Lithic Research Roundtables
Lithic Research Roundtable 11, 2021
3 December 2021, ELTE BTK Institute of Archaeological Sciences, Budapest, Múzeum Krt. 4/B | Abstract book
| Late Palaeolithic sites in the territories of Kisnémedi and Püspökszilágy (Pest county) Krisztián Zandler, Attila Péntek 2021 őszén a területileg illetékes Ferenczy Múzeumi Centrum részére végzett szakfelügyelethez kapcsolódóan terepbejárásokat kezdtünk Kisnémedi és Püspökszilágy külterületén. Bár a terület Magyarország Régészeti Topográfiája által jól kutatott, a nyíltszíni paleolitikus vadásztáborok számára ideális topográfiai környezetben mégsem találtunk bejegyzett lelőhelyeket. Ezeknek a területeknek a kutatását kezdtük meg, amelyek jelenleg is folynak. A Kosdi-dombság területén lokalizált településfoltok összekötő kapcsot jelentenek a már ismert Duna bal parti, Szob és Vác, valamint a Csővár-Verseg-Kálló vonalában található cserháti, a Gravettien entitásba sorolható lelőhelyek között. A nyersanyag-felhasználásra a helyi hidrotermális kőzetek túlsúlya jellemző. A helyi eredetű kovakavics, valamint a távolsági eredetű Kárpáti radiolarit, az erratikus tűzkő és az obszidián alárendelt szerepet játszik. A magkövek közt a szilánkmagkövek dominálnak, amelyek általában töredékesek. Az eszközök között vakarók, vésők, retusált pengék, tompított darabok és marginális retusú lamellák találhatóak. A kutatások során néhány fiatalabb őskori (újkőkori) településfolt is előkerült.
|
|
| Alsódobsza-Kerek-domb, a new Aurignacian open-air site Kristóf István Szegedi, Endre Dobos, Jaroslaw Wilczynski, György Lengyel Alsódobsza-Kerek-domb régészeti lelőhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a Hernád-folyó magaspartján található Alsódobsza település külterületén. A felszíni leletek gyűjtése után a lelőhelyen 2021 tavaszán és őszén tervásatást végeztünk 7 m2 területen a Várkapitányság NZrt; a Miskolci Egyetem és a Lengyel Tudományos Akadémia együttműködésének keretében. A lelőhely régészeti és talajtani feldolgozásának előzetes eredményei alapján a leletanyag korai felső paleolit korú és azt egy lejtőhordalék talaj foglalja magában, ami nagyszámú pattintott követ és állatcsontot tartalmazott.
|
|
| Preliminary results of the heavy mineral study of sandstones from the Hódmezővásárhely-Gorzsa Late Neolithic site (Tisza culture) Dóra Georgina Miklós, György Szakmány, Sándor Józsa, Ferenc Horváth Jelen összefoglalóban a X. Kőkor Kerekasztalon már bemutatott Hódmezővásárhely-Gorzsa késő neolit tell település (Tisza kultúra) homokkő anyagú szerszámköveinek legújabb kőzettani vizsgálati eredményeit mutatjuk be. A korábbi vizsgálatok elsősorban a vörös homokkövekre irányultak, ugyanakkor három további fajtát, a szürke és a karbonátos homokkő, továbbá a fehér metahomokkő különböztetünk meg. Célunk ezen kőzettípusok nehézásvány vizsgálati előzetes eredményeinek bemutatása. A nehézásványok a homokkövekben általában 1%-nál kisebb mennyiségben előforduló mikroásványok, amelyek gyakran környezet jelző szereppel rendelkeznek, vagyis vizsgálatukkal információt kaphatunk a homokkő származását illetően. Ennek segítségével a homokkő anyagú szerszámkövek nyersanyag lelőhelyének azonosításához járulhatunk hozzá.Előzetes petrográfiai vizsgálataink eredménye alapján a vörös homokkövek esetében négy (vörös-1, vörös-2, vörös-3 és vörös-4), a szürke homokköveknél két nagy csoport (szürke-1 és szürke-2) és egy egyedi mintát, valamint az első esetében két további alcsoportot (szürke-1a és szürke-1b) különítettünk el. A karbonátos, valamint a fehér metahomokkövek esetében a régészeti leletek homogén összetételűnek bizonyultak: Nehézásvány vizsgálataink azt mutatják, hogy a négyféle homokkő fajta nehézásványaik tekintetében jelentős eltéréseket mutatnak.A vörös homokkövek nehézásvány vizsgálati eredményei alátámasztják a vékonycsiszolatos vizsgálatok alapján felállított csoportosítást. A vörös-2 típus a leggazdagabb nehézásványokban, amelyek közül a zöld-zöldesbarna színű turmalin dominál, mellette cirkon és kevesebb rutil is előfordul. Közepes mennyiséggel jellemezhető a vörös-4, valamint a vörös-3 típus. Az előbbi esetében a domináns nehézásvány a barna színű turmalin, a cirkon és a rutil, ugyanakkor gránát és zoisit is előfordul. A gránát a vörös homokkövek közül egyedül ebben a típusban jelenik meg. Az utóbbi típus esetében a barna-zöldesbarna színű turmalin és cirkon mellett kisebb mennyiségben rutil és epidot jelenik meg. A legkevesebb nehézásvány a vörös-1 csoportban fordul elő, amelyre rutil, cirkon, valamint kisebb mennyiségben barna-zöldesbarna turmalin, továbbá apatit jellemző.A szürke homokkövek jelentősebb nehézásvány tartalommal rendelkeznek, mint a vörösek. Általában elmondható róluk, hogy gránátot tartalmaznak, egy minta kivételével, amelyben egyáltalán nem jelenik meg ez a fázis. A szürke-1 típusnak két altípusát különböztetjük meg nehézásvány szempontjából. A szürke-1a leggyakoribb nehézásványa a gránát, amely mellett barna-zöldesbarna turmalin, zoisit és rutil, ritkábban pedig cirkon, zöldamfibol, apatit, epidot és titanit is előfordulhat. A szürke-1b altípus hasonló összetétellel jellemezhető, ugyanis a leggyakoribb nehézásványa a gránát, amely mellett barna-zöldesbarna színű turmalin, zoisit és rutil jelenik meg, amely mellett kisebb mennyiségben cirkon, apatit, zöldamfibol fordul elő. A legfontosabb különbség azonban a krómspinell megjelenése benne, amely a korábban felsoroltaktól eltérő forráskőzetből származik. A szürke-2 típus az eddigiektől jelentősen eltér összetételét tekintve, ugyanis nagyon kevés nehézásványt tartalmaz, amelyen belül a vörös-barna, csaknem fekete, továbbá a zöld-zöldesbarna színű turmalin, cirkon, rutil és csupán esetlegesen megjelenő, elvétve előforduló gránát jellemzi. A korábbiakban említett egyedi minta szintén eltérő összetétellel jellemezhető, amelyet bizonyít a gránát teljes hiánya, a cirkon mennyiségének feldúsulása, amely mellett vörös-barna, szinte fekete, továbbá barna és zöld turmalin, továbbá zoisit és rutil jellemez. A szemcsék minden esetben jól koptatottak, amely szintén nem jellemző a csoport más tagjaira.
A fehér metahomokkövek nehézásványokban nagyon szegények. Elsősorban barna-zöldesbarna turmalin, cirkon, rutil, emellett kisebb mennyiségben gránát, orto- és klinopiroxén, epidot, valamint zoisit fordul elő bennük. A karbonátos homokkövek jellegzetes nehézásvány együttest tartalmaznak, amely elkülönül az eddigi három csoportétól. A leggyakoribb nehézásványai a gránát, a barna- és a zöldamfibol, az oxiamfibol, az ortopiroxén, az epidot, a zoisit, a barna színű turmalin, a cirkon, a rutil, a sztaurolit és a kianit. Ritkábban előfordul még bennük tremolit-aktinolit, kloritoid és akár andaluzit is. Az előzetes eredmények alapján látható, hogy a nehézásvány vizsgálat, mint módszer kiválóan alkalmas homokkő anyagú régészeti leletek típusainak elkülönítésére. Ezt figyelembe véve, a vékonycsiszolatos vizsgálatok alapján lehetségesnek vélt forráskőzetek nehézásvány vizsgálatával, továbbá a nehézásványok ásványkémiai elemzésével kiegészítve pedig alkalmas lehet a nyersanyagok lelőhelyének meghatározására. |
|
| Stone tools surface analysis: method and application on experimental artifacts made of raw materials from the Carpathian basin Antony Borel, Lengyel György és Mester Zsolt Current methodological development in use-wear analysis applied to prehistoric stone tools aims at integrating qualitative and quantitative approaches to characterize the surface alterations of the artefacts. Determining the origin of these wears allows to describe the manufacture and the function(s) of the artefacts and contribute to the understanding of past human behaviors.The objective of our project is to create an experimental reference collection for stone raw material from the Carpathian basin, which are found in archaeological sites in Hungary. This collection of surface traces will allow the characterization of the topographic signatures according to the processes of alteration, which generated them. Its detailed qualitative and quantitative analysis aim at examining 1) what is the variability of surface alterations for and between each tested taphonomic and anthropogenic processes, 2) what repeatable, replicable and standardized protocol can allow to identify and characterize surface topographic signatures of a specific alteration process, 3) what are the appropriate metrological geometric properties, scale, resolution and statistics allowing to discriminate each of the alteration process.We propose here to present and illustrate with few examples the procedure currently being developed within the frame of this project. Therefore, we will present how the reference collection is being created and curated and how the use of interferometric or confocal microscopy can provide high resolution qualitative and quantitative data to characterize stone tool surfaces.The project is financed from the NRDI Fund (K 132857), Hungary.
|
|
| The Istállóskő cave excavation in 2020 György Lengyel, Zsolt Mester, Kristóf István Szegedi, Jarosław Wilczyński Az Istállós-kői-barlang ma ismert régészeti kronológiáját Vértes László kutatásai alapozták meg. A 2000-es évek előtti ásatási módszerek és az ezek során alkalmazott természettudományos mintavételi eljárás ma elnagyoltnak számít, ezért az ezekkel a módszerekkel gyűjtött leletek és természettudományos eredményeinek újra- és újra-tanulmányozása nem alkalmas aktuális tudományos kérdések tisztázására. Megoldást a barlang modern ásatási módszerekkel történő feltárása, a régészeti, paleontológiai, és paleobotanikai leletek, valamint az őket befoglaló üledékek multidiszciplináris feldolgozása hozhat. 2020. augusztus-szeptemberében sikerült ezt a munkát elvégezni, amelynek részeredményeit mutatjuk be ebben az előadásban.
|
|
| Archaeometric study of the metabasite polished stone tools in the Herman Ottó Museum Erika Kereskényi, György Szakmány, Béla Fehér, Ferenc Kristály, Zsolt Kasztovszky, Tivadar M. Tóth A Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteményébe tartozó neolit csiszolt kőeszközök archeometriai feldolgozása egy doktori kutatás keretében kezdődött el hét évvel ezelőtt. A régészeti lelőhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkednek el, 1-1 minta Heves-megye vagy „Bereg-megye” lelőhelyekről származik. Az elsődleges vizsgálatok után nyilvánvalóvá vált, hogy a metabázit kőzettípusú kőeszközök száma domináns a gyűjteményben. Ezért fő cél volt a metabázit kőeszközök részletes ásvány-, kőzettani- és geokémiai feldolgozása, valamint a lehetséges nyersanyagaik forrásterületének minél pontosabb behatárolása. A vizsgálatok során 98 db metabázit nyersanyagú kőbaltát azonosítottunk, melyet öt kőzettípusba soroltunk és forrásterületüket is lehatároltuk.KékpalaA legkülönlegesebb kőzettípus a gyűjteményben. Fő kőzetalkotó ásványai: Na-amfibolok ± Ca-Na amfibolok ± Ca-amfibolok + albit + epidot/klinozoisit ± klinopiroxének ± gránát + titanit. Ezeken kívül alárendelten tartalmazhatnak kloritot, pumpellyitet, fehér csillámot és apatitot.
