Terepi megfigyelések a nyersanyagforrásokkal kapcsolatban
ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B; UMR 7194 HNHP CNRS/MNHN/UPVD, Institut de Paléontologie humaine, 75013 Paris (France), 1 Rue René Panhard; E-mail: mester.zsolt@btk.elte.hu; ORCiD: https://orcid.org/0000-0001-5874-5935
Hivatkozás / Cite as: Mester, Zs. (2024) ‘Terepi megfigyelések a nyersanyagforrásokkal kapcsolatban (Field observations concerning lithic raw material sources)’, in Zs. Mester (szerk.) A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 151–192. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a08
Kivonat:
Andornaktálya 1 lelőhely kőanyagának fele távoli forrásokból származó sziléziai tűzkő és szlovákiai obszidián, amelyeket ugyanolyan módon kezeltek, mint a helyi nyersanyagokat. Ebből fogalmazódott meg a Kárpátokon inneni és túli területek közötti kapcsolatok vizsgálatának szükségessége, amely magában foglalja a lehetséges források terepi kutatását is. A kutatási programot 2011–2012-ben az International Visegrad Fund támogatásával indítottuk el, s 2017–2024-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával folytattuk. A kovás kőzetek előfordulásait lengyelországi, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi helyszíneken tanulmányoztuk. A terepi viszonyok megismerésén túl célként tűztük ki az adott kovás kőzet változatosságának dokumentálását is minták begyűjtésével. Az összegyűjtött információkat QGIS-alapú adatbázisba szerveztük. A tanulmányozott előfordulásokat az Alain Turq által a nyersanyagforrásokra meghatározott négy kategória szerint kategorizáltuk, amelyek szoros összefüggésben állnak a megszerzés módjaival. Terepi vizsgálataink legfőbb tanulsága, hogy a nyersanyagforrások azonosításának problémája rendkívül összetett, mivel a kovás kőzeteknek mind a tájban való előfordulásai, mind a kőzettani tulajdonságai hihetetlenül változatosak. Különösen igaz ez a Kárpát-medencében sajátos, posztvulkanikus, hidrotermélis eredetű limnoszilicitekre. A referencia-gyűjtemény kőzetmintáin végzett vékonycsiszolatos petrográfiai vizsgálatok is hoztak olyan eredményeket, amelyek tisztáztak vagy új megvilágításba helyeztek egyes nyersanyagfajtákat. E tapasztalatok alapján úgy látjuk, érdemes továbbvinni a kutatási projektet mind a terepi gyűjtés, mind a petrográfiai elemzések terén.
Kulcsszavak: paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, Magyarország, pattintott kőeszközök, kőnyersanyag
Abstract „Field observations concerning lithic raw material sources”
Half of the lithic material of the Andornaktálya 1 site is Silesian flint and Slovakian obsidian from distant sources, treated in the same way as local raw materials. This led to the need to examine the connections between the areas here and beyond the Carpathians, which also included field research of possible sources. The research program was started in 2011–2012 with the support of the International Visegrad Fund and continued in 2017–2024 with the support of the National Research, Development and Innovation Fund. The occurrences of siliceous rocks were studied at sites in Poland, Slovakia, Ukraine and Hungary. In addition to getting to know the field conditions, we also set the goal of documenting the diversity of the given siliceous rock by collecting samples. The collected information was organized into a QGIS-based database. The studied occurrences were categorized according to the four categories defined by Alain Turq for raw material sources, which are closely related to the methods of acquisition. The main lesson learned from our field investigations is that the problem of identifying raw material sources is extremely complex, as both the occurrences of siliceous rocks in the landscape and their lithological properties are incredibly diverse. This is especially true for limnosilicites of post-volcanic, hydrothermal origin, which are peculiar to the Carpathian Basin. Petrographic tests on rock samples from the reference collection also produced results that shed new light on certain types of raw materials. Based on these experiences, we believe it is worthwhile to continue the research project both in terms of field collection and petrographic analyses.
Keywords: Palaeolithic, Mesolithic, Neolithic, Hungary, knapped stone tools, lithic raw materials
Data availability statement: The author confirms that the data supporting the findings of this study are available within the article.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: Project no. 124334 has been implemented with the support provided by the ministry of culture and innovation of hungary from the national research, development and innovation fund, financed under the K funding scheme.
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.
Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerzők nyilatkoztak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.
Támogatási nyilatkozat. Ez a tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K pályázati program finanszírozásában megvalósuló 124334 számú, „A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon” című projekt keretében született.
