Open-air site complex with leaf-points at Szécsénke (Cserhát Mountains, Northern Hungary), Preliminary results
Attila Péntek*
* Independent researcher, 2143 Kistarcsa, Késmárki u. 27.
Cite as Péntek, A. (2015). Open-air site complex with leaf-points at Szécsénke (Cserhát Mountains, Northern Hungary). Preliminary results. Litikum – Journal of the Lithic Research Roundtable, 3, pp. 47–70. https://doi.org/10.23898/litikuma0012
Abstract. Based on extensive field surveys of the past decade the Late Middle Palaeolithic and Initial Upper Palaeolithic occupation was very intensive in the Cserhát Mountains. There are some very characteristic clusters in the site distribution. One of the important ones is those of in the vicinity of Legénd and Szécsénke villages. In this paper we will review the lithic material of an interpreted Palaeolithic site complex at Szécsénke village. The compound term „site complex“ does not necessary mean simultaneity of the affected sites, by this term rather a kind of techno-typological relation between the collected chipped stone assemblages will be stressed. The affected sites seem to have a Szeletian-like character which resembles the well researched Moravian Szeletian. On the base of the raw material utilization and of techno-typological considerations a kind of intra-cultural development can be observed.
This study was presented at the 11th SKAM Lithic Workshop: the multifaceted biface – Bifacial technology in Prehistory. 20th–22nd of October, 2014, Miskolc, Hungary. The conference papers are published in the Litikum Journal volumes as special contributions. Informations about the conference are available on the SKAM 2014 website: http://skam.pannontenger.hu
Keywords: Cserhát Mountains, Northern Hungary, felsitic porphyry, leaf-shaped tool, Micoquian-Bábonyian industry, Szeletian industry, site complex, settlement dynamics, landscape use pattern
Data availability statement: The author[s] confirm[s] that the data supporting the findings of this study are available within the article [and/or] its supplementary materials.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: The author received no financial support for the research and/or the publication of this article.
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
List of references
Baales, M. 1999. Economy and Seasonality in the Ahrensburgian. In: Kozłowski, S. K., Gruba, J., Zaliznyak, H. H. (Hrsg.): Tanged points cultures in Europe. Kolloquium Lublin 1993. Lubelskie materialy archeologiczne 13. Lublin, 64–75.
Baang-Andersen, S. 2008. Prehistoric reindeer hunting in the southern Norwegian highlands. In: Grimaldi, S., Perrin, T. (eds.) Mountain environments in prehistoric Europe: settlement and mobility strategies from the Palaeolithic to the Early Bronze Age. Proceedings of the XVth World Congress (Lisbon, 4-9 September 2006) Oxford: Archaeopress, 63-70.
Bataille, G. 2010. Recurrent occupations of the Late Middle Palaeolithic Station Kabazi II, Unit II, Level 8 (Crimea, Ukraine) – Seasonal adaption, procurement and processing of resources. Quartär 57: 43–77.
Bataille, G. 2012. Stones and Bones. The Reconstruction of Occupational Palimpsests in the Late Middle Palaeolithic of Crimea (Ukraine). In: Cascalheira, J., Gonçalves, C. (eds.) Actas das IV Jornadas de Jovens em Investigação Arqueológica – JIA 2011(2) Promontoria Monográfica 16, Faro, 201–209.
Bernbeck, R. 1997. Theorien in der Archaologie. Tübingen – Basel 1997.
Biró, K. T. 1984. Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai – Sources of Lithic Raw Materials for Chipped Implements in Hungary. Archaeológiai Értesítő 111: 42–52.
Biró, K. T., 1986. The raw material stock for chipped stone artefacts in the Northern Mid-Mountains Tertiary in Hungary. In: Biró, K. T. (ed.), Papers forthe 1st International Conference on Prehistoric Flint Mining and Lithic Raw Material Identification in the Carpathian Basin, Budapest–Sümeg 1986. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 183–195
Biró, K. T., Markó, A., Kasztovszky, Zs. 2005. ’Red’ obsidian in the Hungarian Palaeolithic characterisation studies by PGAA. Praehistoria 6: 109–140.