A kőzettípuson végzett ásvány- és kőzetkémiai, valamint a termobarometriai modellezés alapján a legvalószínűbb forrásterületnek a dél-szlovákiai Mellétei-egység tekinthető, de egyes minták esetében a Piennini-szirtöv konglomerátuma sem zárható ki teljesen. Kékpala-zöldpala átmeneti fáciesű kőzettípus Négy kőeszköz került ebbe a típusba, melyek a metamorf fejlődésük során elérték a kékpala fáciest, ám a kőzetet ért zöldpala fáciesű retrográd metamorfózis jegyei erőteljesen tükröződnek az ásványos összetevőkön és a szöveti képen. Az ásványos összetevőket tekintve a Na-amfibolok mennyisége csak alárendelten jelenik meg, ezzel szemben a Ca-amfibolok és az epidot/klinozoisit mennyisége szignifikánsan jelen van a kőeszközökben. Ezen kőzettípus feltételezett forrásterülete a dél-szlovákiai Kisszabos (Slavoška) település környezete vagy az Iňačovce-Krichevo-egység lehet. Amfibolit Amfibolitként tárgyalom azt a kőzetet, mely regionális metamorfózis során elérte az amfibolit fáciest. A fő kőzetalkotó fázisok a változatos összetételű Ca-amfibolok valamint a plagioklászok, melyek széles kémiai összetételt mutatnak az amfibolit kőeszközökben. Az ásvány- és kőzetkémiai vizsgálatokon túl, a forrásterület azonosításhoz kiemelt szerepe volt a termobarometriai modellezésnek. Az eredmények összegzése során figyelembe vettük az ásványos összetevőket, azok szöveti relációit és a nyomás-hőmérséklet adatokat, ezeket összevetve a lehetséges forrásterületek adataival, azonosítottuk az amfibolit kőeszközök forrásterületeit a Gömörikum, Veporikum és Tátrikum egyes egységeiben (Szlovákia). Mivel az amfibolit közönséges és gyakori kőzettípus a Nyugati-Kárpátokban, korreláció nem fedezhető fel a régészeti tipológia, kronológiai és kulturális fázisok vonatkozásában sem. Kontakt metabázit Kontakt metabázit csoportba soroltuk azokat az amfiboldús kőeszközöket, melyeket termikus metamorfózis ért. A kőzetkémiai adatok alapján ezek főleg bazalt, bazaltos andezit összetételű protolitból képződtek. A fő kőzetalkotó ásványok Ca-amfibolok ± cummingtonit + bázikus plagioklászok + ilmenit. Az ásvány- kőzetkémiai és termobarometriai eredmények után megállapítható, hogy a kontakt metabázitok forrásterülete a Krkonoše-Jizera kristályos egységben, a Jizera-hegységben található. Ugyanakkor jelentősek a Cseh-masszívum délkeleti részén található, želešicei előfordulásai is. Két minta esetében ez utóbbi provenianciaterület, Želešice valószínűsíthető, mert az ottani kontakt metabázitoknál hiányzott a cummingtonit, továbbá az ilmenit helyett magnetit alkotta a járulékos elegyrészt. Zöldpala A vizsgálatok alapján négy mintát azonosítottunk zöldpalaként. Azokat a kőeszközöket soroltuk ide, melyek maximális metamorf fokra utaló ásványparagenezise a zöldpala fáciest tükrözi. A kőeszközök teljes kőzetkémiai adatai nagyon hasonlóak, szubalkáli bazalt összetételt és tholeiites jelleget mutatnak. A zöldpalák jellemző ásványtársasága az aktinolit ± magneziohornblende ± winchit + albit + epidot/klinozoisit + klorit + titanit ± augit. Egy mintán termobarometriai modellezés is történt, mely nyomás-hőmérséklet adatai jó egyezést mutatnak a régészeti lelőhely közelében található gömörikumi zöldpalák termobarometriai értékeivel. Az ásványkémiai elemzések és a kimutatott fázisok ugyancsak alátámasztják a Gömörikumot (Szlovákia), mint provenienciát. A régészeti leletek nyersanyagát és időbeli elterjedését csoportosítva megállapítható, hogy a kékpala kőeszközök a késő neolitikumban, a tiszai kultúrában már nem jelennek meg. Ugyanakkor az amfibolit és a kontakt metabázit nyersanyagból készült kőeszközök a középső és a késői neolitikumban egyaránt használatosak voltak. A régészeti leletek nyersanyagát és a lehetséges forrásterületek távolságait csoportosítva megfigyelhető, hogy a kékpala, kékpala-zöldpala, amfibolit, zöldpala nyersanyagú kőeszközök esetében közeli (30-200 km távolságú) a nyersanyagforrás. A kontakt metabázit kőeszközök a Cseh-masszívumból származnak, vagyis ezeknél távoli (>200 km) a nyersanyagforrás. |
|
| A new archaeological site with leaf-shaped lithic tools in the Cserhát mountains: Magyarnándor―Dinnyés-parlag Attila Péntek A 2002 tavaszán lokalizált, és korábban ismertetésre került Becske―Júlia-major levéleszközös lelőhely környékén objektív okokból, elsősorban a potenciális területek erdős illetve elhanyagolt volta miatt korábban nem sikerült hasonló jellegű lelőhelyet találni. A lelőhelytől északra, mintegy 2 km távolságra található Magyarnándor―Dinnyés-parlag területét pedig rossz, kavicsos termőtalaja miatt kaszálóként használták. A területen többször is végzett terepbejárás ellenére sem került elő régészeti anyag.Először csak 2021 tavaszán, alig sarjadó gabonában sikerült a területen egy újabb levéleszközös lelőhelyet lokalizálni. A felszíni gyűjtés folyamán összesen 76 db lelet került felgyűjtésre és kézi GPS készülékkel bemérésre. A kicsiny de homogénnek tekintett leletanyagban 11 darab eszköz (vakarók, kaparók, levéleszközök) található. A nyersanyagfelhasználásban a cserháti limnoszilicit (40 db) aránya csak 52,63%, jelentős mennyiségű ugyanakkor a helyi kovakavics (16 db; 21,05%) és a kvarcporfír (18 db; 23.68%). Két további lelet nyersanyaga kárpáti radiolarit. Az aratást követő megismételt terepbejárás során kiderült, hogy a gabona csak, mint takarónövény szolgált az alatta ültetett here számára. Tehát az egyszeri alkalommal történt talajmunka a terület kaszálóként való megújítását szolgálta. Így a további terepkutatások bizonytalan időre szünetelnek.Földrajzi helyzeténél fogva a lelőhely az Északi-Cserhát területén – az Ipoly-völgytől mintegy 16 km távolságra – található, ahol korábban egyetlen lelőhely, Debercsény―Mogyorós levéleszközös lelőhelye volt ismert. Ennek a lelőhelynek a 149 darabos kis leletanyaga Markó András 2009-ben írt cikke alapján tipológiai alapon a szlovákiai, morvaországi és bajorországi Szeletien iparral vethető össze.Magyarnándor―Dinnyés-parlag, az újonnan lokalizált „volt-nincs” lelőhely tipológiailag archaikusabbnak tűnik. A lelőhely jellegét azonban csak egy szondázó ásatás tudná pontosabban meghatározni.
|
|
| Microblades and cores in the collections of the Mogyorósbánya – Újfalusi-dombok site András Markó A mogyorósbányai felső paleolitikus leletegyüttesek kovakőzetből és obszidiánból készült leleteinek eddigi vizsgálata azt mutatja, hogy a hagyományos magkövek mellett morfológiailag árvésőként besorolható formákat (köztük a korábban tárgyalt, kérges szilánkokon kialakított árvéső-magköveket) használtak kis méretű pengeszerű alapformák rendszeres leválasztására. Ezzel egyidőben a „hajógerinc alakú” (caréné) vakarók / magkövek analógiás alapon feltehetően igen kis méretű, nanopengék készítésére szolgálhattak, noha ezek csak igen kis számban fordulnak elő a leletanyagokban.A rendelkezésünkre álló adatok nyomán a „kavicsos” jelleg mellett kiemelendő, hogy a lényegében helyi tömbnyersanyagból, gerecsei radiolaritból ugyanolyan mikropengék és magkövek készültek, mint a kavicsnyersanyagokból. Jellemző vonás továbbá, hogy több esetben sikerült dokumentálni a magkövek véletlen törése utáni megújítást és további használatukat.Összességében a mogyorósbányai ipar leginkább a szobi leletegyüttessel, esetleg az egyetlen, nem bizonyosan kevert és hiányos ságvári leletanyaggal, az 1936. évi feltárás anyagával vethető össze. Munkahipotézisként úgy tekintjük, hogy ezek az anyagok reprezentálják a kavicsgravettiként leírt régészeti egységet.A vizsgálatok a Bolyai kutatási ösztöndíj támogatásával folynak.
|
|
| Preliminary results of the polished stone tools from the Neolithic Alsónyék site György Szakmány, Tamás Sági, Sándor Józsa, Veronika Szilágyi, István Oláh, Kata Szilágyi, Anett Osztás Alsónyék-Bátaszék neolitikus (Kr.e. kb. 5800–4500 cal BC) településről és temetkezéseiből összesen 668 db csiszolt kőeszközt tártak föl. A teljes leletegyüttes adatbázisba integrálása, tételes és részletes feldolgozása kezdődött meg 2021-ben. Alkalmazott munkamódszerünkben geológusok és régészek együtt vizsgálják a leletanyagot, szem előtt tartva azt az alapelvet, hogy mind a régészeti (tipokronológiai meghatározás, technológiai jegyek azonosítása), mind a geológiai (kőzettani meghatározás, a kőeszközök nyersanyagcsoportjainak azonosítása, származási helyének lehatárolása) vizsgálatok azonos fontosságúak.Eddigi vizsgálataink eredménye alapján a csiszolt kőeszközök nyersanyagának jelentős része a lelőhelyhez közeli Mecsek hegységből származik (elsősorban az alsó-kréta alkáli bázisos magmatitok változatai, emellett kisebb mennyiségben foltos márga, bitumenes mészkő, szpikulit). A helyi, vagyis a Mecsek és közvetlen környezetében előforduló kőzettípusok mellett fontos távolsági nyersanyagokból készült kőeszközök is előfordulnak: elsősorban szerpentinit, kontakt-metabázit (elsősorban az ún. Železný Brod típus), hornfels, „fehérkő” mellett a ritkábban előforduló Na-piroxenit, eklogit és nefrit, amelyek cseh-masszívumbeli, erdélyi, bánsági, illetve alpi régiókat jeleznek nyersanyag forrásterületként. Elsődleges eszköztípusként nyéllyukas balta, kőfejsze, lapos balta (laposvéső), kaptafa alakú balta és buzogány fordulnak elő. Megfigyeléseink során az egyes fő kőzettípusok és a balták elsődleges alakja között számos esetben észleltünk összefüggést. Például az alsó-kréta alkáli magmatitokból jellegzetes, hosszirányban mindkét oldalán lekeskenyedő alakú nyéllyukas balták készültek elsősorban, fehérkőből zömök, lapos vésőbalták, kisebb részben kaptafa alakú balták, valamint buzogányok készültek. A kiemelkedően jó minőségű nyersanyagokból (pl. kontakt metabázit, hornfels, illetve „fehérkő”) készült távolsági import kőeszközök esetében úgy tűnik, hogy azok mérete általában jelentősen kisebb, mint a nyersanyag-lelőhelyükhöz közeli területeken végzett ásatásokból előkerült, ugyanezen nyersanyagból készült kőeszközöké, valamint a helyi nyersanyagokból készült kőeszközöké, vagyis azokat a végletekig használták. A sírokból előkerült balták között nagy különbség mutatkozik a megmunkálást illetően. Számos, a temetkezésekből előkerült balta finoman kidolgozott és tökéletesen csiszolt, amelyeken szabad szemmel nem látható használati kopásnyom. Ugyanakkor a telepről származó kőeszközökön kopás, újraélezés, használatból származó csorbulások és törések figyelhetők meg.Munkánk további célja a nyersanyagcsoportok és beszerzési zónák megállapítása és pontosítása, amit kőzettani és geokémiai, az esetek zömében roncsolásmentes nagyműszeres vizsgálatok alkalmazásával kívánunk elvégezni. Régészeti oldalról a baltakészítés technológiai műveletsorának rekonstrukciója mellett az Alsónyéken élt újkőkori közösségek környezethasználatáról, helyismereti és kőzettani tudásáról, kőeszközkészítő tevékenységéről, valamint a temetkezési szokásról kaphatunk újabb ismeretanyagot a csiszolt kőeszközök perspektívájából.Munkánkat az NFKI (OTKA) K 131814 számú pályázata támogatja.
|
|
| New excavations in the Kőlyuk I cave Péter Szolyák, Tünde Mezei, Veronika Watah A barlangok ásatásai markánsan meghatározták az őskőkorkutatás magyarországi történetének első évtizedeit annak ellenére, hogy a szabad ég alatti lelőhelyek feltárásai is viszonylag hamar megindultak. A Kőlyuk I. barlang 1950. évi kutatása nem csupán Kadić Ottokár utolsó terepi munkája volt, de ezzel együtt, úgy tűnik, lezárult egy nagyon fontos korszak. Ezt követően időben megritkultak a barlangi régészeti–őslénytani ásatások, és az új vállalkozások szinte kivétel nélkül a már korábban is kutatott helyszínekre voltak kénytelenek visszatérni. Az új generációk egyre többször és egyre növekvő hiányérzettel szembesültek, hiszen az ismertté vált barlangi lelőhelyek saját történeteinek „Előszavát” és „Első fejezeteit” sokszor már nem voltak képesek megnyugtatóan „újraolvasni” a felső rétegek egészének és a dokumentációk kisebb-nagyobb részének hiánya miatt.A Bükk hegység északi részén, Parasznya határában található Kőlyuk I. barlang egy utolsó lehetőség arra, hogy a legnagyobb ősemberbarlangjainkhoz mérhető, sőt azokat méreteiben tulajdonképpen jelentősen meghaladó lelőhelyen napjaink taposási felszínétől kezdjük aprólékosan visszafejteni az időt. A Kőlyuk I.-ből régóta ismertek a neolitikum, a késő bronzkor, sőt a kora vaskor és a császárkor leletei, régészeti jelenségei is, de a jégkori ember hagyatékára, az egyébként kiterjedt ásatási felületek ellenére sem sikerült elődeinknek rábukkanni. A 2021-ben a Herman Ottó Múzeum által indított, és remény szerint 5–10 évesre tervezett kutatási program célja a paleolitikum időszakának rétegtani, őslénytani és régészeti szempontú felderítése, remélve, hogy a Kőlyuk I.-ből kinyerhető új információk idővel korábbi, más lelőhelyeken nyitva maradt kérdések megválaszolását ugyancsak segíthetik. Az előadás a 2021. év őszi feltárási szezonjának eredményeire vonatkozó helyzetkép, előzetes jelentés.
|
|
| The collection from Sajókeresztúr-Szakáll-tető after 20 years Sándor Béres Sajókeresztúr-Szakáll-tető a 2021 augusztusi méhész-tetői ásatás kapcsán került előtérbe. Az ásatás utolsó hetében két alkalommal megpróbáltuk felmérni a feltárás helyszínétől 600-800 m-re délre fekvő plató jelenlegi kutathatóságát.A Sajóbábony és Sajókeresztúr feletti terület paleolitkutatása Ringer Árpád nevéhez fűződik, más lelőhelyek mellett a Méhész-tetőn és a Köves-oldal lelőhelyen gyűjtött régészeti anyag alapozta meg a középső paleolitikus Bábonyien kultúra leírását 1983-ban. Az 1990-es években a szomszédos Szakáll-tetőn Dr. Tóth Péter történész viszonylag nagy (kb. 400×200 m-es) területen végzett terepbejárásokat. 2000–2001-ben a szerző gyűjtött további régészeti anyagot a tetőt keresztező távvezetéktől nyugatra, a Dr. Tóth Péter által korábban kutatott platón. A jelen előadásban ez a legutóbbi gyűjtemény kerül bemutatásra.Az utóbbi években a Szakáll-tető területén a mezőgazdasági tevékenység felhagyása a dombtető „elvadulását” eredményezte, és a korábbi gyűjtőhelyek lokalizálása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ezért a bemutatás célja a talált kovaleletek megközelítő kronológiai besorolása mellett a korábbi anyagokkal való összevetése, valamint a gyűjtemények területi elhelyezése rekonstruálásának kísérlete.
