A gravetti telepek topográfiája (Topography of Gravettien sites)
Viola T. Dobosi1, Balázs Holl1
1 Magyar Nemzeti Múzeum / Hungarian National Museum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Cite as T. Dobosi, V. & Holl, B. (2013). A gravetti telepek topográfiája. (Topography of Gravettien sites). Litikum – Journal of the Lithic Research Roundtable, 1, pp. 73–88. https://doi.org/10.23898/litikuma0006
Abstract. Topography of Gravettian sites. We are investigating the topography of Gravettian sites in Hungary, with the distinction of three chronological stages and related cultural phyla of this entity (older leptolithic / Pavlovian, younger leptolithic /Epigravettian, and the pene-contemporeous Ságvárian). The investigated Hungarian sites are: Bodrogkeresztúr-Henye, Megyaszó-Szeles-tető, Hont-Parassa III./Orgonás, Nadap-Kőbánya, Püspökhatvan (Pavlovian); Pilismarót, Jászfelsőszentgyörgy-Szúnyogos, Esztergom-Gyurgyalag, Arka-Herzsarét (Epigravettian); Ságvár-Lyukas-domb, Madaras-Téglavető, Mogyorósbánya Újfalusi dombok (Ságvárian). A fourth chronological stage is represented by the upper cultural layers of Arka and Pilismarót-Bánom. At the former site, the upper layer contains similar material as the lower. At Pilismarót-Bánom, the upper layer contained only a handful of cultural material, serving as stratigraphical clues only. The typology, raw material and metrics of the three cultural phyla are compared.
Kivonat. A gravetti entitás három kronológiai szintje és a kapcsolódó három kulturális fílum (idősebb pengés/pavlovi, az utódjának tekinthető fiatalabb pengés/epigravetti és a részben kortárs ságvári) topográfiáját vizsgáljuk a következő lelőhelyek kapcsán. Pavlovi: Bodrogkeresztúr-Henye, Megyaszó-Szeles-tető, Hont-Parassa III./Orgonás, Nadap- Kőbánya, (Püspökhatvan: speciális funkciójú telep, a helyválasztást döntően a nyersanyag-forrás határozta meg). Epigravetti: Pilismarót, Jászfelsőszentgyörgy-Szúnyogos, Esztergom-Gyurgyalag, (Arka-Herzsarét: Vértes L. interpretálásában vegyes, általános és speciális funkciójú telep, a helyválasztást részben a nyersanyagforrás határozta meg). Ságvári: Ságvár-Lyukas-domb, Madaras-Téglavető, Mogyorósbánya Újfalusi dombok. A negyedik, jégkorvégi kronológiai szintet Arka és Pilismarót-Bánom felső kultúrrétege képviseli. Arka felső kultúrrétegre ugyanaz érvényes, mint az alsóra, Pilismarót-Bánom lelőhelyen előkerült néhány eszköz csak sztratigráfiai bizonyíték, minden közelebbi adat, kísérő lelet nélkül. A három kulturális fílumot összehasonlítjuk a tipológia, a nyersanyag valamint a metrikus értékek szempontjából is.
Keywords: Gravettian entity, Pavlovian, Epigravettian, Ságvárian, topography
Kulcsszavak: Gravetti entitás, pavlovi, epigravetti, ságvári, topográfia
Data availability statement: Data sharing does not apply to this article as no new data were created or analyzed in this study.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: The author received no financial support for the research and/or the publication of this article.
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). cbna You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
List of references
Biró, K. T., Dobosi, V. T., 1991. Lithotheca – Comparative Raw Material Collection of the Hungarian National Museum. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum.
Bobak, D., Połtowicz-Bobak, M. 2010. Osadnictwo starszej epoki kamienia na połnocnym przedpolu Bramy Morawskiej. (Older Stone age settlement to the north of the Moravian Gate.) In: Gancarski, J. (ed.), Transkarpackie kontakty kulturowe w epoce kamienia, brązu i wczesnej epoce żelaza. Krosno: Ruthenus, 29–52.
Csongrádiné Balogh É. 2000. A ságvári késői felsőpaleolit lelőhely és környékéről előkerült leletanyag ismertetése. Somogyi Múzeumok Közleményei 14: 3–28.
Dobosi, V. T. 2000. Archaeological investigations at Bodrogkeresztúr-Henye. In: Dobosi, V. T. (ed.), Bodrogkeresztúr-Henye (NE Hungary), Upper Palaeolithic site. Budapest: Hungarian National Museum, 5–111.
Dobosi, V. T. 2001. Antecedents: Upper Palaeolithic in the Jászság region. In: Kertész, R., Makkay, J. (eds), From the Mesolithic to the Neolithic. Proceedings of the International Archaeological Conference held in the Damjanich Museum of Szolnok, September 22–27, l996. Budapest: Archaeolingua, 177–191.
- Dobosi V. 2006. Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén. Folia Archaeologica 52 (2005–2006): 21–48.
Dobosi V. T. 2011. Obsidian use in the Palaeolithic in Hungary and adjoining areas. Natural Resource Environment and Humans 1: 83–95.