Szerzői jogi nyilatkozat. A tanulmány gyémánt Open Access elvek szerint készült, és a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.
Literature cited /Felhasznált irodalom
Bąbel, J. T. (2015). „Krzemionki Opatowskie” – Monument prahistorii Europy: Kopalnie krzemienia pasiastego. Ostrowiec Świętokrzyski: Muzeum Historyczno-Archeologiczne w Ostrowcu Świętokrzyskim.
Balcer, B. (1976). Position and stratigraphy of flint deposits, development of exploitation and importance of the Świeciechów flint in Prehistory. Acta Archaeologica Carpathica, 16, 179–199.
Borkowski, W. (1995). PL 6 Krzemionki, Kielce province. Prehistoric flint mines complex in Krzemionki. Archaeologia Polona, 33, 506–524.
Brandl, M. (2010). Classification of rocks within the chert group: Austrian practice. Archeometriai Műhely, 7(3), 183–190.
Brandl, M. (2016). The Multi Layered Chert Sourcing Approach (MLA): analytical provenance studies of silicite raw materials. Archeometriai Műhely, 13(3), 145–156.
Budai, T. & Gyalog, L. (Szerk.) (2009). Magyarország földtani atlasza országjáróknak – 1:200 000. Geological map of Hungary for tourists – 1:200 000. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet (Geological Institute of Hungary).
Cheben, I. & Cheben, M. (2010). Research on Radiolarites of the White Carpathian Klippen Belt. Slovenská archeológia, 58, 13–52.
Cheben, I. & Illášová, Ľ. (2002). Chipped industry made of limnoquarzite from Žiarska kotlina hollow. In: I. Cheben & I. Kuzma (eds). Otázky neolitu a eneolitu našich krajín – 2001, Nitra: Archeologický ústav Slovenskej akadémie vied, pp. 105–112.
Cheben, I., Illášová, Ľ., Hromada, J., Ožvoldová, L. & Pavelčík, J. (1995). Eine Oberflächengrube zur Förderung von Radiolarit in Bolešov. Slovenská archeológia, 43(2), 185–204.
Delvigne, V., Fernandes, P., Tuffery, C., Angevin, R., Lethrosne, H., Aubry, T., Creusillet, M.-F., Dépont, J., Le Bourdonnec, F.-X., Lafarge, A., Liabeuf, R., Mangado-Llach, X., Moncel, M.-H., Philippe, M., Piboule, M., Primault, J., Raynal, J.-P., Recq, C., Sanchez de la Torre, M., Teurquety, G. & Verjux, C. (2018). Grand-Pressigny was not alone: Acquiring and sharing data about raw materials in the collective research project “Réseau de lithothèques en région Centre-Val de Loire” (France). Journal of Lithic Studies, 5(2), 1–23. https://doi.org/10.2218/jls.2798
Dmochowski, P. (2006). A new classification of erratic flint from western Poland. In: A. Wiśniewski, T. Płonka & J. M. Burdukiewicz (eds). The Stone: Technique and technology. Wrocław: Uniwersytet Wroclawski. Instytut Archeologii, pp. 217–226.
Faragó, N., Péter, R. K., Cserpák, F., Kraus, D. & Mester, Zs. (2018). New perspectives on the problems of the exploitation area and the prehistoric use of the Buda hornstone in Hungary. Archaeologia Polona, 56, 167–189. https://doi.org/10.23858/APa56.2018.011
Faragó, N., Péter, R. K., Viktorik, O., Máté, L. & Mester, Zs. (2022). Prehistoric stone raw materials from the Bükk Mountains in Northeastern Hungary. Archaeologia Polona, 60, 187–229. https://doi.org/10.23858/APa60.2022.3084
Fernandes, P., Le Bourdonnec, F.-X., Raynal, J.-P., Poupeau, G., Piboule, M. & Moncel, M.-H. (2007). Origins of prehistoric flints: The neocortexmemory revealed by scanning electron microscopy. Comptes Rendus Palevol, 6(8), 557–568. https://doi.org/10.1016/j.crpv.2007.09.015
Fernandes, P., Raynal, J.-P., Tallet, P., Tuffery, C., Piboule, M., Séronie-Vivien, M., Séronie-Vivien, M.-R., Turq, A., Morala, A., Affolter, J., Millet, D., Millet, F., Bazile, F., Schmidt, P., Foucher, P., Delvigne, V., Liagre, J., Gaillot, S., Morin, A., Moncel, M.-H., Garnier, J.-F. & Léandri-Bressy, C. (2013). Une carte et une base de données pour les formations à silex du sud de la France : un outil pour la pétroarchéologie. Paléo, 24, 219–228. http://paleo.revues.org/2633
Fernandes, P., Raynal, J.-P., Hauzeur, A. & Tallet, P. (2014). Travels and transformations of flint: towards a new model of ‘lithotheca’. In: F. Bostyn & F. Giligny (Eds). Lithic Raw Material Resources and Procurement in Pre- and Protohistoric Times. Proceedings of the 4th International Conference of the UISPP Commission on Flint Mining in Pre- and protohistoric Times (Paris, 10-11 September 2012). Oxford: Archaeopress (BAR International Series 2656), pp. 39–47.