Bluszcz, A., Kozłowski, J. K., Foltyn, E. 1994. New Sequence of EUP Leaf Point Industries in Southern Poland. Préhistoire Européenne 6: 197–222. https://doi.org/10.1016/0009-2614(94)00402-1
Bohmers, A., 1951. Die Höhlen von Mauern. Teil I. Kulturgeschichte der altsteinzeitlichen Besiedlung. Palaeohistoria 1: 1–107.
Bolus, M. 2004. Settlement analysis of sites of the Blattspitzen complex in Central Europe. In: Conard, N. (ed.) Settlement Dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Vol. II. Tübingen: Kerns Verlag, 201–226.
Bosinski, G. 1967. Die mittelpaläolitische Funde im Westlichen Mitteleuropa. Köln-Graz: Böhlau-Verlag
Bosinski, G. 2000-2001. El Paleolítico Medio en Europa Central. Zephyrus 53-54: 79–142.
Burch, E. S. 1972. The Caribou/Wild Reindeer as a human resource. American Antiquity 37: 339–368. https://doi.org/10.2307/278435
Chabai, V. P., Uthmeier, T. 2006. Settlement Systems in the Crimean Middle Palaeolithic. In: Chabai, V. P., Richter, J., Uthmeier, T. (eds.) Kabazi II: The 70 000 Years since the Last Interglacial. Simferopol – Cologne: Shlyak, 297–359.
Cheben, I., Cheben, M. 2010. Research on radiolarites of the White Carpathian Klippen Belt. Slovenská Archeológia 58(1): 13–52.
Chmielewski, W. 1961. La civilisation de Jerzmanowice. Wrocław-Warszawa-Kraków. Instytut Historii Kultury Materialnej Polskej Akademii Nauk
Conard, N. J., Fischer, B., 2000. Are there Recognizable Cultural Entities in the German Middle Palaeolithic? In: Ronen, A., Weinstein-Evron, M. (eds.), Towards Modern Humans: Yabrudian and Micoquian, 400-50 kyears ago. BAR International Series 850, Oxford, pp. 7–24.
Csongrádi-Balogh, É., Dobosi, V. 1995. Paleolithic settlement traces near Püspökhatvan. Folia Archaeologica 44: 37–59.
Čermáková (Nerudová), Z. 1993. Listovité hroty z lokality Ořechov II. Sborník prací Filozofické fakulty Brněnské Univerzity E 38: 7–14.
Derndarsky, M., 2001. Die Forschungen in und zu der Gudenushöhle. In: Daim, F., Kühtreiber, Th. (Hrsg.), Sinn & Sein. Burg & Mensch, Katalog der Niederösterreichischen Landesausstellung 2001. Katalog des Niederösterreichischen Landesmuseums, Neue Folge Nr. 434. St. Pölten: Niederösterreichisches Landesmuseum, 224–226.
Dobosi, V. T. 1978. A pattintott kőeszközök nyersanyagáról – Über das Rohmaterial der retuschierten Steingeräte. Folia Archaeologica 29: 7–19.
Dobosi, V. T. 2011. Őskőkori lelőhelyek Romhány környékén. (Gyombola Gábor gyűjtése). Folia Archaeologica 55: 9–23.
Flas, D. 2006. La transition du Paléolithique moyen au supérieur dans la plaine septentrionale de l’Europe. Les problematiques du Lincombien-Ranisien-Jerzmanowicien. Thèse de doctorat soutenue le 25 août 2006 à l’université de Liège.
Flas, D. 2011. The Middle to Upper Paleolithic transition in Northern Europe: the Lincombian-Ranisian-Jerzmanowician and the issue of acculturation of the last Neanderthals. World Archaeology 43(4): 605–627. https://doi.org/10.1080/00438243.2011.624725
Gábori Csánk, V. 1993. Le Jankovichien. Une civilisation paléolithique en Hongrie. E.R.A.U.L. 53, Liège.