|
|
| Knapped lihtics of the Late Neolithic Pusztataskony-Ledence site Norbert Faragó A hazai őskori régészetben az 5. évezred első felének időszaka az egyre összetettebb településforma és települési szerkezet kiépülését és az egyre erősödő távolsági kapcsolatokat jelentette az Alföldön. Az előbbire a tellek megjelenése, az utóbbira a 400–500 kilométer távolságból érkező kovás nyersanyagok széles körű elterjedése a legnyilvánvalóbb bizonyíték. Az elmúlt évtizedekben a hazai kutatás eljutott arra a szintre, hogy ezt a jelenséget néhány kiemelkedő fontosságú lelőhely előzetes feldolgozása alapján vázlatosan rögzítse. A következő lépcsőfokot a különböző lelőhelyek szisztematikus elemzése és összehasonlítása jelenti, így Pusztataskony–Ledence késő neolitikus lelőhelyének leletanyaga kivételes lehetőséget nyújt. Az előzetes eredmények tanulsága szerint, marginális helyzetben lévő, tell nélküli település legalább annyira intenzív kapcsolatokat ápolt a Kárpátokon kívüli régiókkal, mint Polgár-Csőszhalom.Jelen előadás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával valósult meg.
|
|
| Excavation of Sajóbábony-Méhész-tető in 2021 Zsolt Mester, Lamotte Agnès, Pierre-Gil Salvador, Ágnes Novothny A középső paleolitikus Bábonyien kultúra névadó lelőhelyén, Sajóbábony-Méhész-tetőn 2019-ben kezdtünk új ásatásokat francia-magyar együttműködés keretében a Francia Külügyminisztérium (MEAE) anyagi támogatásával. A célkitűzésekről és az első ásatás eseményeiről a 2019-es Kerekasztalon számoltunk be. Tavaly a világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások nem tették lehetővé a terepi munka folytatását, de a laborvizsgálatok és az elemzések eredményei új kérdéseket fogalmaztak meg a 2021-es ásatás számára. A rétegtani viszonyok további tisztázása érdekében az első ásatás szondájának bővítésével megnöveltük a rétegtani profil szélességét, amely lehetővé tette a geomorfológiai jelenségek pontosabb értelmezését. Az első ásatás nagy szelvényében folytattuk a horizontális feltárást, amely a leleteloszlásra vonatkozóan egészítette ki az ismereteinket. Előadásunkban az idei háromhetes ásatás eredményeit ismertetjük.
|
|
| Complex study of the Acsa-Rovnya endscrapers: surface collections in the reconstruction of Upper Palaeolithic land use (poster) Király Attila The majority of Upper Palaeolithic sites in Hungary is surface scatter with poor chronostratigraphic control. However, the technological, morphometric and taphonomic characteristics of the finds, as well as the geographical location of their recovery constitute valuable input data for regional-scale land-use models. The Acsa-Rovnya Early Upper Palaeolithic site is considered an aggregation site or basecamp due to its numerous finds, the dominance of endscrapers, and its strategic location. The duration of its occupation and the archaeological-taxonomic identity of its users are yet to be known. In the absence of absolute chronological controls, I investigated the dominant tool type of the site, endscrapers, in order to explain their variability by chronological, taxonomic or functional reasons. Based upon morphometric and production methods, I classified these tools with the help of hierarchical clustering on principal components (HCPC). The results show that the typologically diverse set can be the result of similar tool production methods and usage. This result confirms the view about the similar function of the site in the landscape, whether it was used by groups classified into one or more culture-taxonomical units.
|
|
| A mineral marker of long-distance connections: titanic clinohumite in serpentinite (preliminary results) (poster) Bálint Péterdi, Zoltán Kovács, György Szakmány, Zsolt Kasztovszky, Katalin T. Biró Szerpentinittel gyakran találkozhatunk csiszolt kőeszközök nyersanyagaként a Kárpát-medencei lelet-együttesekben. Általában azonban csak kis számú szerpentinit nyersanyagú eszköz kerül elő egy adott régészeti lelőhelyen. Nagyobb számban csak a Kárpát-medence nyugati, észak-nyugati területein fordul elő, mint kőeszköz-nyersanyag (Szakmány 2009). Korábban megkezdett vizsgálatainkat pontos régészeti kontextussal (illetve pontosan ismert lelőhellyel) rendelkező szerpentinit nyersanyagú leletek mellett nagyszámú leletet tartalmazó régi gyűjtemények (Miháldy- és Ebenhöch-gyűjtemény) anyagán folytatjuk. A kőeszközök nyersanyagának jellemzése mellett célunk a nyersanyagok származási helyére vonatkozó következtetések levonása, az egykor létező távolsági kapcsolatok feltárása is. Az ehhez szükséges részletes kőzettani és geokémiai vizsgálatok során a leletek épségének megőrzése érdekében főként roncsolásmentes vizsgálati módszereket használunk, pl. MS, PGAA, roncsolásmentes SEM-EDX („eredeti felszín módszer”, Bendő et al 2013).Bár Magyarország területén nem, azonban a Kárpát-medence környezetében sok helyen találhatók kőeszköz készítésre alkalmas szerpentinitek a felszínen, például Ausztriában a Keleti-Alpok Penninikumába tartozó „tektonikai ablakok”, Csehországban főként Brno környékén, Lengyelországban az Alsó-Sziléziai masszívumokban, Szlovákiában a Gömör-Szepesi-érchegységben, Romániában a Maros völgyében, Szerbiában a Vardar-övben (a Dinaridákban), valamint Bulgária és Görögország területén (pl. a Rodope hegységben) stb. (pl. Majerowicz et al. 2000; Skoczylas et al. 2000; Szakmány 2009; Bernardini et al. 2011, Péterdi et al. 2015). A fenti szerpentinitek többségének ásványos és kémiai összetétele is hasonló, ezért nehéz kiválasztani egy-egy kőeszköz nyersanyagának legvalószínűbb forrásterületét. Mindazonáltal néhány jellemző ásványtani-szövettani illetve kémiai összetételbeli bélyeg segíthet egyes leletek nyersanyagának forrását pontosabban is meghatározni.Jelenleg zajló vizsgálataink során a Miháldy-gyűjtemény (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) egyik szerpentinit leletének nyersanyagában egy speciális ásványfázisra, titánklinohumitra bukkantunk. A titánklinohumit jelenléte szerpentinitben nagy nyomású kőzetképződési körülményeket jelez. Jelen esetben a titánklinohumit a szerpentinit-ásványok mellett klinopiroxének (diopszid, augit), magnetit, krómspinell, króm-tartalmú klorit, olivin és pentlandit társaságában van jelen. Ilyen ásványtársulással jellemezhető szerpentinit nem található a Kárpát-medence környezetében, ezért minden valószínűség szerint nagy távolságról származó nyersanyaggal van dolgunk. Irodalmi adatok alapján titánklinohumitot tartalmazó szerpentinitek a Nyugati-Alpokban és környékén találhatók a felszínen pl. Olaszországban az Aosta-völgyben, a Voltri-masszívumban és a Malenco-völgyben, vagy a svájci Graubünden (Grisons) kantonban Puschlav (Poschiavo) környékén. (pl. Sigismund 1949; Scambelluri et al. 1991; Stalder et al. 1998; Compagnoni et al. 2014; De Hoog et al. 2014).Köszönetünket fejezzük ki az NKFIH/OTKA K 131814. sz. pályázatának.
Bendő, Zs., Oláh, I., Péterdi, B., Szakmány, Gy. & Horváth, E. (2013): Csiszolt kőeszközök és ékkövek roncsolásmentes SEM-EDX vizsgálata: lehetőségek és korlátok / Non-destructive SEM-EDX analytical method for polished stone tools and gems: opportunities and limitations. Archeometriai Műhely / Archaeometry Workshop 2013 (X/1): 51-66. Bernardini, F., De Min, A., Eichert, D., Alberti, A., Demarchi, G., Velušček, A., Tuniz, C. & Montagnari Kokelj, E. (2011): Shaft-hole axes from Caput Adriae: mineralogical and chemical constraints about the provenance of serpentinitic artefacts. Archaeometry 53(2): 261–284. Compagnoni, R., Engi, M. & Regis, D. (2014): Valle d’Aosta section of the Sesia Zone: multi-stage HP metamorphism and assembly of a rifted continental margin. 10th International Eclogite Conference, Courmayeur (Aosta, Italy), 2-10 September 2013. Syn-conference excursion: September 5, 2013. Geological Field Trips 6(1.2): 1-44. De Hoog, J. C. M., Hattori, K. & Jung, H. (2014): Titanium- and water-rich metamorphic olivine in high-pressure serpentinites from the Voltri Massif (Ligurian Alps, Italy): evidence for deep subduction of high-field strength and fluid-mobile elements. Contributions to Mineralogy and Petrology 167: 990 (15 pp.) Majerowicz, A., Wojcik, A., Gunia, P. & Cholewa, P. (2000): Comparative study of serpentinite textures and rock material of Neolithic arefacts from Lower Silesia (SW Poland). Krystalinikum 26: 111–117. Péterdi, B., Bendő, Zs., Szakmány, Gy., Kasztovszky, Zs., Szilágyi, Sz., Harsányi, I., Mile, V. & T. Biró, K. (2015): Szerpentinit nyersanyagú csiszolt kőeszközök magyarországi régészeti leletanyagokban. In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B. & Varga, A. (szerk.): Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig. 6. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. Szeged, 2015, pp. 93. (ISBN 978-963-306-389-7) Scambelluri M., Hoogerduijn Strating E. H., Piccardo G. B., Vissers R. L. M. & Rampone E. (1991): Alpine olivine- and titanian clinohumite-bearing assemblages in the Erro-Tobbio peridotite (Voltri Massif, NW Italy). Journal of Metamorphic Geology 9: 79–91. Sigismund, P. (1949): Titanclinohumite, olivine e ripidolite di Valmalenco. Atti della Societa Italiana si Scienze Naturali e del Museo Civico di Storia Naturale de Milano 88 (3-4): 163-170. Skoczylas, J., Jochemczyk, L., Foltyn, E. & Foltyn, E. (2000): Neolithic serpentinite tools of west-central Poland and Upper Silesia. Krystalinikum 26: 157–166. Stalder, H. A., Wagner, A., Graeser, S. & Stuker, P. (1998): Mineralienlexikon der Schweiz. Wepf. Basel, 241 pp. Szakmány, Gy. (2009): Magyarországi csiszolt kőeszközök nyersanyagtípusai az eddigi archeometriai kutatások eredményei alapján / Types of polished stone tool raw materials in Hungary. Archeometriai Műhely / Archaeometry Workshop 2009 (VI/1): 11-30. |
|
| A stone tool production workshop of the Baden culture in Solymár (poster) István Szenthe, Katalin T. Biró, András Markó, Krisztián Zandler Szenthe István geológus, Solymár külterületén a vártól DDK-re található dombgerincen geológiai szelvényezés közben a szántott felszínen pattintott kő leleteket gyűjtött, melyeket a Nemzeti Múzeumba adott le. Még ugyanez év tavaszán helyszíni szemlét tartottunk a lelőhelyen. További leleteket: trapézt, vakarókat, retusálatlan pengéket és szilánkokat, magköveket és nyersanyagdarabokat gyűjtöttünk és mértünk be. Nyersanyaguk kivétel nélkül budai szarukő. Vélhetőleg a késő rézkori Badeni kultúra speciális kőeszközkészítő műhelytelepét sikerült lokalizálnunk.
|
|
| Identification of different values attached to Neolithic stone tools in Central Europe (poster) Kata Szilágyi A kőeszközkutatás legfőbb fókuszpontjai a proveniencia vizsgálat, a leletek tipológiai és technológiai elemzése, azoknak időbeli-térbeli eloszlása, valamint az egykori használatukat bizonyító kopásnyomok azonosítása. Az elmúlt évtizedek során rendkívül sokat gyarapodott ismeretünk a Közép-Európában elterjedt kőzetek és azokból készült eszközök mennyiségi és minőségi adatairól. Ez a tény is elősegíti a kőegyütteseket és készítésük technológiai ismeretanyagának erősebb integrációját a társadalomrégészeti vizsgálatokba. Valamint hozzájárul, hogy a litikus adatokat primer információhordozó leletekként kezeljük a kerámia, radiokarbon és izotóp adatok mellett. A kőeszközök előkerülésének, elterjedésének és cseréjének szisztematikus vizsgálata, valamint az adott közösség értékrendszereinek kutatása olyan megközelítés, amely elősegíti a kőeszközök társadalmi és gazdasági szerepének jobb megértését az európai őstörténetben.Az érték egy szubjektív fogalom, amelyet különböző társadalmi interakciók határoznak meg, ezért igen változatos és egy közösségre jellemző (kultúrspecifikus). Alapvető fontosságú, hogy képet kapjunk arról, hogyan, milyen módon és milyen értékek és értékrendszerek befolyásolták és jelentettek mércét az őskori társadalmaknak. Az érték fogalmával kapcsolatban nagy mennyiségű filozófiai, kulturális antropológiai, etikai és közgazdasági szakirodalom áll rendelkezésre. David Graeber antropológus munkája alapján az értékek három dimenzióját különítem el, amelyeket az emberi tapasztalatok különböző, egymással összefüggő szféráiban való érintettségük határoznak meg, és amelyek régészetileg kimutathatók: (1) gazdasági tranzakciók, (2) társadalmi interakciók és (3) rituális gyakorlatok. Ezért az érték különböző formáinak mérése és a közép-európai neolitikus közösségek sajátos értékrendszerének jobb megértése érdekében a kőeszközök különböző régészeti kontextusokba (település jelenségek, temetkezések és depozitumok) való megjelenésére összpontosítok.