Götze, J. (2010). Origin, mineralogy, nomenclature and provenance of silica and SiO2 rocks. Archeometriai Műhely, 7(3), 163–175.
Gyalog, L. (Szerk.) (2005). Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100 000. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet (A Magyar Állami Földtani Intézet térképmagyarázói). https://mek.oszk.hu/08700/08714/08714.pdf
Gyarmati, P. (1977). A Tokaj-hegység intermedier vulkanizmusa. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 58, 1–195.
Gyarmati, P. & Szepesi, J. (2007). Fejlődéstörténet, földtani felépítés, földtani értékek. In: Cs. Baráz & G. Kiss (Szerk.). A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 15–44.
Herman, O. (1893). A miskolczi palaeolith lelet. Archaeologiai Értesítő, 13, 1–25.
Julien, M. (1992). Du fossile directeur à la chaîne opératoire. In: J. Garanger (dir.). La Préhistoire dans le monde. Nouvelle Clio. Paris: Presses Universitaires de France, 163–193. https://doi.org/10.3917/puf.leroi.1992.01.0163
Kaczanowska, M. & Kozłowski, J. K. (2005). L’importance de silex de Świeciechów dans l’Âge de la Pierre : indicateur de changements de relations culturelles autour des Carpates occidentales. Praehistoria, 6, 71–83.
Kadić, O. (1915). A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. A Magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve, 23(4), 151–278.
Kaminská, Ľ. (1991). Význam surovinovej základne pre mladopaleolitickú spoločnosť vo východokarpatskej oblasti. Slovenská archeológia, 39, 7–58.
Kaminská, Ľ. (2001). Die Nutzung von Steinrohmaterialien im Paläolithikum der Slowakei. Quartär, 51/52, 81–106.
Karátson, G. (2006). Aspects of Quaternary relief evolution of Miocene volcanic areas in Hungary: A review. Acta Geologica Hungarica, 49, 285–309. http://doi.org/10.1556/ageol.49.2006.4.1
Király, A. (2017). Kősivatag és adattenger. A digitális adatmegosztás hasznossága a régészeti kutatásban egy pattintottkő-leletegyüttes kapcsán. Archaeologiai Értesítő, 142, 217–237. https://doi.org/10.1556/0208.2017.142.8
Király, A., Faragó, N. & Mester, Zs. (2020). Hasznos rítusok és haszontalan technikák. A rituális cselekvés régészeti azonosításának néhány elméleti kérdése egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán. In: P. Csengeri, A. Kalli, Á. Király & J. Koós (eds). MΩMOΣ IX. – A rituálé régészete – Őskoros Kutatók IX. Összejövetelének konferenciakötete, Miskolc, 2015. okt. 14–16. – The Archaeology of Ritual – Proceedings of the IXth conference of researchers of prehistory, 14–16 October 2015, Miskolc. Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Supplementum 3. Budapest: Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences, 9–41.
Klembala, Zs. & Mesterházy, G. (2024). Lehetséges kitermelési hely geofizikai vizsgálata Kácson. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a07
Konoplya, V. [Кοнопля, В.] (1998). Класифікація крем’мяної сировини Заходу України. Наукові записки 7, 139–157.
Kozłowski, J. K. (ed.) (1989). “Northern” (Erratic and Jurassic) flint of South Polish origin in the Upper Palaeolithic of Central Europe. Cracow: Institute of Archaeology Jagiellonian University (Varia Uniwersytetu Jagiellonskiego 274).
Kozłowski, J. K. & Mester Zs. (2003–2004). Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria, 4–5, 109–140.