Gyalog, L., Budai, T. 2002. Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására. Proposal for new lithosratigraphic units of Hungary. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002, 195–232.
Hámor, G. 1985. A Nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. The geology of the Nógrád-Cserhát area. Geologica hungarica, Series geologica Tomus 22, Budapest
Heinen, M., Beck, D. 1997. Ausgrabungen auf dem Szeletien-Fundplatz Zeitlarn, Lkr. Regensburg. Beiträge zur Archäologie in der Oberpfalz 1: 71-88.
Hladíková, L. 2002. Szeletian chipped industry from Trboušany I. Časopis Moravského Musea 87: 57–80
Hopkinson, T. 2004. Leaf points, landscapes and environment change in the European Late Middle Palaeolithic. In: Conard, N. (ed.), Settlement Dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Vol. II. Tübingen: Kerns Verlag, 227–258
Hülle, W. M. 1977. Die Ilsenhöhle unter Burg Ranis/Thüringen. Eine paläolithische Jägerstation. Stuttgart, Gustav Fischer Verlag
Jennings, T. A. 2011. Experimental production of bending and radial flake fractures and implications fro lithic technologies. Journal of Archaeological Science 30: 1–8.
Jöris, O. 2001. Der spätmittelpaläolithische Fundplatz Buhlen (Grabungen 1966-69) – Stratigraphie, Steinartefakte und Fauna des Oberen Fundplatzes. Bonn, Dr. Rudolf Habelt GmbH
Kaminská, Ľ. 2001. Die Nutzung von Steinrohmaterialien im Paläolithikum der Slowakei. Quartär 51/52: 81–106.
Kaminská, Ľ. 2013. Sources of raw materials and their use in the Palaeolithic of Slovakia. In: Mester, Zs. (ed.), Papers of the Visegrád fund project n° 21110211. Kraków-Budapest: Polish Academy of Arts and Sciences, Kraków and Institute of Archaeological Sciences of the Eötvös Loránd University, 99–110.
Korpás, L. (szerk.) 1998. Magyarázó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység földtani térképéhez. Budapest: A Magyar Állami Földtani Intézet Térképmagyarázói
Kozłowski, J. K., Mester, Zs. 2003-2004. Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria 4-5: 109–140.
Kozłowski, J. K. 2013. Raw materials procurement in the Late Gravettian of the Carpathian Basin. In: Mester, Zs. (szerk.) The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Krakkó: Polska Akademia Umiejętności Archiwum Nauki PAN i PAU, 63–86.
Kuhn, S. L. 1995. Mousterian Lithic Technology. An Ecological Perspective. Princeton, N. J.: Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400864034
Láng, S. 1967. A Cserhát természeti földrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó
Mania, D. 1990. Auf den Spuren des Urmenschen. Die Funde von Bilzingsleben. Berlin-Stuttgart: Deutscher Verlag der Wissenschaften, Theiss Verlag
Markó, A. 2004. Újabb kőeszköz a galgagyörki Csonkás-hegyről. Ősrégészeti Levelek. Prehistoric Newsletter 6: 10–12.
Markó, A. 2005. Limnokvarcit a Cserhát hegységben. Archeometriai Műhely 2005/4: 52–55.
Markó, A. 2007. Preliminary report on the excavations of the middle palaeolithic site Vanyarc – Szlovácka-dolina. Communicationes Archaeologicae Hungaricae: 5-18.
Markó, A. 2009a. Raw material circulation during the Middle Palaeolithic period in northern Hungary, In: Ganczarski, J. (red.), Surowce naturalne w Karpatach oraz ich wykorzystanie w pradziejach i wczesnym średniowieczu. Krosno: 107–119.
Markó, A. 2009b. Levéleszközös leletegyüttes Debercsényből. Leaf-shaped industry from Debercsény. Archeológiai Értesítő 134: 155–163. https://doi.org/10.1556/ArchErt.134.2009.9
Markó, A. 2012. Középső-paleolitikus leletegyüttesek Vanyarc környékén. Doctoral thesis. Manuscript, Budapest: ELTE-BTK
Markó, A., Péntek, A., Béres, S. 2002. Chipped stone assemblages from the environs of Galgagyörk (Northern Hungary). Praehistoria 3: 245–257.