|
Lithic Research Roundtable 10, 2019
6 December 2019, Ferenczy Múzeumi Centrum Régészeti Osztály, Gödöllő, Kiss József u. 2. | Abstract book
| Preliminary report on the archaeometric investigations of the grinding stones and querns from Szolnok, Milléri-holtágpart I and II Bálint Péterdi, Szabolcs Czifra (10.00–10.20) Szolnok–Milléri-holtág-part többkorszakú lelőhely Szolnok északkeleti határában, a várostól mintegy 5 km-re, a Milléri-holtág magaspartján található, a Zagyva folyótól keleti irányban mintegy 3 km-re. Feltárására az M4 autópálya építése miatt került sor. A többféle módszerrel (geofizikai vizsgálatokkal, fémkeresős vizsgálattal, próbafeltárással) is kutatott lelőhely teljes felületű feltárását a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai két ütemben, 2014-ben és 2015-ben végezték el. A feltárt terület nagysága közel 27 000 m2.A feltárt objektumok többsége egy kora vaskori (szkíta), illetve egy késő vaskori (kelta), szórt szerkezetű, falusias jellegű településrészlethez tartozott. A legkorábbra keltezhető régészeti objektum egy újkőkori gödör volt. Ezen kívül a késő bronzkor első fázisába (halomsíros kultúra) tartozó három temetkezés és egy, a korszak második fázisához (Gáva-kultúra) köthető gödör került napvilágra. A legfiatalabb objektumok egy szórt szerkezetű Árpád-kori településrészlet egymástól nagy távolságra elhelyezkedő telepobjektumai (veremházak, gödrök, karámok) voltak.A szkíta kori településrészleten hiányoznak a korszak háztartási egységei központi elemének tartott négyszögletes alaprajzú objektumok. Helyette kizárólag kör vagy ovális alaprajzú struktúrák rajzolódtak ki. Eddig mindössze egy hasonló település ismert Nyírparasznyáról, ahol az egykori falu jelentős részének ismeretében lehet megtenni az összehasonlítást.Ugyanakkor a régészeti leletanyag teljesen szokványos jellegű: a vaskori házi kerámia hosszú életű, általános típusai (fazekak, tálak) alkotják. A késő vaskori objektumok emlékanyaga csak nagyon kevéssé tér el a korábbi időszak edénytípusaitól, a leletanyag szétválasztása lényegében csak a zárt egységben feltűnő egy-egy jellegzetes forma és díszítés alapján lehetséges.A vaskori leletanyagokban megjelenő szerszámkövek archeometriai vizsgálata még viszonylag újkeletű a hazai régészeti kutatásban, mindazonáltal értékes információkat szolgáltathat a kőnyersanyagban kimondottan szegény Közép-Tisza-vidék vaskori közösségeinek nyersanyagbeszerzési stratégiájáról.A lelőhely – főként szkíta kori – őrlőköveinek archeometriai feldolgozása során 51 őrlőkő-töredék (valamint 44 egyéb lelet) makroszkópos vizsgálata és csoportosítása után a négy legnépesebb csoport kiválasztott mintáinak kőzettani (polarizációs) mikroszkópos és geokémiai (teljes kémiai összetételének) elemzési eredményeit mutatjuk be – összehasonlítva a már jól ismert domoszlói nyersanyagtípusokkal. Az őrlőkövek nyersanyaga általában piroxén-andezit: a leggyakoribb nyersanyagtípus feltételesen azonosítható a domoszlói nyersanyaggal, de kisebb számban ettől eltérő andezitek is előfordulnak a leletanyagban.Köszönjük a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum támogatását.
|
|
| Petrological and heavy mineral study of the red sandstones and other possible lithic raw materials from the Hódmezővásárhely-Gorzsa Late Neolithic settlement (Tisza culture) Dóra Georgina Miklós, György Szakmány, Sándor Józsa, Katalin Gméling, Ferenc Horváth, Elisabetta Starnini (10.20–10.40) Az emberiség történelme során gyakran használt homokkövet elsősorban szerszámkövek (pl.: csiszolókő, őrlőkő, malomkő, fenőkő, stb.) és öntőformák készítésekor alkalmazták, azonban archeometriai szempontból a kőzettípus feldolgozása mindeddig háttérbe szorult. A Kárpát-Pannon-térségben a homokkő igen elterjedt és összetételét tekintve rendkívül változatos nyersanyag, ezért az ezekből készített leletek származási területének meghatározása fontos feladat. A leletanyagban képviselt jelentős mennyiségük és általában csekély kiállítási értékük miatt általában lehetőség nyílik roncsolásos vizsgálatok alkalmazására. Kutatásunk célja a késő neolit Hódmezővásárhely–Gorzsa tell település (Tisza kultúra) vörös homokköveinek kőzettani vizsgálata és a lehetséges nyersanyag lelőhelyek azonosítása. A régészeti lelőhely Szegedtől északkeletre kb. 25 km-re található, területe 10 hektár, amelyből a késő neolit rétegsor vastagsága 2,6–3 méter. A területen aktív ásatás 1978 és 1996 között Horváth Ferenc vezetésével zajlott. A jelen kutatás tárgyát képező minták ebből az időszakból származnak. Az előkerült 1061 db kőeszköz mintegy negyede csiszolt, háromnegyede szerszámkő. Ez utóbbiak több, mint fele homokkő anyagú. A korábbi kutatások során összesen hatféle homokkőtípust különítettek el, amelyek közül nagy mennyiségben és változatosságban fordulnak elő a vörös színű változatok.Vizsgálataink során három vörös homokkőtípust különítettünk el, amelyből kettő (vörös–1 és vörös–2 típus) korábbi irodalmakból már ismert volt. Ezen felül azonosítottunk egy újabb, harmadik típust (vörös–3). Jelen munkánk célja kiemelten a vörös–3-as típusú nyersanyagból készült szerszámkövek petrográfiai vizsgálati eredményeinek bemutatása. A vörös–1-es típus lila-szürkéslila, gyengén osztályozott, nagy, durva szemcsés homokkőként jellemezhető. Polarizációs mikroszkópban megfigyelhető, hogy nagy mennyiségben tartalmaz kvarcot és vulkáni eredetű kőzettörmeléket. Kisebb mennyiségben – általában 5–15%- ban – tartalmaznak földpátot is, amely esetenként meghaladhatja a 15%-ot, ami alapján elkülönítettünk egy földpátban gazdag altípust. A vörös–2-es típus vörös-fakóvörös színű, jól osztályozott, apró, középszemcsés homokkő. Mikroszkóp alatt kvarc, kevés földpát (3–5%), kvarcit és metaüledékes kőzettörmelékek figyelhetők meg. A vörös– 3-as típus vörös-lilásvörös színű, jól osztályozott, tömött szövetű érett homokkő, amelynek szemcsemérete az apró, középszemcsés mérettartománytól a nagy, durva szemcsésig változik. Leggyakoribb elegyrésze a kvarc, kisebb mennyiségben tartalmaz még földpátot (10–15%), kvarcitot és vulkáni kőzettörmeléket. A szemcsék nagy része általában jól koptatott.A gorzsai vörös homokkövekkel is foglalkozó eddig megjelent publikációk szerint a vörös–1-es típusú vulkanitos homokkövekhez hasonló összetételű kőzetek a Mecsekben fordulnak elő (Jakabhegyi Homokkő Formáció kavicsos homokkő és fakó homokkő egysége). A vörös–2- es homokkőhöz hasonló összetételű anyag a Papuk-hegységben, továbbá a Nyugat-Mecsekben (Szászvári Formáció kavicsanyaga) és a Dunavarsány környékén (Pestvidéki Kavics Formáció) előforduló pleisztocén kavicsanyagban valószínűsíthetőek. Ez utóbbi esetében a korábbi irodalmak további forráslehetőségként említik a Krassó-Szörényi- hegység és a Gyalui-havasok nyugati részét.Munkánk során a vörös–3-as típus négy lehetséges lelőhelyét vizsgáltuk meg: a Maros recens hordalékanyagát, a Papuk-hegység nyugati részén lévő felszíni rétegsort, a Nyugat-Mecsek területén, felszínen megtalálható kora–középső miocén durvatörmelékes rétegsort (Szászvári Formáció) és Dunavarsány területén a Duna pleisztocén korú kavicsos teraszanyagát.Az elvégzett mikroszkópos vizsgálatok alapján a vörös–3-as típusú homokkövek nagy valószínűséggel Maros-eredetűek. Jelenleg folyamatban vannak nehézásvány és neutronaktivációs vizsgálatok is, amelyek alátámasztják eddigi megállapításainkat.
|
|
| Characterization of the knapped lithics from the Domoszló-Nagyjárás palaeolithic site in the light of new regional lithic raw material sources Zoltán Henrik Tóth (10.40–11.00) Az idei év is igen termékeny volt az eddig ismeretlen kőeszköznyers-anyag-lelőhelyek felkutatása terén. Többek között egy mátrai hegyikristály-, egy szintén mátrai kvarcitkavics- és egy közeli fekete, zöld és barnásvörös radiolaritlelőhely nyersanyagainak ismeretében újraértékeltem a „leggazdagabb” domoszlói paleolit lelőhely leletanyagát.
|
|
| Identification of prehistoric quarries with the help of LiDAR in the southern Bakony mountains Zoltán Henrik Tóth, Ernő Wolf, Károly Belényesy (11.00–11.20) 2017 és 2018 között A természeti környezet és kulturális örökség többcélú LiDAR térképezését célzó program keretében (GINOP-2.1.1-15-2015-00695) alkalmunk nyílt több olyan felmérés elvégzésére, ahol a levegőből történő lézerszkennelésre került sor. Az így készült rendkívül részletes terepmodellek lehetővé tették olyan mikrotopográfiai jellemzők azonosítását, amelyek segítségével nemcsak a mai, hanem a régmúlt környezeti változások és az egykori antropogén hatások is kimutathatóvá váltak.A Déli-Bakonyban bő negyedszázados terepbejárási megfigyelések alapján kijelölt területek – többek között a Szentgál környéki őskori bányák – felmérése is sor került, ahol a LiDAR felvételezés során azonosított és a hasonló módszerrel kutatott európai kovabányákkal jól párhuzamba állítható jelenségek messze túlhaladták a területtel kapcsolatos korábbi elképzeléseinket.A következő fáziában bejártuk a Bakony, valamint a Pilis területén azonosított bányaterületeket, amely során sikerült elkülönítenünk a különböző kő nyersanyagok „bányatípusait”. Ezen megfigyelésinket kamatoztatva – figyelembe véve a bányákra jellemző környezeti és antropogén hatások összességét – olyan területeken is sikerült új, nagy kiterjedésű őskori kovabányákat azonosítanunk, ahol korábban nem készült nagy felbontású LiDAR felmérés. Ez feltehetően új utakat nyithat az őskori kova nyersanyagok kutatásában. Ennek a munkának az eredményeit szeretnénk most a szakmai közösség figyelmébe ajánlani.
|
|
| New excavations on the eponymous site of the Middle Palaeolithic Bábonyian culture Zsolt Mester, Agnès Lamotte, Péter Szolyák, Pierre-Gil Salvador, Árpád Ringer (11.50–12.10) Az 1980-as évek elején, amikor Ringer Árpád először írta le a Miskolc környéki felszíni gyűjtések alapján felismert, bifaciális eszközökkel jellemzett középső paleolitikus kultúrát, Sajóbábony–Méhész-tetőt választotta névadó lelőhelynek. A pattintott kőeszközök jelenlétét a dombtetőn Tóth Lajos fedezte fel az 1960-as évek közepén, és első ása-tását T. Dobosi Viola végezte 1974-ben, bár ők még mezolitikus korúnak, az Eger-kultúrához tartozónak vélték az ipart. A Bábonyien rétegtani kronológiai helyzetének tisztázására Ringer Árpád folytatott ásatást a domb legmagasabb részén 1986-ban, majd 1997-ben Brian Adams-szel közösen. A kőipart egy vastag, eltemetett barna erdőtalajban találták, amelynek korát Ringer Árpád az utolsó interglaciálisra helyezte. Ezt áttételesen alátámasztotta az 1999-ben Manfred Frechen által a pa-leotalaj alatti löszös üledéken mért TL koradat, amely az utolsó előtti glaciálisnak felelt meg. 2019-ben francia-magyar együttműködésben egy régészeti kutatási program vette kezdetét, amely magyarországi paleolitikus lelőhelyek ásatását és komplex természettudományos vizsgálatát teszi lehetővé a Francia Külügyminisztérium (MEAE) anyagi támogatásával. A kutatás első szakasza a Bábonyien kultúra Miskolc kör-nyéki lelőhelyeire fókuszál, hogy új adatokkal egészítsük ki és pontosítsuk környezeti, időrendi és kulturális viszonyaira vonatkozó ismereteinket. Az előadásban Sajóbábony–Méhész-tető idei háromhetes ásatásának eredményeit ismertetjük.