Kretzoi, M. & T. Dobosi, V. (Eds) (1990). Vértesszőlős: site, man and culture. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lech, J. (ed.) (1995). Special Theme: Flint Mining : dedicated to the Seventh International Flint Symposium – Poland 1995. Archaeologia Polona, 33, 1–590.
Markó, A. (2005). Limnokvarcit a Cserhát hegységben. Archeometriai Műhely, 2(4), 52–55.
Markó, A. (2016). Considerations on the lithic assemblages from the Szeleta Cave. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2015–2016, 5–42. https://doi.org/10.54640/CAH.2016.5
Markó, A., T. Biró, K. & Kasztovszky, Zs. (2003). Szeletian felsitic porphyry: non-destructive analysis of a classical Palaeolithic raw material. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 54, 297–314. https://doi.org/10.1556/AArch.54.2003.3-4.1
Máté, L., Viktorik, O. & Péter, R. K. (2024). Kőzettani vizsgálatok a Bükkalján gyűjtött nyersanyagokon. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a05
Mester, Zs. (2004). Technologie des industries moustériennes de la grotte Suba-lyuk (Hongrie). In: Le Secrétariat du Congrès (éd.), Actes du XIVe Congrès UISPP, Université de Liège, Belgique, 2–8 septembre 2001. Section 5: Le Paléolithique moyen: Sessions générales et posters. British Archaeological Reports International Series 1239. Oxford: Archaeopress, pp. 127–133.
Mester, Zs. (2009). Nyersanyagbeszerzés és -feldolgozás egy felső paleolit telepen: Andornaktálya-Zúgó-dűlő (Raw material acquisition and processing at an Upper Palaeolithic settlement: Andornaktálya–Zúgó-dűlő). In: G. Ilon (Szerk.). MΩMOΣ VI. – Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19 – 21. Szombathely: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat – Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, pp. 239–254.
Mester, Zs. (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Aims and methodology. In: Zs. Mester (ed.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 9–21.
Mester, Zs. (2019). A műveletsortól a technikai rendszerig: a paleoetnológiai szemlélet hasznossága a technológiai kutatásban. In: M. Vicze & G. Kovács (szerk.). MΩMOΣ X. – Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete – Őskori technikák, őskori technológiák, Százhalombatta, 2017. ápr. 6–8. Százhalombatta: “Matrica” Múzeum, 255–270.
Mester, Zs. & Faragó, N. (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Report and preliminary results of the field surveys. In: Zs. Mester (ed.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 23–37.
Mester, Zs. & Faragó, N. (2016). Prehistoric exploitations of limnosilicites in Northern Hungary: problems and perspectives. Archaeologia Polona, 54, 33–50. https://rcin.org.pl/dlibra/publication/83007/edition/63432/content
Mester, Zs. & Faragó, N. (2022). From bedrock to alluvium: Considerations on human–lithic resource interaction. Journal of Lithic Studies, 9(1), 44. https://doi.org/10.2218/jls.7475.
Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2022). A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása. Archaeologiai Értesítő, 147(1), 201–225. https://doi.org/10.1556/0208.2022.00035
Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2024a). A kőeszközök nyersanyagának kérdése a magyarországi kutatásban. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a02
Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2024b). Új szemléletek a nemzetközi kutatásban a második világháború után. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a03
Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2024c). Az őskori ember kapcsolata a nyersanyagforrásokkal: módszertani megfontolások. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a04
Pelikán, P. (2002). Földtani felépítés, rétegtani áttekintés. In: Cs. Baráz (Szerk.). A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 23–49.
Pelikán, P. (Szerk.) (2005). A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk-hegység földtani térképéhez (1:50 000) – Geology of the Bükk Mountains. Explanatory Book to the Geological Map of the Bükk Mountains (1:50 000). Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.
Pelikán, P. (2010). A Mátra és közvetlen környezetének földtana. In: Cs. Baráz (Szerk.). A Mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 17–26.
Pentelényi, L. (2002). A Bükkalja I. Földtani vázlat. In: Cs. Baráz (Szerk.). A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 205–216.
Petrun’ V. F. [Петрунь, В. Ф.] (2004). Використання мінеральної сировини населенням трипільської культури. In: М. Ю. Відейко (головн. ред.). Енциклопедія Трипільської цивілізації. Tom 1, кннга 1. Київ: Державне підприємство Книжкова палата України ім. Івана Федорова, Національна комісія України у справах ЮНЕСКО, Корпорація „Індустріальна спілка Донбасу”, ЗАТ „Петроімпекс”, pp. 212–216.