Markó, A., Bíró, K., Kasztovszky, Zs. 2003. Szeletian felsitic porphyry: non-destructive analysis of a classical palaeolithic raw material. Acta Archaeologica Scientiarum Hungaricae 54: 297-314. https://doi.org/10.1556/AArch.54.2003.3-4.1
Markó, A., Péntek, A. 2003-2004. Raw material procurement strategy on the palaeolithic site of Legénd Káldy-tanya (Cserhát Mountains, Northern Hungary). Praehistoria 4-5: 165–177.
Markó, A., Kázmér, M. 2004. The use of nummulitic chert in the Middle Palaeolithic in Hungary. In: Fülöp, É., Cseh, J. (szerk.), Die aktuellen Fragen des Mittelpaläolithikums in Mitteleuropa – Topical issues of research of Middle Palaeolithic period in Central Europe Tata: Komárom-Esztergom County Museum Directorate, 53–64.
Marks, A. E., Chabai, V. P. 2001. Constructing Middle Palaeolithic settlement systems in Crimea: potentials and limitations. In: Conard, N. J. (ed), Settlement dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Tübingen, Kerns Verlag, 179–204.
Mester, Zs. 2008-2009. Les outils foliacés de la grotte Jankovich : la renaissance d’un problème ancien. Praehistoria 9-10: 81–98.
Mester, Zs. 2010. Technological analysis of Szeletian bifacial points from Szeleta Cave (Hungary). Human Evolution 24(1-2): 107–124.
Mester, Zs. 2011. A magyarországi középső és felső paleolitikum bifaciális levéleszközeinek technológiája. In: Bíró K., Markó A. (szerk.), Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 15–42.
Nerudová, Z. 1996. Szeletienská kolekce z Jezeřan I a její vztah k micoquienu = La collection széletienne de Jezeřany I et sa relation avec le Micoquien. Acta Musei Moraviae 81: 13–36.
Nerudová, Z. 2008-2009. The Technology of the Szeletian Lithic Industry in the Context of Moravian EUP Cultures. Praehistoria 9-10: 47–60.
Nigst, P.R., 2006. The first modern humans in the Middle Danube Area? New evidence from Willendorf II (eastern Austria). In: Conard, N. J. (ed.), When Neanderthals and Modern Humans Met. Tübingen: Kerns Verlag, 269–304.
Oliva, M. 1979. Die Herkunft des Szeletien im Lichte neuer Funde von Jezeřany. Acta Musei Moraviae 64: 45–78.
Oliva, M. 1992. The Szeletian occupation of Moravia, Slovakia and Bohemia. Acta Musei Moraviae 77: 35–50.
Oliva, M. 1995. Le Séletien de Tchécoslovaqiue: industrie lithique et répartion géographique. Paléo Supplement 1995, pp. 83-90. https://doi.org/10.3406/pal.1995.1383
Péntek, A. 2015a. Open air site with leaf-points at Legénd-Rovnya (Cserhát Mountains, North Hungary). Unpublished paper. https://www.academia.edu/19305468/
Péntek, A. 2015b. Quartz and quartzite as raw materials in the Hungarian Palaeolithic. Unpublished paper. https://www.academia.edu/19726218/
Péntek, A., Zandler, K. 2013a. Nyíltszíni Szeletien telep Szécsénke-Kis-Ferenc-hegyen. Litikum 1: 36–49.
Péntek, A., Zandler, K. 2013b. Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán. Open-air Site with Leaf-points at Legénd-Rovnya. Neograd. A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37: 23–45.
Péntek, A., Zandler, K. 2014. Buják-Szente, egy nyíltszíni paleolit telep. Litikum 2: 3–16.
Prošek, Fr. 1953. Le Szeletien en Slovaquie. Slovenská Archeológia 1: 178–194.