|
|
| Szécsénke-Visak: a new site with leaf-shaped lithic tools in the Cserhát mountains Attila Péntek (12.10–12.30) A lelőhely lokalizálására 2015-ben, a Miskolcon megrendezett 11th SKAM Lithic Workshop nemzetközi konferenciát követően került sor. Az előadáson hangsúlyt kapott, hogy Szécsénke−Kis-Ferenc-hegy felszíni leletanyagától – amelyet elsősorban a levélhegyek, levélesz-közök és egyéb bifaciálisok jelenléte, továbbá a kvarcporfír intenzív használata jellemez (38%) – némileg eltérően Szécsénke−Berecz-oldal és a környék más levéleszközös lelőhelyeinek leletanyaga tipológia-ilag „fiatalabbnak” tűnik. Ezeken a lelőhelyeken szinte kivétel nélkül alacsonyabb a kvarcporfír jelenléte is, jelentősebb szerepet kapott a rendelkezésre álló helyi nyersanyagok felhasználása. Az új lelőhely, Visak tulajdonképpen három leletkoncentrációból áll. Mivel azonban a leletek egy jelentős része a feltételezett glaciális szoliflukció követ-keztében egyértelműen másodlagos helyzetben került elő, így sem a jelenleg ismert leletkoncentrációk összetartozása, sem a „lelőhely” tényleges kiterjedése nem állapítható meg bizonyosan. Szemben a környékre általában jellemző, nyersanyagdarabon, illetve nagyobb méretű alkalmas kovakavicson elkészített levélhegyekkel/levélesz-közökkel, technológiai vonatkozásban érdekesség néhány szilánkon elkészített levélhegy jelenléte. Tipológiai/morfológiai vonatkozásban meg kell jegyezni néhány „nyelezett” levélhegy jelenlétét.Ezzel az új lokalizált levéleszközös lelőhellyel az immáron másfél évtized óta szisztematikusan kutatott Legénd−Szécsénke térségében mintegy 12 km2 területen tizenhétre emelkedett a levéleszközös lelőhelyek száma. Ez a lelőhely-intenzitás csupán Eger környékére jellemző.
|
|
| Comparative study and chronology of several archaeological sites from the southern Bükk and the Mátra mountains Sándor Béres, Yuri E. Demidenko (12.30–12.50) Magyarország korai felső paleolitikumának kulcs lelőhelyei az ország északkeleti régiójában találhatók. A nyíltszíni lelőhelyek zöme azonban inhomogén. Egymást követő megtelepedések gyakran ugyanazokat az előnyös geomorfológiájú pontokat választották telephelynek. Dolgo-zatunkban három dél-bükki és két mátrai lelőhely példáján igyekszünk bemutatni a homogenitás vizsgálatának és a kevert gyűjtemények szétválasztásának lehetőségeit. Megkíséreljük kultúrák meghatározá-sára alkalmas típusok, tipológiai és technológiai indexek segítségével besorolni a szűrt anyagokat és összehasonlítani a jelentősebb közép-eu-rópai lelőhelyek anyagaival. Az eredményként kapott leletegyüttesek a korai felső paleolitikum különböző szakaszait reprezentálják az IUP-tól az Aurignacian késői szakaszáig.
|
|
| The Aurignacian ʻsites’ of Nagyréde Attila Péntek (14.00–14.20) Nagyréde környékén az 1980–90-es években Hanák János helytörté-nész, nyugdíjas tanár gyűjtött nagyszámú, részben paleolitikus jellegű pattintott követ. 2002 nyarán Fodor László, az egri Dobó István Vármú-zeum régésze a Nagyréde−Öreg-hegy dombtetőn épülő mobiltelefon-adóállomás alapozása során nagy mennyiségű felszínre került pattintott követ regisztrált. Ezután sikerült lokalizálni a Nagyréde−Vájsz-dűlő területén húzódó lelőhelyet.A „lelőhelyeken” elsősorban Béres Sándor folytatott gyűjtőtevékeny-séget. Az ennek során előkerült leletanyagok részleges ismertetésére 2006-ban került sor (Lengyel et al. 2006).A megjelent cikkben azonban nem került említésre sem a „lelőhelyek” nagysága, kiterjedése, sem pedig azok belső szerveződése tipológiai, nyersanyagfelhasználási szempontból.Jelenleg a két „lelőhelyről” származó leletanyag nagysága minden bizonnyal meghaladja a 10–12 000 darabot.Az előadó 2017-ben mint az egri Dobó István Vármúzeum szerződéses munkatársa kezdte el a terepkutatásokat Nagyréde térségében. Elsődlegesen Nagyréde−Vájsz-dűlő „lelőhely” azonosítása volt a terep-bejárások célja, melynek elhelyezkedésére vonatkozólag nem álltak rendelkezésre pontos információk. Ezt követte Nagyréde−Öreg-hegy „lelőhely” dokumentálása. Mindkét „lelőhely” esetében kiderült, hogy hazai vonatkozásban szokatlanul nagy kiterjedésű, több hektáron elhúzódó, egymástól gyakorlatilag elkülöníthetetlen lelőhely-komplexumokról van szó. Az egyes komplexumokon belül az intenzívebb leletgazdag koncentrációk időbelisége, egymáshoz viszonyított kapcsolata nem rajzolódik ki egyértelműen. A techno-tipológiai hasonlóság, esetleges azonosság nyilvánvaló ugyan, de a lelőhely-komplexumok dokumentálása még korán sem tekinthető véglegesnek, mert a dokumentálás és felszíni gyűjtés hatékonyságát jelentősen befolyásolják a szőlőművelés körülményei. Az eredmények tehát mindenképpen csupán előzetes jellegűek, és további kutatást érdemelnek.Lengyel et al 2006: New Lithic Evidence of the Aurignacian in Hungary. Eurasian Prehistory 4 (1–2) 2006 p. 79–85.
|
|
| Bodrogkeresztúr–Henye 2019 György Lengyel, Alex Pryor, Jarosław Wilczyński (14.20–14.40) Bodrogkeresztúr–Henye a Gravetti-kultúra legismertebb lelőhelye Magyarországon. A telep első feltárása 1963-ban folyt Vértes László vezetésével, majd a második ásatást T. Dobosi Viola végezte 1982-ben. A lelőhelyen a szőlőművelés erősen megbolygatta az eredeti rétegsort ott, ahol a megtelepedés szintje közel feküdt a felszínhez. A leletek azonban eredetileg löszben feküdtek, amelyek között található egy holdnaptárként értelmezett, rovátkolással díszített kavics.A leletanyagot Vértes László a keleti Gravetti-kultúrához sorolta. Ké-sőbb a Gravetti-lelőhelyek újraértékelése a Pavlovi-kultúrával látott hasonlóságot. A pattintott kövek legutóbbi tipológiai feldolgozása el-lenben a Pavlovi-kultúrát követő késő Gravetti -népességhez kötötte a megtelepedést. A 2019-es ásatás a telep kronológiai helyzetének tisztázása végett kezdődött. Az előzetes eredmények tovább erősítik azt a megállapítást, hogy a telep lakói a késő Gravetti-kultúra népességé-hez tartoztak. A kőeszközökön alapuló relatív kronológiai besorolást radiokarbon koradatok is alátámasztják.
|
|
| Dömös-belterület: afterlife and lessons from an excavation András Markó (14.40–15.00) Dömös belterületén 1962-ben került feltárásra egy őskőkori sátoralap, melyet sajnos csak a megjelent közlésekből ismerünk, mivel terepi rajzos vagy fotódokumentáció, leírás nem maradt fenn az ásatásról.Az előadásban áttekintjük a különböző időpontokban megjelentetett alaprajzokat, melyek komoly kérdéseket vetnek fel a régi és gyengén vagy sehogy sem dokumentált leletanyagok értékelése és a tudományos publikációk megalapozottsága kapcsán.
|
|
| Faunal turnovers after the radiocarbon chronology of the mammalian fauna from Rejtek I. rockshelter and Jankovich cave Piroska Pazonyi, Enikő Magyari, Mihály Gasparik, Attila Virág, Ilona Pál, István Major (15.50–16.10) A GINOP-2.3.2-15-2016-00009 projekt (A jégkorszaki nagyemlősfauna tagjainak kihalási időpontjai a Kárpát-medencében az őskörnyezet és paleoklíma változásainak tükrében) keretében olyan folyamatos ré-tegsorokat kerestünk radiokarbon kormeghatározásokhoz, amelyeket jól dokumentáltan, réteg szerint gyűjtöttek be, gazdag kisemlősfaunát tartalmaznak és magukban foglalják a pleisztocén¬–holocén határt. Választásunk két barlangi anyagra esett, melyek a korábbi irodalmak alapján megfeleltek ezeknek a feltételeknek. A Rejtek I. kőfülke (Bükk) és a Jankovich-barlang oldalsó fülkéjének (Gerecse) üledékéből egy-aránt gazdag kisemlősfauna került elő, melyeket 20–30 cm-es rétegek szerint gyűjtöttek be. Emellett mindkét szelvényről azt feltételezték, hogy késő pleisztocén és holocén rétegeket is tartalmaznak. Célunk a megfigyelhető faunisztikai változások időbeli elhelyezése, értelme-zése és a késő glaciális időszakban, valamint a pleisztocén–holocén határon lezajló környezetváltozások megismerése volt.A Rejtek I. kőfülkéből összesen huszonnégy, a Jankovich-barlangból huszonegy mintát vettünk radiokarbon kormeghatározásra. A minták kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy amennyiben van megfelelő csontanyag, olyan fajokat vizsgáljunk, melyek eltűnésének időpontját a Kárpát-medencéből még nem ismerjük. Ilyen fajok voltak a pocoknyúl (Ochotona pusilla), az örvös lemming (Dicrostonyx torquatus), a kes-kenyfejű pocok (Microtus gregalis), a rénszarvas (Rangifer tarandus) és a sarki hófajd (Lagopus lagopus). A mintavételnél továbbá törekedtünk arra, hogy minden rétegből legalább két mérés készüljön.A Rejtek I. kőfülkéből összesen öt (8–12.), míg a Jankovich-barlangból hat (5–10.) réteget sikerült korolni, ezek mindkét esetben a rétegsor alsó, 1 méternél mélyebben lévő szakaszából származnak. A felső réte-gekből a Rejtek I. kőfülke esetében a csontok égettsége miatt egyáltalán nincs adatunk, a Jankovich-barlangnál pedig a kapott korok a felső rétegek keveredésére utalnak. Az üledéksorokra készített kormodel-lek egyenletes, nagyjából 0,05 cm/év ülepedési rátát mutatnak, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy az alsó rétegekben nem történt keveredés. A kapott eredmények alapján a két barlang üledékének kora eltérő, a Jankovich-barlang 5–10. rétege 15 300 és 17 550 cal. BP között, míg a Rejtek I. kőfülke 8–12. rétegei 9 950 és 13 450 cal. BP között halmozódtak fel. Bár a Jankovich-barlang felső, kevert rétege-iből is mértünk holocén korokat (1. és 3. réteg), csak a Rejtek I. kőfülke rétegsorában követhető nyomon pontos korokkal a pleisztocén–holocén határon végbemenő faunaváltás.A Jankovich-barlang pocokfaunáján belül megfigyelhető nagy váltást, amikor az örvös lemming, mezei pocok (Microtus arvalis) és keskenyfejű pocok közel azonos mennyiségével jellemezhető szakaszt (6–11. rétegek) felváltja a mezei pocok dominanciája a rétegsorban (1–5. rétegek), korábban a pleisztocén–holocén határra tették, de vizsgálataink kimu-tatták, hogy ez a váltás jóval korábban, még a késő pleisztocén során (15 540 cal. BP) végbement. A Rejtek I. kőfülke rétegsorában egy jóval fokozatosabb faunaváltást követhetünk nyomon, ahogy az alsó (9–12.) rétegekben még domináns mezei pockot fokozatosan felváltja az erdei pocok (Clethrionomys glareolus). A dominanciaváltás a két faj között a 8–9. rétegekben következik be, melyek kora a pleisztocén–holocén határra esik.Eredményeink alapján a jelenleg ismert legfiatalabb örvös lemming-elő-fordulás a Kárpát-medencében 16 640 cal. BP, a rénszarvas és a kes-kenyfejű pocok még a pleisztocénben (15 195 cal. BP, illetve 13 342 cal. BP), míg a pocoknyúl a holocén kezdetén (11 014 cal. BP) tűnt el a területről.
|
|
| Results of the geochemical and petrographic study of polished stone tools from the Late Neolithic burials in Polgár-Csőszhalom György Szakmány, Zoltán Kovács, Kristóf Fehér, Zsolt Kasztovszky, Alxandra Anders (16.10–16.30) Polgár–Csőszhalom (Északkelet-Magyarország) késő neolitikus lelőhelyén feltárt férfi temetkezések jellegzetes melléklete a csiszolt kőeszköz, melyekből huszonnégy teljesen ép darabon végeztünk roncsolásmentes archeometriai vizsgálatokat: makroszkópos petrográfiát, mágneses szuszceptibilitás-méréseket, elektronmikroszkópos petrográfiai és ásványkémiai vizsgálatokat (SEM-EDX), valamint teljes kőzetkémiai összetétel-mérést PGAA módszerrel. Célunk a kőeszközök kőzettani jellemzése és a nyersanyagok lelőhelyeinek minél pontosabb lehatárolása volt. Kutatásaink kiemelkedő és úttörő jelentőségűek, mivel korábban hasonló korú, zárt leletkontextusból származó tárgyakon nem végeztek ilyen komplex vizsgálatokat.A vizsgált csiszolt kőeszközök között elsősorban változatos típusú lapos vésőbalták, kaptafa alakú balták, valamint ritkán nyéllyukas balták fordulnak elő.Méréseink alapján a vizsgált kőeszközök készítéséhez felhasznált nyersanyagok között két típus dominált: a savanyú-intermedier (neutrális) metamagmatit (nyolc eszköz) és a kontakt metabázit (szintén nyolc eszköz). Valamivel kevesebb (négy) balta készült bázisos metamagmatitból, amelyek között mandulaköves metabazalt és metadolerit nyersanyagú is előfordul. A ritkább típusokat hornfels (két példány) és egy-egy üde amfibolit, illetve retrográd amfibolit képviseli.A savanyú-intermedier metamagmatitok többségének, valamint a mandulaköves metabazalt nyersanyagforrásaként a kelet-bükki triász metavulkanitok feltételezhetőek, hasonló ásványos és kémiai összetételük és a lelőhely közelsége alapján. A metadoleritek ásványos és kémiai összetétele leginkább a nyugat-bükki (Szarvaskő és környéke) metadoleritekéhez és mikrogabbrókéhoz hasonló, de nem zárható ki a Maros-völgyi ofiolitok forrásterülete sem. A kontakt metabázitok a Cseh-masszívum északi (Krkonose–Jizera Kristályos Egység) területéről származtathatók, egy minta esetében nem zárható ki a Cseh-masszívum déli területe (Želešice környéke), mint nyersanyagforrás. A két nagyon jellegzetes hornfels balta nyersanyaga a Ruszka-havasból vagy az Erdélyi-középhegység déli területéről származik. A retrográd amfibolit a Nyugati-Kárpátok Gömörikum–Veporikum területéről származhat, az üde amfibolit proveniencia-meghatározása bizonytalan, de a nyersanyag származási területe valószínűsíthetően szintén a Nyugati-Kárpátok lehet.Összefoglalva a Polgár–Csőszhalom késő neolitikus sírjaiból előkerült csiszolt kőeszközök között a helyi, illetve regionális [Kelet-Bükk, Nyugat-Bükk (Szarvaskő); Nyugati-Kárpátok] nyersanyagból készült kőeszközök mellett távoli területek (Cseh-masszívum, Ruszka-havasok és Erdélyi középhegység) nyersanyagaiból készült kőbalták is előfordulnak, ami arra utal, hogy az egykori település közössége kiterjedt kapcsolatrendszerrel bírt.A vizsgálatok a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K 124326 pályázati program finanszírozásában valósultak meg.
