Animal “body techniques” – Processing and consumption of animals in a Late Copper Age settlement in Budapest (Hungary)
Péter Csippán
Institute of Archaeological Sciences, Faculty of Humanities, ELTE Eötvös Loránd University, 4/B Múzeum Krt., Budapest, 1088 Hungary; MTA-ELTE Lendület “Momentum” Innovation Research Group; E-mail: csippan.peter@btk.elte.hu, ORCiD: https://orcid.org/0000-0001-6237-9077
Cite as: Csippán, P. (2023). Animal “body techniques” – Processing and consumption of animals in a Late Copper Age settlement in Budapest (Hungary). In A. Király (Ed.), From tea leaves to leaf-shaped tools. Studies in honour of Zsolt Mester on his sixtieth birthday (pp. 79–94). Lithic Research Roundtable & Institute of Archaeological Sciences, ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary. https://doi.org/10.23898/litikumsi02a04
Abstract: A significant number of bone finds were uncovered from the LCA settlement located on the outskirts of Budapest, Hungary. The majority of the finds originated from domestic species, but some wild game remains were also discovered. In this study, the author attempts to apply the method of chaîne opératoire to gain a deeper understanding of contemporary meat processing and waste disposal practices. On the other hand, for interpreting the consumption of these animals, the author also focuses on Binford’s functionalist approach, which includes utility curves and indices.
Keywords: Archaeozoology, Late Copper Age, Meat processing, Utility curves, Utility indices, MAU%, FUI
Data availability statement: The author confirms that the data supporting the findings of this study are available within the article.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: The author received no financial support for the research and/or the publication of this article.
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
Literature cited
Antoni, J. (1990). Neolitikus eszközkészítés és használat (A lengyeli kultúra eszközanyaga, valamint annak technológiai párhuzamai Melanéziában) [Candidate thesis].
Averbouh, A. (2001). Methodological Specifics of Techno-economic Analysis of Worked Bone and Antler: Mental Refitting and Methods of Application. In L. Bartosiewicz & A. M. Choyke (Eds.), Crafting Bone: Skeletal Technologies through Time and Space. (Proceedings of the 2nd meeting of the Worked Bone Research Group, Budapest, 31. August—5. September 1999) (pp. 101–121). Archaeopress.
Bartosiewicz, L., & Gál, E. (2013). Shuffling Nags, Lame Ducks. Oxbow Books. https://doi.org/10.2307/j.ctvh1djdq
Binford, L. R. (1978). Nunamiut ethnoarchaeology. Academic Press.
Binford, L. R. (1984). Faunal remains from Klasies River mouth. Academic Press.
Bökönyi, S. (1974). History of domestic mammals in Central and Eastern Europe. Akadémiai Kiadó.
Choyke, A. M., & Tóth, Z. (2013). Practice makes perfect: Quartered Metapodial awls in the Late Neolithic of Hungary. In A. Anders, G. Kulcsár, G. Kalla, & G. V. Szabó (Eds.), Moments in time. Papers presented to Pál Raczky on his 60th birthday (pp. 337–352). Ősrégészeti Társaság – L’Harmattan
Csippán P. (2007a). Az állatcsontok eltérő kulturális szokásokat jelző szerepe – 14–16. századi állatcsontleletek Budáról. Budapest Régiségei, 41, 299–316.
Csippán P. (2007b). Ökológiai módszerek a régészetben. Esettanulmány a Dunakeszi-Székes-dűlő őskori településeiről előkerült állatmaradványok kapcsán. Archaeologiai Értesítő, 132(1), 83–110. https://doi.org/10.1556/ArchErt.132.2007.1.3
Gál, E. (2005). Animal remains from archaeological excavations in North-Eastern Hungary. In E. Gál, I. Juhász, & P. Sümegi (Eds.), Environmental archaeology in North-Eastern Hungary (pp. 139–174). MTA Régészeti Intézete.
Gifford-Gonzalez, D. (2018). An Introduction to Zooarchaeology. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-65682-3
Godynicki, S. (1965). Okreslanie wysokosci jeleni na podstawie kosci sródrecza i sródstopia. Rocznik Wyższej Szkoły Ekonomicznej w Poznaniu, 25, 39–51.
Holló Zs., Lengyel Gy., & Mester Zs. (2001). Egy pattintott kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz I. Ősrégészeti levelek, 3, 51–57.
Holló Zs., Lengyel Gy., & Mester Zs. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: Rendszer és technika. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz II. Ősrégészeti levelek, 4, 98–104.
Holló, Zs., Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz III. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.
M. Virág, Zs. (2009). Középső rézkor végi település. In A. Endrődi & G. Szilas (Eds.), Régészeti kutatások Budapest peremén (p. 7). Budapesti Történeti Múzeum.
Matolcsi, J. (1970). Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindes auf Grund von ungarischen Knochenmaterial. Zeitschrift Für Tierzüchtung Un Züchtungsbiologie, 87(2), 89–137. https://doi.org/10.1111/j.1439-0388.1970.tb01330.x
Mauss, M. (1979). Sociology and psychology: Essays. Routledge and Kegan Paul. https://doi.org/10.2307/3032558
Metcalfe, D., & Jones, K. T. (1988). A Reconsideration of Animal Body-Part Utility Indices. American Antiquity, 53(3), 486–504. https://doi.org/10.2307/281213
Nobis, G. (1954). Zur Kenntnis der ur- und frühgeschichtlichen Rinder Nord- und Mitteldeutschlands. Zeitschrift Für Tierzüchtung Un Züchtungsbiologie, 63, 155–194. https://doi.org/10.1111/j.1439-0388.1954.tb01015.x
Patou, M. (1987). La découpe du bouquetin (Capra ibex ibex) au Paléolithique inférieur. Anthropozoologica NS, 1, 121–126.
Patou-Mathis, M. (1997). Les marques de boucherie au Paléolithique. Revue de Médecine Vétérinaire, 148(12), 959–968.
Pelegrin, J., Bodu, P., & Karlin, C. (1988). Chaînes Opératoires: Un outil pour le Préhistorien. Journée d ’Études Technologiques En Préhistoire, 25, 55–62.
Rowley-Conwy, P., Halstead, P., & Collins, P. (2002). Derivation and Application of a Food Utility Index (FUI) for European Wild Boar (Sus scrofa L.). Environmental Archaeology, 7, 77–88. https://doi.org/10.1179/env.2002.7.1.77
Seetah, K. (2018). Humans, Animals, and the Craft of Slaughter in Archaeo-Historic Societies. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108553544
Teichert, M. (1975). Osteometrische Untersuchungen zur Berechnung der Widerristhöhe bei Schafen. In A. T. Clason (Ed.), Archaeozoological studies (pp. 51–69). North-Holland Publishing Company.
Vörös, I. (1979). Archaeozoological investigations of subfossil red deer populations of Hungary. Archaeozoology, 1, 637–642.
Vörös, I. (1987). A bow as a weapon of hunting in the Late Neolithic. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 1987, 25–30.
Vörös, I. (1992). Egy 15. Századi budavári ház állatcsont leletei. A budavári középkori piacok húsellátása a csontleletek alapján. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 1992, 227–239.
Vörös, I. (2005). Neolitikus állatartás és vadászat a Dél-Alföldön. In L. Bende, & G. Lőrinczy (Eds.), Hétköznapok Vénuszai. Tanulmánykötet a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításának megnyitása alkalmából (pp. 203–243). Móra Ferenc Múzeum.
