zs. Mester (szerk.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 23–37.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2016). Prehistoric exploitations of limnosilicites in Northern Hungary: problems and perspectives. Archaeologia Polona, 54, pp. 33–50.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2022). From bedrock to alluvium: Considerations on human–lithic resource interaction. Journal of Lithic Studies, 9(1), p. 44. https://doi.org/10.2218/jls.7475

Mester, Zs. & Kozłowski, J. K. (2014). Modes de contacts des Aurignaciens du site d’Andornaktálya (Hongrie) à la lumière de leur économie particulière de matières premières. In: M. Otte & F. Le Brun-Ricalens (szerk.). Modes de contacts et de déplacements au Paléolithique eurasiatique. Modes of contact and mobility during the Eurasian Palaeolithic. Luxembourg: Centre National de Recherche Archéologique Musée National d’Histoire et d’Art (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 140, ArchéoLogiques 5), pp. 349–367.

Mester, Zs. & Rácz, B. (2010). The spread of the Körös Culture and the raw material sources in the northeastern part of the Carpathian Basin: a research project. In: J. K. Kozłowski & P. Raczky (szerk.). Neolithization of the Carpathian basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös culture. Krakow–Budapest, Polish Academy of Arts and Sciences – Institute of Archaeological Sciences of the Eötvös Loránd University, pp. 23–35.

Mester, Zs., Faragó, N. & Lengyel, Gy. (2012). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the northern Carpathian regions: A research program. Anthropologie (Brno), 50(3), pp. 275–293.

Mester, Zs., Faragó, N., & Király, A. (2022). A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása. Archaeologiai Értesítő, 147(1), pp. 201–225. http://doi.org/10.1556/0208.2022.00035

Tixier, J. (1978). Notice sur les travaux scientifiques. Thèse de doctorat ès Lettres (soutenance sur travaux), Paris: Université de Paris X – Nanterre.

Tixier, C. (1980). Raccords et remontages. In: Préhistoire et technologie lithique, 11-12-13 mai 1979. Paris: Editions du Centre national de la recherche scientifique (Publications de l’URA 28 cahier 1), pp. 50–55.

Tixier, J., Inizan, M.-L. & Roche, H. (1980). Terminologie et technologie. Antibes: Cercle de Recherches et d’Études Préhistoriques (Préhistoire de la Pierre Taillée 1).

Turq, A. (2000). Le Paléolithique inférieur et moyen entre Dordogne et Lot. Les Eyzies: Société des Amis du Musée National de Préhistoire et de la Recherche Archéologique (Paléo – Supplément 2).