|
|
| New data on the artisan centers in the prehistoric industrial zone of the Bakony mountains: grinding tool production in the Lengyel settlement site of Veszprém-Jutasi-út Katalin T. Biró, Judit Regenye (16.30–16.50) Veszprém–Jutasi út régóta ismert lelőhely a lengyeli kultúra magyarországi kutatásában. Nagy felületű leletmentő ásatására 2003-ban került sor. A leletanyag feldolgozása, közlése jelenleg is folyamatban van (Regenye 2004; Regenye 2006; Regenye – Biró 2014; Regenye – Biró in press). A település ma is kereskedelmi és közlekedési utak csomópontjában fekszik; a korábban azonosított bakonyi „őskori ipari centrumok” fontos képviselője. A kőanyagot a kerámia és a települési jelenségek feldolgozásával együtt vizsgáljuk. Ennek során figyeltünk fel arra, hogy a településen a szokásos mennyiséget messze meghaladó számban és arányban kerülnek elő őrlőkövek, gyakran őrlőkő nyersanyag-darabok – ezek többnyire kevéssé használt, gyakran vadonatúj, feltehetőleg a helyi igényeken túlmutató, standardizál gyártás eredményének felfogható darabok. Az őrlőkövek nyersanyaga többnyire homokkő, elsősorban a Balaton-felvidéki, közismert „permi vörös homokkő”. Az előadásban az őrlőkőkészítés dokumentumait szeretnénk bemutatni, tovább bővítve a bakonyi kőeszközkészítő ipari centrumokról rendelkezésre álló ismereteket.Regenye J. 2004: Háztípusok és településszerkezet a késői lengyeli kultúrában veszprémi és szentgáli példák alapján. House types and settlement structure in the Late Lengyel culture based on the examples at Veszprém and Szentgál. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 23. 2004. p. 25–47.Regenye J. 2006: Temetkezések Veszprém, Jutasi u. lelőhelyen. Burials at the site Veszprém, Jutasi street. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 24. 2006. p. 7–35.Regenye, J. – T. Biró K. 2014: Veszprém, Jutasi út neolitikus település leletanyaga I. Kerámia, kő. Finds from the Neolithic settlement Veszprém, Jutasi street I. Ceramics and lithics. Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. 2014. p. 29–73.Regenye, J. – T. Biró K. in press: Jutasi út neolitikus település leletanyaga II. Kerámia, kő. Finds from the Neolithic settlement Veszprém, Jutasi street II. Ceramics and lithics. Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 29.
|
|
| New Palaeolithic and Mesolithic sites and surface scatters at Karácsond–Ugrai-part 2., Gyöngyös–Külső-Mérges-patak 3., Szilvásvárad–Istállós-kői barlang, Szilvásvárad–Kálmán-lápa, Gyöngyössolymos–Bába-kő, Demjén, Heves–Négylineális, Rákóczifalva (poster) Mónika Gutay, Gyula Kerékgyártó Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2018-ban és 2019-ben helyszíni szemléken, terepbejárásokon, régészeti megfigyelésen és megelőző feltáráson azonosítottunk újabb paleolitikus, mezolitikus lelőhelyeket és szórványokat.Helyszíni szemlék: Karácsond–Ugrai-part 2., Gyöngyössolymos–Bába-kő, Szilvásvárad–Istállós-kői barlang, Szilvásvárad–Kálmán-lápa, Demjén–Kígyós-tető, Demjén–Külső-dűlő, Demjén–Bodzás-tető, Heves–Négylineális. Terepbejárások: Rákóczifalva–Tisza-part I–II. Régészeti megfigyelés: Gyöngyös–Külső-Mérges-patak 3. Megelőző feltárás: Gyöngyös–Külső-Mérges-patak 3.A helyszíni szemlék, a terepbejárások, a régészeti megfigyelés és a megelőző feltárás munkatársai: Gutay Mónika régész, Bernáth László, Molnár László, Safranka János régésztechnikusok, Kerékgyártó Gyula terepkutató, Dulai András, Regős József leletbejelentők, Koczka Csaba, Koczka László önkéntes segítők.
|
|
| Vác–Sóskúti-dűlő Epigravettian site (poster) Krisztián Zandler, Sándor Béres, Ferenc Cserpák, Attila Péntek A bemutatásra kerülő lelőhelyünk 2002 óta ismert Béres Sándor terepbejárásainak köszönhetően. Vác várostól délkeletre a Duna bal partján, a folyó és a Cselőte-patak közt húzódó teraszon található. A bal parton az eddig ismert legdélebbi felső paleolit vadásztábor húzódik. A felhasznált nyersanyagok közt az erratikus tűzkő, kárpáti radiolarit, obszidián és regionális limnoszilicit jellemző. Eszköztípusaiban tompított pengék, vakarók, vésők jelennek meg. Jellemzőek a kavicsnyersanyagon kialakított penge és lamella magkövek. Külön említést érdemelnek az ékszerként használt Dentalium és Melanopsis csigák. Mindezek alapján a leletanyagot a Epigravettien körébe soroljuk.
|
|
| Mesolithic in South Transdanubia: research in the Kapos and Koppány Valleys (poster) Tibor Marton, Róbert Kertész, William J. Eichmann Az utóbbi évtizedek biztató kutatási tendenciái ellenére még mindig feltűnő, hogy mezolitikus települések nyomai mindeddig csak nagyon ritkán kerültek elő a Kárpát-medencében. Nem képez kivételt ez alól a Dunántúl területe sem. Kora holocén korú lelőhelyek a délkelet-dunántúli térségben a Duna parti sávjában Szekszárdtól északra, valamint a Kapos és a Koppány folyók völgyében váltak ismertté, Kaposhomok, Regöly, illetve Belecska községek határában. Rendszerint a jelenlegi ártéri területekből legfeljebb néhány méterrel kiemelkedő, szigetszerű térszíneken fordulnak elő.A felszíni leletek korhatározása elsősorban az előkerült geometrikus mikrolit típusok alapján történt. Ezek között aszimmetrikus háromszögek, szegmensek, valamint trapézok is szerepelnek, jelentős ugyanakkor a tompított mikropengék és egészen kisméretű diszkoid vakarók aránya is, ugyanakkor egyes lelőhelyek leletanyaga jelentős technológiai és tipológiai eltéréseket is mutat.A Regöly határában talált lelőhelyek közül az egyiken (Regöly 2) több éven át régészeti feltárás is folyt. A mezőgazdasági művelés által bolygatott felszínen is jelentős számú pattintott kőeszköz került elő, az egykori település nyomai ugyanakkor közvetlenül a jelenkori szántás alatti rétegekben is fennmaradtak. A közel 100 négyzetméternyi felületen feltárt kőeszközök nyersanyának többsége a Mecsekből, illetve az onnan eredő patakok hordalékából származó radiolarit.A lelőhelyen feltárásra került egy olyan jelenség is, amely a település hosszabb idejű használatára utal. A szántás alatt nagyjából 10 cm mélységben vált megfigyelhetővé egy kissé földbe mélyített, kerek alaprajzú, mintegy 3 m átmérőjű egykori kunyhó maradványa. A peremén hét, a tetőt tartó egykori oszlop lenyomata is kirajzolódott. Az oszlophelyek dőlésszögének ismeretében rekonstruálhatóvá vált az egykori épület földre támaszkodó, kúpos tetejének tartószerkezete is.
|
Lithic Research Roundtable 9, 2018
7. December 2018., Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Székháza, Szeged, Somogyi utca 7. | Abstract book
| Provenancing Hungarian ’greenstone’ polished tool raw materials in Northern Italy Benjámin Váczi, György Szakmány, Zsolt Kasztovszky, Roberto Giustetto, Roberto Compagnoni, Elisabetta Starnini (10.00-10.20) There is no English abstract yet.
|
|
| Polished tools of the Zseliz Culture (Szécsény-Ültetés) György Szakmány, Szilvia Fábián, Zoltán Kovács, Kristóf Fehér, Sándor Józsa, Tamás Sági, Szilvia Guba, Roderick B. Salisbury (10.20-10.40) There is no English abstract yet.
|
|
| Archaeometrical study of a Neolithic alcalic basalt polished stone tool from the site Mezőkövesd-Nagy Fertő Erika Kereskényi, György Szakmány, Béla Fehér, Ferenc Kristály, Ferenc Móricz (10.40-11.00) There is no English abstract yet.
|
|
| Provenance studies on sandstone tools with archaeometrical methods – the example of Hódmezővásárhely-Gorzsa Neolithic site Dóra Georgina Miklós, György Szakmány, Sándor Józsa, Ferenc Horváth, Elisabetta Starnini (11.00-11.20) There is no English abstract yet.
|
|
| Andornaktálya-Marinka: new Palaeolithic stie from the Bükkalja region Zsolt Mester, Ferenc Cserpák, Norbert Faragó (12.00-12.20) There is no English abstract yet.
|
|
| Epigravettian site from the Zöld Cave, Budakalász Sándor Béres, Ferenc Cserpák, György Lengyel, Magdalena Moskal-del Hoyo, Enikő Magyari, Tamás Repiszky, Jarosław Wilczyński (12.20-12.40) There is no English abstract yet.
|
|
| New results in the Palaeolithic studies of the Cserhát Mountains Attila Péntek, Krisztián Zandler (12.40-13.00) There is no English abstract yet.
|
|
| Galgagyörk–Csonkás hegy: excavation results András Markó, Attila Péntek, Krisztián Zandler (14.20-14.40) There is no English abstract yet.
|
|
| Excavation at Szécsénke Late Middle Palaeolithic site in 2018 Krisztián Zandler, András Markó, Attila Péntek (14.40-15.00) There is no English abstract yet.
|
|
| Two old/new flint quarries in the Mátraalja region Zoltán Henrik Tóth (15.00-15.20) There is no English abstract yet.
|
|
| Middle Neolithic cache from Kosd (Pest County) Tibor Marton, Róbert Patay (16.30-16.50) There is no English abstract yet.
|
|
| Identification of Late Neolithic antler tools for knapping Zsuzsanna Tóth (16.50-17.10) There is no English abstract yet.
|
|
| Mine(r)-Archaeologist life in Bükkábrány Nikolett Kovács (17.10-17.30) There is no English abstract yet.
|
|
| New Palaeolithic site near Drasenhofen Attila Botond Szilasi, Lengyel György, Jarosław Wilczyński (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| New Mesolithic site near Jászberény András Gulyás, Mónika Gutay, Gyula Kerékgyártó (poster)Attila Botond Szilasi, Lengyel György, Jarosław Wilczyński (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Paleo-jacuzzi and paleo-wallow: new data from Vértesszőlős Sándor Kele, András Markó (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Palaeolithic hunting camp remains near Jászfényszaru András Gulyás, Mónika Gutay, Gyula Kerékgyártó, Imre Károly Milák (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Neolithic ALBK site at Kál–Mayer-tanya Mónika Gutay (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Petrographic study on the macrolithic tools from Csanádpalota-Földvár Anna Priskin, Bálint Péterdi (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Unique or average? Interpretations of homogenity concerning a Late Neolithic burial Kata Szilágyi (poster) There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 8, 2017
8. December 2017., Magyar Nemzeti Múzeum, Széchényi-terem, Budapest, Múzeum krt. 14-16. | Abstract Book
| Opening speech: Gábor Tomka Gábor Tomka (10:00–10:20) There is no English abstract yet.
|
|
| Possibilities of Lower Palaeolithic research in Northeastern Hungary Péter Szolyák (10:20-10:40) There is no English abstract yet.
|
|
| Demjén 5 – Early Upper Palaeolithic site Sándor Béres, Krisztián Zandler (10:40-11:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Notes about the possible connection between the Aurignacian and leaf-shaped stone tools Attila Péntek, Krisztián Zandler (11:00-11:20) There is no English abstract yet.
|
|
| Pilismarót-Bitóc, Upper Palaeolithic site – new results Viola T. Dobosi (11:40-12:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Reference for the technological studies of the Upper Palaeolithic György Lengyel (12:00-12:20) There is no English abstract yet.
|
|
| Data for the raw material sources of the Buda Hornston Zsolt Mester, Réka Péter, Ferenc Cserpák, Norbert Faragó (12:20-12:40) There is no English abstract yet.
|
|
| CIII – Hommage à Pál Patay Katalin T. Biró (12:40-13:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Antler tools from Ságvár Bence Rácz (14:00-14:20) There is no English abstract yet.