Pinczés, Z. (1980). Production of planation surfaces and their types as illustrated on the examples of a Tertiary volcanic and of a Mesozoic mountain. Acta Geographina Debrecina, 14–15, 5–29.
Pinczés, Z., Martonné Erdős, K. & Dobos, A. (1993). Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében. Földrajzi Közlemények, 117, 149–162.
Přichystal, A. (2010). Classification of lithic raw materials used for prehistoric chipped artefacts in general and siliceous sediments (silicites) in particular: the Czech proposal. Archeometriai Műhely, 7(3), 177–181.
Přichystal, A. (2013). Lithic raw materials in Prehistoric times of Central Europe. Brno: Masaryk University Press.
Rácz, B. (2008). Pattintott kőeszköz-nyersanyagok felhasználásának előzetes eredményei a paleolitikumban a mai Kárpátalja területén. Archeometriai Műhely 5(2), 47–54.
Rácz, B. (2009). Kárpátalja paleolit nyersanyag-felhasználási régióinak elsődleges nyersanyagai. In: G. Ilon (Szerk.). MΩMOΣ VI. – Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19 – 21. Szombathely: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat – Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, pp. 321–326.
Ringer, Á., Tóth, Z. H. & Németh, N. (2019–2020). Neuer Beitrag zum Vorkommen des Szeletien Quartzporphyr in Bükkszentlászló und Bükkszentkereszt. Praehistoria New Series, 1–2(11–12), 15–23.
Schreiber, P. (2011). Primárne zdroje rádiolaritovej a rohovcovej suroviny a výrobné dielne na štiepanú kamennú industriu v mikroregióne Streženice / Lednické rovne. Musaica, 27, 5–20. https://doi.org/10.1365/s35141-011-0176-3
Schréter, Z. (1916). Néhány adat a borsod–hevesi Bükk-hegység ősrégészetéhez. Barlangkutatás, 4(2), 86–88.
Simán, K. (1986). Felsitic quartz porphyry. In: K. T. Biró (ed.). Papers for the 1st International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian basin, Budapest-Sümeg 1986, vol. 1. Budapest: Hungarian National Museum, pp. 271–275.
Sudoł-Procyk, M., Budziszewski, J., Krajcarz, M. T., Jakubczak, M. & Szubski, M. (2018). The chocolate flint mines in the Udorka valley (Częstochowa Upland) – a preliminary report on the field and Lidar surveys. In: D. H. Werra & M. Woźny (Eds). Between history and archaeology: Papers in honour of Jacek Lech. Oxford: Archaeopress, pp. 89–102. https://doi.org/10.2307/j.ctvndv6qh.13
Sudoł-Procyk, M. & Krajcarz, M. T. (2021). The use of landscape and georesources at microregional scale during the later part of the Late Glacial in the south-eastern part of the Ryczów Upland (Polish Jura). In: F. Bostyn, F. Giligny & P. Topping (Eds). From mine to user: Production and procurement systems of siliceous rocks in the European Neolithic and Bronze Age. Oxford: Archaeopress, pp. 16–30. https://doi.org/10.2307/jj.15136049.7
Szekszárdi, A. (2005). A vizsgálati lehetőségek áttekintése a Tokaji-hegységi limnokvarciton és limnoopaliton, a pattintott kőeszközök eredetének azonosítása céljából. Archeometriai Műhely, 2(4), 56–61.
Szekszárdi, A., Szakmány, Gy. & T. Biró, K. (2010). Tokaji-hegységi limnokvarcit-limnoopalit nyersanyagok és pattintott kőeszközök archeometriai vizsgálata. I.: Földtani viszonyok, petrográfia. Archeometriai Műhely, 7(1), 1–17.
Szilágyi, K. (2018a). A Field survey of knappable raw materials in the Eastern Mecsek area. Hungarian Archaeology E-Journal, 7(2), 1–9. http://files.archaeolingua.hu/2018NY/Upload/Szilagyi_E18NY_EN.pdf
Szilágyi, K. (2018b). Lithic Raw Material Procurement in the Late Neolithic Southern-Transdanubian Region: A Case Study From the Site of Alsónyék-Bátaszék. Archaeologia Polona, 56, 127–140. https://doi.org/10.23858/APa56.2018.009
Szilágyi. Zs. (2024). Kőzettani vizsgálatok a Bükk és a Mátra régiójában gyűjtött nyersanyagokon. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a06
Szilasi, A. B. (2017). Radiolarite sources from the Bakony mountains: new research. Archaeologia Polona, 55, 243–265. https://journals.iaepan.pl/apolona/article/view/282
Szolyák, P. (2011). Elsődleges nyersanyag-feldolgozás nyomai a szeletai kvarcporfír lelőhelyén (Bükkszentlászló). Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 50, 47–66.