Dobosi, V. T., Vörös, I., Krolopp, E., Szabó, J., Ringer, Á., Schweitzer, F. 1983. Upper Palaeolithic settlement in Pilismarót-Pálrét. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 35: 287–311.
Dobosi, V. T., Kövecses-Varga, E., Krolopp, E., Vörös, I., Magyar, I., Varga, I., Hertelendi, E. 1991. Upper Palaeolithic site at Esztergom-Gyurgyalag Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungariae 43: 233–271.
Dobosi, V. T., Simán, K. 1996. New Upper Palaeolithic site at Megyaszó-Szelestető. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1996: 5–22.
Dobosi, V. T., Simán, K. 2003. Hont-Parassa III, Orgonás, Upper Palaeolithic settlement. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2003: 15–29.
Gábori, M. 1964. Beiträge zum Paläolithikum des Donauknie-Gebietes. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16: 171–186.
Gábori M. 1966. Vértes L. és munkatársai. Tata, eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn. Archaeologiai Értesítő 93: 123–125.
Gábori-Csánk, V. 1984. Die Behausungsspuren von Dömös. In: Berke, H., Hahn, J., Kind, C.-J. (Hrsg.), Jungpaläolithische Siedlungsstrukturen in Europa. Kollokvium 8. – 14. Mai 1983 Reisensburg / Günz-burg. Urgeschichtliche Materialhefte 6, Tübingen: Verlag Archaeologica Venatoria, 251–256
Gáboriné Csánk V. 1984. A felső paleolitikum nyoma Budapesten. Budapest Régiségei 25: 7–14.
Istvánovits E. 2011. A nagyberuházásokat megelőző régészeti kutatások néhány tanulsága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: Kővári K., Miklós Zs. (szerk.), „Fél évszázad terepen”. Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, 141–149.
Łanczont, M., Wojtanowicz, J. 2010. Brama Przemyska a dostępność geograficzna i kulturowa regionu Karpat. (Przemyśl Gate and geographical and cultural accessibility of the Carpathian region.) In: Gancarski, J. (ed.), Transkarpackie kontakty kulturowe w epoce kamienia, brązu i wczesnej epoce żelaza. Krosno: Ruthenus, 9–28.
Lengyel Gy. 2009. A ságvári felső paleolit telep és a Kárpát-medencei gravetti kőnyersanyagai. In: Ilon G. (szerk), ΜΩΜΟΣ VI. – Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19 – 21. Szombathely: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat–Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, 223–231.
Markó, A. 2007. The Upper Palaeolithic Site at Szob. Folia Archaeologica 53: 7–22.
Minoru et al. 2011. Chronological study on the replace-ment of Neanderthal by modern human and the extraction of modern behavior. In: Hiroki Tanabe (ed.), The 4th Conference on Replacement of Neanderthal by Modern Humans. Okazaki, December 9, 2011. Abstracts.
Oliva, M. 1998. Gravettien východní Moravy. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 83: 3–65.
Oliva, M. 2002.Využivaní krajiny a zdrojů kamenných surovin v mladém paleolitu českých zemí. Archeologické rozhledy 54: 555–581.
Priskin A. 2011. Jászfelsőszentgyörgy–Szúnyogos és –Székes-dűlő felső paleolit lelőhelyek pattintott kőeszköz anyaga (tipológia és nyersanyag felhasználás). Szakdolgozat, Pécsi Tudományegyetem, kézirat.
Reményi L., Stibrányi M. 2011. Régészeti topográfia: ugyanaz másként. In: Kővári K., Miklós Zs. (szerk.), „Fél évszázad terepen”. Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, 189–198.
Ringer, Á., Lengyel, Gy. 2008–2009. The Upper Palaeolithic site at Budapest Corvin-tér. Praehistoria 9–10: 205–211.
Simán, K. 1989. Hidasnémeti – Upper Palaeolithic site in the Hernád valley (Northeast Hungary). Acta Archaeologica Carpathica 28: 5–24.
Valde-Nowak, P. 2010. Karpacki tranzyt a interior w epoce kamienia. (The Carpathian Transit and Interior in the Stone Age.) In: Gancarski, J. (ed.), Trans-karpackie kontakty kulturowe w epoce kamienia, brązu i wczesnej epoce żelaza. Krosno: Ruthenus, 53–60.
Valoch, K. 1987. Raw materials used in the Moravian Middle and Upper Palaeolithic. In: Biró, K. T. (ed.), Proceedings of the 1st International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material iden-tification in the Carpathian Basin. Budapest–Sümeg 20-22 May, 1986. Vol. 2, Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 263–268.
Vértes, L 1964–1965.: Das Jungpaläolithikum von Arka in Nord-Ungarn. Quartär 15/16: 79–132.
Vörös, I. 1982. Faunal remains from the Gravettian rein-deer hunters’ campsite at Ságvár. Folia Archaeologica 33: 43–71.
Wilczyński, J. 2006. The Upper Paleolithic workshop at the site Piekary IIa sector XXII leyer 5. Sprawozdania Archeologiczne 58: 175–203.
Zandler K. 2011. Felső paleolit lelőhelyek az Ipoly men-tén. Neograd – A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 34 (2010): 167–187.