Demjén-Szőlő-hegy III korai felső paleolit lelőhely

Béres Sándor

Email: sberes1956@gmail.com

Kerekes Dalma

ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest Email: kerekesdalma0214@gmail.com

Cite as: Béres, S., & Kerekes, D. (2021). Demjén-Szőlő-hegy III korai felső paleolit lelőhely (The Demjén-Szőlő-hegy III Early Upper Palaeolithic Site). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 63–76). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a03

Kivonat. Az utóbbi évtizedekben a Déli-Bükk területén több új lelőhely vált ismertté. Ezek egyike a Demjén feletti Szőlő-hegyen 2017-ben azonosított Szőlő-hegy III. Az új lelőhelyen előkerült régészeti anyag 81 leletéből 29 típusos eszközt tudtunk azonosítani. A típusos, mindennapi tevékenységhez szükséges eszközök magas aránya alapján a megtelepedés inkább alaptábornak minősíthető, melyen csak mérsékelt műhelytevékenység folyt. Dolgozatunk célja az új lelőhely kronológiai besorolása mellett a Szőlő-hegyen korábban megismert telepek régészeti anyagával történő összehasonlítása, valamint távolabbi analógiák megkeresése. Az újonnan felfedezett lelőhely anyaga rendkívüli hasonlóságot mutat a platón régebb óta ismert Szőlő-hegy I lelőhely gyűjteményével mind tipológiai értelemben, mind a nyersanyag-összetétel alapján. Az utóbbi megfigyelés azért is fontos, mert a korai felső paleolit telepeken az egész északkelet-magyarországi régióban nem találkoztunk hasonló nyersanyag-összetétellel. Az Aurignacien iparra jellemző eszközök és technológiai jegyek, valamint a korábban megismert Szőlő-hegy I és II lelőhelyek anyagával történt összehasonlítás alapján lelőhelyet Aurignacien kultúra korai szakaszába soroltunk.

Kulcsszavak: Aurignacien kultúra, nyersanyag-gazdálkodás, technológia, tipológia

The Demjén-Szőlő-hegy III Early Upper Palaeolithic Site

Over the last decades, northeastern Hungary became a main target of intensive archaeological research focusing on the Upper Palaeolithic period, due to  the geographical location and raw material resources of the area. As a result, several sites from different periods and cultures were discovered around Eger. One of them is the Szőlő-hegy overlooking the village of Demjén. The archaeological potential of the Szőlő-hegy plateau had discovered by Viola Dobosi already in 1975 but the Szőlő-hegy III spot has been identified only in 2017, during a field survey. This study aims to determine the age and cultural affiliation of the finds by comparing them to similar archaeological material from Hungary and the surrounding countries. The investigated assemblage is classified into the Aurignacian complex, displaying both Early and Typical typological characteristics. However, the morphology and production technology of the finds suggest Early Aurignacian origins.

Kutatási adatelérhetőségi nyilatkozat: A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat: a szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Támogatási nyilatkozat: a szerző nem kapott anyagi támogatást jelen tanulmány közzétételéhez.

Szerzői jogi nyilatkozat: A tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-NC-SA 4.0) feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.

Literature cited

Bataille, G., & Conard, N. J. (2018). Burin-core technology in Aurignacian horizons IIIa and IV of Hohle Fels Cave (Southwestern Germany). Quartär, 65, 7–49. https://doi.org/10.7485/QU65_1

Hahn, J. (1977). Aurignacien. Das ältere Jungpaläolithikum in Mittel- und Osteuropa. Böhlau.

Kozłowski, J. K., Mester, Zs., Zandler, K., Budek, A., Kalicki, T., Moskal, M., & Ringer, Á. (2009). Le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord: Nouvelles investigations dans la région d’Eger. L’Anthropologie, 113(2), 399–453. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2009.04.005

Kozłowski, Janusz Krzysztof, Mester, Zs., Budek, A., Kalicki, T., Moskal-del Hoyo, M., Zandler, K., & Béres, S. (2012). La mise en valeur d’un ancien site éponyme: Eger-Kőporos dans le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord. L’Anthropologie, 116(3), 405–465. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2012.05.004

Lengyel G., Béres S., & Fodor L. (2006). New lithic evidence of the Aurignacian in Hungary. Eurasian Prehistory, 4(1–2), 79–85.

Markó, A., & Kázmér, M. (2004). The use of nummulithic chert in the Middle Palaeolithic in Hungary. In É. Fülöp & J. Cseh (Szerk.), Die aktuellen Fragen des Mittelpaläolithikums in Mitteleuropa / Topical issues of the research of Middle Palaeolithic period in Central Europe. Tata, 20-23 October 2003. Komárom-Esztergom County Museum Directorate (o. 53–76). Komárom-Esztergom County Museum Directorate.

Nigst, P. R., Viola, B., Haesaerts, P., & Trnka, G. (2008). Willendorf II. Wissenschaftliche Mitteilungen Niederösterreichisches Landesmuseum, 19, 31–58.

Patou-Mathis, M., Vercoutère, C., Lengyel, Gy., Szolyák, P., & Mester, Zs. (2016). New interpretation of the Upper Palaeolithic human occupations at Istállóskő Cave (Bükk Mountains, Hungary). Eurasian Prehistory, 13(1–2), 77–90.

Pelikán, P. (1986). The Mesozoic siliceous rocks of the Bükk mountains. In Őskori kovabányászat és kőeszköznyersanyag-azonosíítás a Kárpát-medencében. Nemzetközi Konferencia I-II (o. 177–180). Magyar Nemzeti Múzeum.

Plašienka, D. (2018). The Carpathian Clippen Belt and types of its klippen – an attempt at a genetic classification. Mineralia Slovaca, 50(1), 1–24.

Sytnyk, O., Bogucki, A., & Łanczont, M. (2009). Deyaki aspekty syrovyny paleolitychnykh stoyanok Halytskoho Prydnister’ya. In J. Gancarski & A. Muzyczuk (Szerk.), Surowce naturalne w Karpatach oraz ich wykorzystanie w pradziejach i wczesnym średniowieczu: Materiały z konferencji, Krosno 25-26 listopada 2008 r. (pp. 241–272). Muzeum Podkarpackie.

T. Biró, K. (1981). A kárpát-medencei obszidiánok vizsgálata. Archaeologiai Értesítő, 108, 198–205.

T. Biró, K. (2008). Kőeszköz-nyersanyagok Magyarország területén. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 74, 11–37.

T. Biró, K., & T. Dobosi, V. (1991). Lithotheca – Comparative Raw Material Collection of the Hungarian Natoinale Museum. Magyar Nemzeti Múzeum.

T. Dobosi, V. (1976). Prehistoric settlement at Demjén—Hegyeskőbérc. Folia Archaeologica, 27, 9–39.

Tóth, G. (1983). A Bükk felszínfejlődése és mai formakincse. In A. Sándor (Szerk.), Bükki Nemzeti Park (o. 62–106). Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat.

Voľanská, A. (2014). Gravettienske osidlenie polohy Bikoš II v Prešove. In M. Ološtiak (Szerk.), 9. Študentská vedecká konferencia Zborník plných príspevkov. Prešovská univerzita v Prešove. http://www.pulib.sk/web/kniznica/elpub/dokument/Olostiak6

Zandler, K. (2012). A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta, 11, 3–54.