Přichystal, A. 2010. Classification of lithic raw materials used for prehistoric chipped artefacts in general and siliceous sediments (silicites) in particular: the Czech proposal – Javaslat a pattintott kőeszközök készítésére használt kőeszközök osztályozására, általános tekintetben, különös tekintettel a kovakőzetekre és a kovás üledékekre. Archeometriai Műhely 2013/3: 177–181
Richter, J. 1997. Sesselfelsgrotte III. Der G-Schichten-Komplex der Sesselfelsgrotte – Zum Verständnis des Micoquien. Quartär-Bibliothek Band 7. Saarbrücken: Saarbrücker Druckerei und Verlag
Richter, J. 2001. For lack of a wise old man? Late Neanderthal land-use patterns in the Altmühl River Valley; Bavaria. In: Conard, N. J. (ed.) Settlement Dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age, Vol. 1. Tübingen: Kerns Verlag, 205–219.
Ringer, Á. 1983. Bábonyien – Eine mittelpaläolitische Blattwerkzeugindustrie in Nordostungarn. Dissertationes Archaeologicae Ser. II. No. 11, Budapest
Ringer, Á., Mester, Zs. 2000. Résultats de la révision de la grotte Szeleta entreprises en 1999 et 2000. Anthropologie (Brno) 38: 261–270.
Rosania, C. N., Boulanger, M. T., Bíró K., Ryzhov, S., Trnka, G., Glascock, M. D. 2008. Revisiting Carpathian obsidian. Antiquity 82(318)
Schönweiss, W., Werner, H.-J. 1986. Ein Fundplatz des Szeletien in Zeitlarn bei Regensburg. Archäologisches Korrespondenzblatt 16(1): 7–12.
Simán, K. 1985. Paleolit leletek Sajószentpéteren. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 22-23: 9–20.
Simán, K. 1993. Őskőkori leletek Nógrád megyében. Fünde aus der Vorzeit im Komitat Nógrád. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 18: 247–252.
Simán, K. 1999. Bifaciális eszközök Korlát-Ravaszlyuk-tető lelőhelyen (Bifacial implements on Korlát-Ravaszlyuk-tető site). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37: 29–44.
Škrdla, P., Nejman, L., Rychtaříková, T., Nikolajev, Lisá, L. 2014. New observations concerning the Szeletian in Moravia. Quartär 61: 87-101.
Svoboda, J., Přichystal, A. 1987. Szeletská industrie z Vincencova (Otaslavice, okr. Prostějov). Szeletian industry from Vincencov (Otaslavice near Prostéjov). Acta Musei Moraviae 52: 5–19.
Trnka, G. 1990. Ein neuer paläolithischer Blattspitzenfund aus Schletz in Niederösterreich. Archäologie Österreichs 1(1-2): 20–24.
Valoch, K. 1955. Die Erforschung der paläolitischen Fundstätte in Rozdrojovice bei Brünn. Acta Musei Moraviae 40: 5–32.
Valoch, K. 1960. Die Blattspitzenindustrie von Ořechov bei Brno (Brünn). (Zugleich ein Beitrag zur Problematik des Szeletien). Anthropozoikum 10: 35–47.
Valoch, K. 1966. Die altertümlichen Blattspitzenindustrie von Jezeřany (Südmähren). Acta Musei Moraviae 51: 5–60.
Valoch, K. 1967. Die altsteinzeitlichen Stationen im Raum von Ondratice in Mähren. Acta Musei Moraviae 52: 5–45.
Valoch, K. 1973. Neslovice, eine bedeutende Oberflächenfundstelle des Szeletien in Mähren. Acta Musei Moraviae 58: 5–76.
Valoch, K. 1987. The raw materials used in the Moravian Middle and Upper Palaeolithic. In: Biró, K. T. (ed.), Papers forthe 1st International Conference on Prehistoric Flint Mining and Lithic Raw Material Identification in the Carpathian Basin, Budapest–Sümeg 1986. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 263–268.
Valoch, K. 1993. Vedrovice V, eine Siedlung des Szeletien in Südmähren. Quartär 43-44: 7–93.