|
|
| Jászberény – Zsombékos site Mónika Gutay, Attila Péntek, Gyula Kerékgyártó, András Gulyás (14:20-14:40) There is no English abstract yet.
|
|
| Knapped lithics in the funerary rite – one interpretation in light of the Alsónyék assemblage Kata Szilágyi (14:40-15:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Stone tools after the Neolithic Nikolett Kovács, Zsuzsanna Tóth (15:00-15:20) There is no English abstract yet.
|
|
| Infrared spectrographic studies on the Avas limnic silicites with thermal alterations from the Northestern foots of the Avas Hill, Miskolc Zoltán Henrik Tóth, Ferenc Kristály, Péter Szolyák (16:00-16:20) There is no English abstract yet.
|
|
| New buttons tot he Andezite Coat: Avar millstones from Hajdúnánás Bálint Péterdi, Katalin T. Biró, Zoltán Henrik Tóth, Rozália Bajkai, Ivett Tóth, Zsolt Bendő (16:20-16:40) There is no English abstract yet.
|
|
| Petrographic studies of polished tools from New-Guinea György Szakmány, Judit Antoni, Zoltán Kovács (16:40-17.00) There is no English abstract yet.
|
|
| Szécsénke – 2017, excavation at the Late Middle Palaeolithic site Krisztián Zandler, Attila Péntek, András Markó (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Excavation of the Upper Palaeolithic Pécel site András Markó, Mihály Gasparik (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Shiny pebbles or more nice shells than the ordinary András Markó, Alfréd Dulai (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Obsidian cache from Váncsod, Szénás-dűlő Anna Priskin, Zsolt Kasztovszky, Artúr Nyírő, Vajk Szeverényi, Veronika Szilágyi, Balázs Wieszner (poster) There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 7, 2016
9. December 2016. Dornyay Béla Múzeum, Tanácsterem, Salgótarján, Múzeum tér 2. | Abstract Book
| Welcoming speech by Gabriella Shah, museum director Gabriella Shah (09:50–10:00) There is no English abstract yet.
|
|
| New sites between Arka and Boldogkőváralja Sándor Béres (10:00 – 10:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Megyaszó-Szelestető, 2016 Viola T. Dobosi (10:15 – 10:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Megyaszó-Szelestető, 2016 Viola T. Dobosi (10:15 – 10:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Tófalu-Honvéd-halom – open-air Gravettian site in the Tarna Valley Mónika Gutay, Csaba Bálint, Attila Péntek, Kristóf István Szegedi, Zoltán Henrik Tóth (10:30 – 10:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Comparison of three Gravettian lithic assemblages from the Mátraalja region Zoltán Henrik Tóth, Mónika Gutay, Attila Péntek, Kristóf István Szegedi (10:45 – 11:00) There is no English abstract yet.
|
|
| The first results: project “Late Gravettian archaeology as a reflection of hunter-gatherer ecological diversity in the Upper Pleniglacial Central Europe Jarosław Wilczyński, György Lengyel (11:00 – 11:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Mogyorósbánya, 2016 András Markó (13:00 – 13:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Kálló Puszta-hegy – open-air Epigravettian site complex Attila Péntek (13:15 – 13:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Feldebrő−Bakoldal 1.: new open-air Epigravettian site in the Tarna Valley Mónika Gutay, Csaba Bálint, Attila Péntek, Kristóf István Szegedi, Zoltán Henrik Tóth (13:30 – 13:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Upper Palaeolithic occupation features in Apc Mónika Gutay, Anna Dobos, Csaba Bálint, Attila Péntek, Kristóf István Szegedi (13:45 – 14:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Pendants hanging around – new thoughts about personal adornments of the Hungarian Upper Palaeolithic in view of analogies from abroad Csaba Bálint (14:00 – 14:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Mesolithic traces in the Tarna Valley Mónika Gutay, Anna Dobos, Csaba Bálint, Attila Péntek, Kristóf István Szegedi (14:30 – 14:45) There is no English abstract yet.
|
|
| ISzAP T3 – facts, plans, experiences Szilvia Fábián, Kata Szilágyi, Katalin T. Biró (14:45 – 15:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Provenancing polished stone tool raw materials of unknow origin – the example of Hornfels tools György Szakmány, Sándor Józsa, Zsolt Bendő, Zsolt Kasztovszky (15:00 – 15:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Knapped lihtic tool cache of the Baden culture from Hódmezővásárhely-Gorzsa V. Tünde Horváth, Krisztián Zandler (15:15 – 15:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Archaeological distribution pattern studies in view of the grinders and millstone raw material piroxene-andezite from Domoszló (Mátra Mountains): first results Bálint Péterdi, Katalin T. Biró, Zoltán Henrik Tóth (15:30 – 15:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Hol vannak a tűzkövek? (Where have all the fire-flints gone…) Katalin T. Biró (15:45 – 16:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Preliminary report about the 2016. studies of Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy open-air Szeletian site Krisztián Zandler, András Markó, Attila Péntek, Attila Király There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 6, 2015
11. december 2015. Herman Ottó Múzeum „Pannon-tenger Múzeum” exhibition hall – Projector room, Miskolc, Görgey Artúr u. 28. | Abstract Book
| Welcoming speech by Dr. Tamás Pusztai PhD, museum director Tamás Pusztai (09:50–10:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Research on polished stone tools of serpentine in Hungary – preliminary results Bálint Péterdi, Zsolt Bendő, György Szakmány, Zsolt Kasztovszky, Katalin T. Biró (10:00–10:25) There is no English abstract yet.
|
|
| Traces of fire in our Prehistoric stone quarry Zoltán Henrik Tóth, Ferenc Kristály (10:25–10:50) There is no English abstract yet.
|
|
| Further Palaeolithic sites from Kárpátalja (Ukraine) Béla Rácz, József Kobály (10:50–11:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Preliminary report on the sondage excavation of Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy Szeletian site in 2015 Krisztián Zandler, Attila Király (11:15–11:40) There is no English abstract yet.
|
|
| Legénd-Hosszú-földek, a new open-air Upper Palaeolithic site in the Cserhát Mountains (preliminary results) Attila Péntek (11:40–12:05) There is no English abstract yet.
|
|
| Four Palaeolithic sites from Arka and Boldogkőváralja Sándor Béres (13:00–13:25) There is no English abstract yet.
|
|
| Middle Upper Palaeolithic assamblage from the 1959 salvage excavation at Molotov Street 12–14 (Papszer 32–34), Miskolc Péter Szolyák, Klára Szalacsi (13:25–13:50) There is no English abstract yet.
|
|
| Püspökhatvan-Takács-hegy Gravettian site – part of an Upper Palaeolithic settlement complex in the Cserhát? Csaba Bálint (13:50–14:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Preliminary report on the sondage excavation of Ipoly-völgy 3 Gravettian site in 2015 Krisztián Zandler (14:15–14:40) There is no English abstract yet.
|
|
| Interpretation of chipped stone artifacts from graves in Alsónyék Kata Szilágyi (14:55–15:20) There is no English abstract yet.
|
|
| Macrolithic finds of the Late Bronze Age fortified settlement Csanádpalota-Földvár: method – data – interpretation Anna Priskin (15:20–15:45) There is no English abstract yet.
|
|
| The art of shredding. Bipolar-on-anvil lithic technology in mid-Holocene Upper Nubia Attila Király (15:45–16:10) There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 5, 2014
5. december 2014., Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences, Budapest, Múzeum Krt. 4/B, Institute Library – Bóna-room | Abstract Book
| Welcoming speech by Prof. László Borhy, head of the Institute Borhy László (09:50–10:00) There is no English abstract yet.
|
|
| New archaeometric investigations of Hungarian polished lithic tools made from „greenstone” György Szakmány, Zsolt Bendő, Bálint Péterdi, Zsolt Kasztovszky, Katalin T. Bíró (10:00–10:25) Polished lithic tools made from green or greenish raw materials are an important part of prehistoric (neolithic and chalcolithic) finds. There are a number of raw materials with this color: jade, eclogit, nephrite, serpentinite, green shale, contact metabasit, and other greenish metabasits (primarly amphibolite) and hornfels (limnic-silicite sarusirt). These are metamorphic, usually fine grained or extremely fine grained, dense, massive rocks, suitable for polishing. Their decorative variants could have symbolic value – mostly these types of tools occur without damages in the collections. Concerning their raw material sources it can be said that these stones are examples of long-distance import.
The ordinary destructive methods are allowed to apply only to broken or damaged pieces, so the non-destructive analytical methods have utmost importance for investigating the sound tools. Among these methods, the SEM surface analysis has a paramount role in the characterization and classification of the different greenstone tools. We investigate „greenstone” tools residing in museum collections. In our lecture we present a survey of different „greenstone” tool types, then we summarize our new results. Our research is undertaken in the frames of the OTKA K 100385 grant and the Jade-2 program. |
|
| Quartz and quartzite tools from the Cserhát mountains Attila Péntek (10:25–10:50) The presentation briefly outlines the petrographic characteristics of quartz and quartzite in an attempt to clarify their nomenclature. Quartz and quartzite are barely present in the Hungarian archaeological lithic collections, because these raw materials are neglected in the research. We emphasize the importance these materials, as a huge amount of lithic material made from quartz and quartzite are known after extensive surveys of the Cserhát mountains. Tha majority of these artefacts are worked in a vauge manner, because the unfavorable petrographic characteristisc of quartz and quartzite.
|
|
| Correlation of hammer weight and blade thickness in the Upper Palaeolithic lithic technology György Lengyel (10:50–11:15) Upper Palaeolithic blade dimensions most often are under 10 centimeters. These blades are usually thin, their metric characteristics cause a sophisticated form. In the case of blades longer than 10 centimeters not only the length but all the other dimensions are increased. The big blades often have a greater thickness. Throughout the Upper Palaeolithic in Eastern-Central-Europe, only one archaeological culture produced long and at the same time, thin blades, the late Gravettian. During experimental tests we applied different methods to increase blade length and keep the thickness small simultaneously. Our experiment found correlation between hammer weight and blade thickness.
|
|
| Thougths about the connection between cultural tradition and raw material use with an example of knapped lithics from the Karancsság Kata Szilágyi (11:35–12:00) Karancsság-Alsó-rétek Middle and Late Neolithic site was excavated by Gábor Bácsmegi in 2002. This is the second excavated Neolithic site in Nógrád county after Szécsény-Ültetés. The other known Neolithic sites in the county are known only after surface surveys. In his article about a his excavation at Nógrádkövesd in 1956, Pál Patay mentioned that the hills of Nógrád could be the border zone between the Central European Linear Pottery Culture and the Bükk Culture. This land of separation and rather of connection can be seen on the pottery from Szécsény, with „Western” forms and „Eastern” ornaments, noted by Szilvia Fábián.
The 642 pieces of knapped stones under study also testify this double orientation. The typological and technological characteristics of the lithics are akin to traditions of the Central European Linear Pottery Culture and Lengyel Culture. Nevertheless the majority of the used raw materials were from the East. These mixed traits represent an interesting question about the correlation of tradition and raw materiel use. |
|
| Domestic stone tools, or activity areas at the outer settlement of Polgár-Csőszhalom Norbert Faragó (12:00–12:25) We do not have a detailed knowledge about the social life of the community that lived at Polgár-Csőszhalom in the Late Neolithic period. We do not know about the base units, the importance of descent groups, or any other factor that played a role in the integration and everyday life of this community. To address these questions we analyzed the raw material composition and spatial distribution of the knapped lithic material found at the outer settlement. The results testify a homogenous pattern, there were economic units encompassing more buildings that lived beside each other. These units were self sufficient, nevertheless, they had organic relations to each other, as they took part in the bulid-up of bigger organizational units.
|
|
| Beyond sizes: leaf points of the Szeletian Culture? Gergely Nagy (12:25–12:50) The Szeletian Culture has been characterized by its sophisticated leaf-shaped points from the time of its recognition. In the early times it was paired with the French Solutrean, only after F. Prošek’s definition became a distinct entity. From this time on, the so-called accompanying industry too got scientific attention beside the leaf points.
Nowadays there are two main interpretation of the Szeletian. In the view of Árpád Ringer, this culture evolved from the local Middle Palaeolithic Bábonyian Culture into a homogenous „early” Szeletian which has been followed by a „developed” phase. Katalin Simán considers this early and developed stages as two distinct cultural entity. In her view the characteristic leaf-shaped tools of the „developed” Szeletian are only borrowings from the „early” Szeletian culture, there are not any genetic relationship between the two. Opposed to this, Ringer’s hypothesis contains a developmental scheme inside one cultural tradition, from the Bábonyian knives into rough leaf-shaped tools then finer leaf-points. The comprehensive morphometric analysis of these tools is not conducted until now, with the exception of Zsolt Mester’s study about the dimensions of leaf-shaped tools. Based on his data, I made a statistical analysis on the Szeletian tools, supplemented by other implements from the Szeletian of Slovakia and Moravia. The aim of this study partly converges with Mester’s aims, on the other part, I would like to approach the one culture – more culture question from the direction of leaf-shaped tools. |
|
| Becske-Júlia-major, an open air palaeolithic site Attila Péntek (14:00–14:25) The palaeolithic site found 2 kms North from the village Becske is one of the most Northern palaeolithic occurence in the Cserhát Mountains, next to Debercsény-Mogyorós, published earlier. Its topographic position is comparable to the other sites in the region, namely, along a blind valley, to facilitate hunting. The site possibly sits on an ancient migration route too, as the dense and heterogenous lithic collection suggests. The collection consists of side-scrapers, bifacial tools and leafpoints reminiscent of the Micoquian / Bábonyian ar/and the Szeletian, but we can find characteristic Upper Palaeolithic tools, as end-scrapers on blades and some end-scrapers on flakes.
|
|
| The first in situ Old Stone Age site in the Rába Valley Norbert Faragó, Éva Halbrucker, Attila Király, Zsolt Mester, Attila Péntek (14:25–14:50) Along with the construction of the M86 road, an intensive quarrying activity began in the Valley of the River Rába. In one of these gravel quarries János Hatos archaeological technician discovered a new prehitoric site in the August of 2014. The following salvage excavation unearthed a dense in situ lithic scatter. In our preliminary view, the age of this site is Epipalaeolithic – early Mesolithic. Thus, Páli-Dombok is the first in situ palaeolithic/epipalaeolithic site in the Rába Valley.
|
|
| New Palaeolithic site at the foot of the Mátra: Gyöngyöspata-Mész-pest Ferenc Benus (14:50–15:15) There is no English abstract yet.
|
|
| The site of Tata (Hungary) revisited. Morpho-functional results suggest hafting of Neandertal’s microlithic tools Antony Borel, Marie-Hélène Moncel (poster) There is no English abstract yet.
|
|
| Stone artefacts from Százhalombatta-Földvár, Central Hungary Éva Halbrucker (poster) Since 1998, the Matrica Museum conducts archaeological excavations in the frames of the Százhalombatta Archaeological Excavation (SAX) project. The research is part of an international project which compares lifeways and society in Bronze Age Europe. The excavation takes place in a 20×20 m trench, divided to 2×2 and 1×1 units based on UTM coordinates. These divisions mark the divisions of the documentation too.