T. Biró, K. (2008). Kőeszköz-nyersanyagok Magyarország területén. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 74, 11–37.
T. Biró, K. (2010). Terminological practice for siliceous rocks in Hungary from petroarchaeological point of view. Archeometriai Műhely, 7(3), 195–201.
T. Biró, K. & Pálosi, M. (1985). A pattintott kőeszközök nyersanyagának forrásai Magyarországon (Sources of lithic raw materials for chipped artefacts in Hungary). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1983. évről, 407–435.
T. Biró, K. & T. Dobosi, V. (1991). Lithotheca – Comparative raw material collection of the Hungarian National Museum. Budapest: Hungarian National Museum.
T. Biró, K., T. Dobosi, V. & Schléder, Zs. (2000). Lithotheca II – The comparative raw material collection of the Hungarian National Museum, Vol. II. Budapest: Hungarian National Museum.
T. Dobosi, V. (1978). A pattintott kőeszközök nyersanyagáról (Über das Rohmaterial der retuschierten Steingeräte). Folia Archaeologica, 29, 7–19.
Thiry, M., Fernandes, P., Milnes, A. & Raynal, J.-P. (2014). Driving forces for the weathering and alteration of silica in the regolith: implications for studies of prehistoric flint tools. Earth Science Reviews, 136, 141–154. https://doi.org/10.1016/j.earscirev.2014.05.008
Tóth, Z. H. (2011). Újabb adalék a szeletai üveges kvarcporfír előforduláshoz: Bükkszentlászló, Hideg-víz. Gesta, 10, 147–149.
Tóth, Z. H. (2016). Palaeolithic heat treating in Northeastern Hungary?: An archaeometric examination of the possible use of fire-setting in Stone Age quarries in the Bükk area. Archaeologia Polona, 54, 129–135. https://rcin.org.pl/dlibra/publication/83016/edition/63438/content
Turq, A. (2000). Le Paléolithique inférieur et moyen entre Dordogne et Lot. Paléo – Supplément 2. Les Eyzies: Société des Amis du Musée National de Préhistoire et de la Recherche Archéologique.
Turq, A. (2005). Réflexions méthodologiques sur les études de matières premières lithiques. Paléo, 17, 111–132. https://doi.org/10.4000/paleo.883
Valde-Nowak, P. (1991). Menilite hornstone deposits and their prehistoric exploitation. Acta Archaeologica Carpathica, 30, 55–86.
Valde-Nowak, P. (1995). Stone sources from the North-Carpathians Province in the Stone and Early Bronze Ages. Archeologia Polona, 33, 111–118.
Varga, Gy., Csillagné Teplánszky, E. & Félegyházi, Zs. (1975). A Mátra hegység földtana. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 57(1), 1–575.
Vendl, A. (1938). A paleolitok kőzetanyaga. In: L. Bartucz, J. Dancza, F. Hollendonner, O. Kadić, M. Mottl, V. Pataki, E. Pálosi, J. Szabó & A. Vendl (szerk.). A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Geologica Hungarica, Series palaeontologica, fasc. 14. Budapest: Editio Instituti Regii Hungarici Geologici, 155–181.
Vértes, L. (Hrsg.) (1964). Tata. Eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn. Budapest: Akadémiai Kiadó (Archaeologia hungarica Series Nova 43).
Vértes, L. & Tóth, L. (1963). Der Gebrauch des glasigen Quarzporphyrs im Paläolithikum des Bükk-Gebirges. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 15, 3–10.
Weigerber, G., Slotta, R. & Weiner, J. (Hrsg.) (1981). 5000 Jahre Feiersteinbergbau. Die Suche nach dem Stahl der Steinzeit. Bochum: Deutsches Bergbau-Museum Bochum (Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbau-Museum Bochum 22).
Wein, Gy. (1977). A Budai hegység tektonikája. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.
Zelenka, T. (2010). A Mátra hegység paleogén és neogén vulkanizmusa. In: Cs. Baráz, (Szerk.). A Mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 27–38.