Valoch, K. 2000. Das Szeletien Mährens – seine Wurzeln und Beziehungen. In: Mester, Zs., Ringer, Á. (dir.), A la recherche de l’Homme Préhistorique, Volume commémoratif de Miklós Gábori et de Veronika Gábori-Csánk. ERAUL 95, Liège, 287–294.
van der Drift, J. W. P. 2009. Bipolar technique in the Old Palaeolithic. Aktieve Praktijk Archeologie Nederland, APAN/extern: 1-15. https://doi.org/10.5117/NEDTAA2010.1.DISC421
Veil, S., Breest, K., Höfle, H.-C., Meyer, H.-H., Plisson, H., Urban-Küttel, B., Wagner, G.A., Zöller, L. 1994. Ein mittelpaläolithischer Fundplatz aus der Weichsel-Kaltzeit in der norddeutschen Tiefebene bei Lichtenberg. Landkreis Lüchow-Dannenberg. Zwischenbericht über die archäologischen und geowissenschaftlichen Untersuchungen 1987–1992. Germania 72: 1–65.
Verpoorte, A. 2006. Neanderthal energetics and spatial behaviour. Before Farming 2006/3: 1–6. https://doi.org/10.3828/bfarm.2006.3.2
Vértes, L. 1951. Мезолитические находки на вершине горы Кёпорош при г. Эгер (Венгрия). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1: 153–190.
Weniger, G.-C. 1991. Überlegungen zur Mobilität jägerischer Gruppen im Jungpaläolithikum. Urgeschichte als Kulturanthropologie. Beiträge zum 70. Geburtstag von Karl J. Narr, Teil II. Saeculum 24(1): 82–103. https://doi.org/10.7788/saeculum.1991.42.1.82
White, R. 1989. Husbandry and herd control in the upper Paleolithic; A critical review of the Evidence. Current Anthropology 30: 609–632. https://doi.org/10.1086/203789
Zandler, K. 2006. Paleolit lelőhelyek Eger környékén. Egyetemi szakdolgozat. Kézirat. ELTE-BTK Budapest.
Zandler, K. 2008. Nyíltszíni paleolit lelőhely Erdőtarcsa-Daróci hegyen. Open-air Palaeolithic site at Erdőtarcsa-Daróci-hegy. Paläolitische Freilandstation in Erdőtarcsa-Daróci-Berg. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 32: 46–66.
Zandler, K. 2010. Paleolit telep Hont-Csitáron. A palaeolithic site at Hont-Csitár. In: Guba Sz., Tankó, K. (eds.), ,,Régről kell kezdenünk…” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény: Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 23–49.
Zandler, K. 2012a. Késő középső és felső paleolit szórvány leletek Hont-Babatról. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 36: 105–120.
Zandler, K. 2012b. A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta 11: 147–203.
Zandler, K., Béres, S. 2011. Három nyíltszíni paleolit lelőhely revizíója: Bükkmogyorósd, Csokvaomány, Nekézseny. Revision of three open-air palaeolithic sites in the Bükk Mountains, NE-Hungary. In: Biró, T. K., Markó, A. (eds.), Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 55–76
Zandler, K., Béres, S. 2014. Revision of three open-air palaeolithic sites in the Bükk Mountains, NE-Hungary. In: Biró, K. T., Markó, A., Bajnok, K. P. (eds.), Aeolian scripts. New ideas on the lithic world. Studies in honour of Viola T. Dobosi. Inventaria Praehistorica Hungariae XIII. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 63–76.
Zotz, L. F. 1955. Das Paläolithikum in den Weinberghöhlen bei Mauern. Ludwig Röhrscheid Verlag Bonn. Quartär-Bibliothek, Bd. 2. Bonn: Ludwig Röhrscheid Verlag
Zotz, L. F. 1959. Kösten, ein Werkplatz des Praesolutréen in Oberfranken. Quartär-Bibliothek, Bd. 3. Bonn: Ludwig Röhrscheid Verlag