My research concerns the lithics of this site. My poster presents the lithic industry of the first five layers of the site. |
|
| Analysis of household units from chipped stone tools Kata Szilágyi (poster) The presentation focuses on the raw material, typology, technology and household archaeological interpretation of a chipped stone industry, from Alsónyék-Kanizsa-dűlő, a Late Neolithic Lengyel Culture settlement in Southeastern Transdanubia.
Household archaeology of settlements gains a lot of attention today, which is faciliated by modern scientific methods and large-scale preventive excavations in connection with large-scale constructions. Technological study of chipped stone means an opportunity to reconstruct the lithic technological system of a cultural entity. The steps of knapping activity, or Chaîne Opératoire reveal the place and type of knapping inside the settlement. These clues help to localize activity areas. Coupled with similar analyses of other find types (i.e. not lithics), this method can delineate household units. At the site examined, most of the lithics came from big clay quarrying pits. Based on the location of postholes and these pits we could sketch four separate household units for comparative study. The raw material use and the omnipresence of every lithic types in every units suggest that knapping activity occured everywhere inside the settlement. The ratio of types was different among the household units, so the processes of knapping can be localized at a certain level inside the settlement. |
Lithic Research Roundtable 4, 2013
6. december 2013., Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences, Budapest, Múzeum Krt. 4/B, Institute Library – Bóna-room | Abstract Book
| Welcoming speech by Prof. Pál Raczky, head of the Institute Pál Raczky (09:50–10:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Mogyorósbánya conclusions Viola T. Dobosi (10:00–10:25) There is no English abstract yet.
|
|
| Prehistoric sites in Domoszló Zoltán Henrik Tóth (10:25–10:50) For a long time, we could speak about the man of the Middle and Upper Palaeolithic of Domoszló in general terms only. There was not any find spot in the vicinity of the village, despite that this high ground, the steep and narrow, north-south lined valleys are strategic locations for hunters. It is not by chance that the presented lithics were discovered in these settings. The sites are:
Nagyjárás. The traces of Aurignacian hunters are found at the Southern side of the Hegyes Hill, beside the ravines leading to the Tarjánka Valley. The collection has a wide spectrum of lithic raw materials and it is worth to mention a polishing stone with five grooves. Závoza-völgy. This area stretches from the Domoszló-gate to the church hill at the Northern end of the village. The findings are metaryolite paleoliths, flakes and cores made of silicious rocks from the Mátra. These archaeological sites link Domoszló into the Northern Hungarian paleolithic period, in some cases they are unique, and they allow us to infer migration routes and long-distance relationships of prehistoric hunter-gatherers. |
|
| New Upper Palaeolithic site at Halmajugra-Szoller-dűlő Mónika Gutay (10:50–11:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Chronology of our Upper Palaeolithic sites Sándor Béres (11:35–12:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Prehistoric flint quarrying at Miskolc Avas-hill Árpád Ringer (12:00–12:25) There is no English abstract yet.
|
|
| Preliminary results of the polished stone tools from Alattyán-Vízköz Late Neolithic Katalin T. Biró, Gyula Kerékgyártó, György Szakmány (12:25–12:50) Gyula Kerékgyártó’s filed walkings produced a huge amount of archaeolgical sites: the first palaeolithic and mesolithic findings in the Jászság region, quarrying sites and workshops in the Mátra Mountains. Alattyán-Vízköz is one of his discoveries, where an extraodrinary „greenstone” polished axe was found, among other tools. This tool is the first subject of our JADE2 project, intended to collect and publish tools made from this distinctive raw material in Hungary.
Alongside this undertaking there is an opportunity to investigate the lithic collections that contain these greenstone tools too. Alattyán-Vízköz is extraordinary in this respect; it contains 55 polished stone axes, with an approximately age of the Late Neolithic (Tiszai Culture). Their preservation is good, only 13 pieces are damaged or broken. This condition suggests that they were grave goods, which interpretation is strengthened by the fact that many undamaged small finds occured too. Study of raw material distribution based on macroscopic observation for now, but we are planning to clarify with instrumental tests. The most charasteristic and most abundant raw material is the contact metabasite (former „green shale”), originated in the vicinity of Železný Brod, Czech Republic. A subvolcanic or lodic material is quite common too, which is called by us as metadolerite. The origin of this rock could be around Szarvaskő. The following metrials are present in different proportions: sarusirt form the Banat, basalt, basaltic andesite, „greenstone” (probably nephrite), one occurence of green shale from Felsőcsatár, one marble and a serpentinite tool. The raw material composition of this site is typical for the Northern Hugarian Plain (Oravecz-Józsa Group VII). |
|
| Chipped stone artifacts of a household from Alsónyék Kata Szilágyi (14:00–14:25) There is no English abstract yet.
|
|
| The ALBK stone tool producing system – technological observations and a possible chaîne opératoire Attila Botond Szilasi (14:25–14:50) There is no English abstract yet.
|
|
| Experimental archaeological aspects of the Epigravettian blade production György Lengyel (14:50–15:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Apples and oranges…? Comparison of a lithic assemblage found during preventive excavation with a sieved assemblage from a stratigraphic unit Norbert Faragó (15:35–16:00) Often mentioned topos that archaeology is one of the sciences, which examines and destroys its object of study at same time. The scientific experiment has little room in this arrangement. The controlled and documented context can be secured, but the repeatibility is a rare commodity. We had a lucky situation at the late neolithic settlement of Polgár-Csőszhalom to get this commodity. The dirt excavated from a stratigraphic unit of an object in the horizontal part of the settlement was separated for dry sieving. Given the controlled context, the repeatibility, we could alter only one variable, namely the method of recovering artefacts. We compared the findings excavated with hand tools to the sieved material. The goal of our experiment is to examine what is the impact of the two different technique on the material remains.
|
|
| Typical talk: methods of lithic analyses and their effect ont he prehistory of Nubia Attila Király (16:00–16:25) What is the impact of our presuppositions on the methods with we analize lithics? What do we intend to show, and how do we achieve that? What is the afterlife of our demonstration? Obviously, these interrelated questions aim beyond the actual tools of publication. Modes and forms of representation cling together with the scientific problems as the research begins, affect our methods, our concepts, eventually the implementation of our results.
In this review, I investigate the branching tree of lithic systematics and its implementation concerning Northeast-Africa, particularly Nubia in the early Holocene. The enquiry focuses on effects that changed the narrative about regional prehistory, on expectations we are building today in lithic storytelling. |
|
| Third type lies: applying statistical methods on the knapped lithics of Avas-Alsószentgyörgy Gergely Nagy (16:25–16:50) There are three kind of lies: lies, damned lies, and statistics. This presentation is a smaller fib, hopefully. I investigate a chipped stone assemblage from the Avas Hill, Miskolc with different statistical methods. The data comprosed of metric and technological traits, the data were taken from 500 randomly chosen pieces, one tenth of the whole assemblage. Another fib that I present only the significant results of this investigation. The small amount of typical items, the random sampling and the unsuccesful remontage prevented me from a thorough presentation. The investigated sample allows some statistical interpretation based on technological data, I present technological correlations and tendencies.
|
|
| Lithic industry of Buják-Szente Attila Péntek, Krisztián Zandler (16:50–17:15) There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 3, 2012
7. december 2012., Miskolc University, Faculty of Arts, Institute of History, Department of Prehistory and Archaeology, Miskolc, Egyetemváros | Abstract Book
| The potential of rubble analysis in the taphonomical studies of surface sites Attila Király (10.00 – 10.20) There is no English abstract yet.
|
|
| Tata-Porhanyó in 2012 Viola T. Dobosi (10.30 – 10.50) There is no English abstract yet.
|
|
| Statistics about standardization: results of a study on lithics from Érd Zsolt Mester (11.00 – 11.20) There is no English abstract yet.
|
|
| The unknown acquaintance – revision of the Miskolc, Molotov utca assemblage (1959) Péter Szolyák, Klára Szalacsi (11.40 – 12.00) There is no English abstract yet.
|
|
| About the definition of our Middle Palaeolithic sites András Markó (12.10 – 12.30) There is no English abstract yet.
|
|
| Ostoros-Rácpa open-air Palaeolithic site Krisztián Zandler, Sándor Béres (12.40 – 13.00) There is no English abstract yet.
|
|
| Open-air Szeletian site and its aspects at Szécsénke – Kis-Ferenc-hegy Sándor Béres, Attila Péntek, Krisztián Zandler (14.00 – 14.20) There is no English abstract yet.
|
|
| Late Neolithic chipped stone tools at the horizontal settlement of Polgár-Csőszhalom dűlő Norbert Faragó (14.30 – 14.50) There is no English abstract yet.
|
|
| Grinding stones and a millstone workshop in the Mátraalja region Katalin T. Biró, Bálint Péterdi, Zoltán Henrik Tóth (15.00 – 15.20) There is no English abstract yet.
|
|
| New metarhyolite (Szeletian quartzporphyry) occurence and raw material quarry above Bükkszentlászló Zoltán Henrik Tóth, Árpád,Ringer Norbert Németh (15.40 – 16.00) There is no English abstract yet.
|
|
| SzeleStra – new stratigraphical research at the eponymous site of the Szeletian Zsolt Mester, György Lengyel, Árpád Ringer, Péter Szolyák (16.10 – 16.30) There is no English abstract yet.
|
|
| An ELTE Research programme for the study of the relations between prehistoric occupations and lithic raw material occurences Zsolt Mester, Norbert Faragó, György Lengyel (16.40 – 17.00) There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 2, 2011
3. december 2011., Miskolc University, Faculty of Arts, Institute of History, Department of Prehistory and Archaeology, Miskolc, Egyetemváros | Abstract Book
| Lithic tool-use in space and time Katalin T. Biró (10:00-10:30) There is no English abstract yet.
|
|
| How can we go out of Africa? Thoughts about Palaeolithic research in the sudan in the light of a handaxe Attila Király (10:30-11:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Archaeological reconnaisance in the Mátra Mountains: palaeolithic workshops of Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján and Gyöngyösoroszi Mónika Gutay, Gyula Kerékgyártó, Attila Kecskeméti (11:00-11:30) There is no English abstract yet.
|
|
| New data for the provenance of Szeletian glassy quartz-porphyry: Bükkszentlászló, hideg-víz Zoltán Henrik Tóth (11:30-12:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Production of Szeletian leaf-shaped bifacials Zsolt Mester, Norbert Faragó (12:00-12:30) There is no English abstract yet.
|
|
| New Aurignacian site near Andornaktálya Krisztián Zandler, Sándor Béres (12:30-13:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Topography of Gravettian sites Viola T. Dobosi, Balázs Holl (13:00-13:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Pilismarót – Öregek-dűlő: edification of the excavation of a classic site András Markó (14:30-15:00) There is no English abstract yet.
|
|
| New Palaeolithic research in the region of Hont Krisztián Zandler, Attila Király (15:00-15:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Statistical study of normality in the case of blade length data, or typology of unretouched blades after László Vértes’ works Ferenc Eleki (15:30-16:00) There is no English abstract yet.
|
|
| Barca I: revision of a Mesolithic campsite in Eastern Slovakia Róbert Kertész (16:00-16:30) There is no English abstract yet.
|
|
| Knapped lithics from a Late Neolithic grave Kata Szilágyi (16:30-17:00) There is no English abstract yet.
|
Lithic Research Roundtable 1, 2010
3. december 2010., Miskolc University, Faculty of Arts, Institute of History, Department of Prehistory and Archaeology, Miskolc, Egyetemváros | Abstract Book
| Raw material transfers at the Kárpátalja region during Palaeolithic times Béla Rácz (10:45-11:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Bone points and leaf-shaped lithic points from old cave excavations in Hungary András Markó (11:15-11:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Jankovichian and Early Szeletian in the light of leaf-shaped lithics Zsolt Mester (11:45-12:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Acsa-Rovnya in 2010 Viola T. Dobosi (12:15-12:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Current issues on the Miskolc-Tapolca, formerly Görömböly Rockshelter palaeolithic site Árpád Ringer (14:15-14:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Palaeolithic occupations at Demjén Szőlő-hegy Krisztián Zandler, Sándor Béres (14:45-15:15) There is no English abstract yet.
|
|
| Gravettian assemblages at the southern borders of Miskolc: Harsány junction and Kis-Föld Péter Szolyák (15:15-15:45) There is no English abstract yet.
|
|
| Raw material economy of the Gravettian site Bodrogkeresztúr-Henye György Lengyel (15:45-16:15) There is no English abstract yet.
|
|
| At the borders of lithic ages. End of the palaeolithic in the centre of the Carpathian Basin – facts and conjectures Róbert Kertész (16:15-16:45) There is no English abstract yet.
|