Recent excavations at the Aurignacian site of Seňa I, Slovakia
A teljes fotóalbum Flickr oldalunkon (új ablakban)
Wei Chu, Ľubomíra Kaminská
2016 júliusában a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Kölni Egyetem munkatársai kisebb ásatást végeztek a dél-szlovákiai Seňa I lelőhelyen.
[mapsmarker marker=”6″]
Seňa (Abaújszina) a Kárpát-medence északi részén, a Hernád-folyó középső teraszain található, közel a magyar határhoz. Egy a Hernád mentén sorakozó, jól ismert „fejlett Aurignacien” lelőhelyek közül: Košice-Barca, Kechnec, Seňa, Milhost’ és Čečejovce (Bánesz 1968; Hahn 1977; Kaminská 2014; Svoboda 2006). Az Aurignacien kőeszközök mellett e lelőhelyek közös vonása, hogy mélyen beásott árkok vannak jelen, melyek gyarkan kövekkel kirakott tűzhelyeket és sűrű leletkoncentrációkat tartalmaztak. Ezeket általában félig földbe ásott házak alapjaiként, esetleg tárolóvermekként értelmezték a régészek (Bárta 1987).
Sajnos a lelőhelyek többségét vékony, erősen lepusztult üledékrétegekben tárták fel, így koruk meghatározása problémás. Kivétel ez alól Košice-Barca I és Kechnec. Előbbi lelőhelyen egy faszénminta 34±302 ka cal BP koradattal szolgált, melyet minimum dátumnak fogadhatunk el, ugyanis a minta begyűjtése és a mérési művelet között sok idő telt el (Verpoorte 2002, Tab. 9). Bánesz László értékelésére támaszkodva Košice-Barca I az Aurignacien utolsó szakaszának emléke Kelet-Szlovákiában. Kehnec szintén faszénből származó koradatok alapján 32.1± 202 ka cal BP idős, azonban ezek az adatok nem hozhatók biztos összefüggésbe az itt talált Aurignacien leletanyaggal (Kaminská 2014, p. 156).
Jól rétegzett, koradatokkal megerősített Aurignacien lelőhelyek nagyon ritkák a Kárpát-medencében. Ásatásunk fő célja ezért az volt, hogy eredeti rétegtani összefüggésben maradt leleteket találjunk, és radiometrikus módszerekkel datáljuk is őket. Körülbelül 15 négyzetméteren, egy méter mélységig tártuk fel szelvényeinket Seňában, ahol jó rétegtani helyzetben nagy mennyisésű kőeszközt találtunk. A leletek között tipikus Aurignacien tárgyak is szép számmal voltak találhatók, mint prizma magkövek, pengék, vakarók és vésők. Az eszközök nyersanyaga jórészt a Hernádból származó helyi limnoszilicit, de távolabi nyersanyagforrásokból származó radiolarit és obszidián darabokat is találtunk. A szelvényekből vet tüledékmintákon geokémiai és radiometrikus vizsgálatokat indítottunk el, ezek eredményére még várunk.
Jelenleg úgy tűnik, Seňa I az egyetlen ismert rétegzett Aurignacien lelőhely a Kárpát-medence északi részén. Ez a felfedezés fontos adalék lesz a Dunai Folyosó elmélet ellenőrzéséhez, ami szerint az első modern emberek (Homo sapiens) a Duna mentén jutottak el Délkelet-Európából Nyugat-Európába. Seňa ugyancsak hasznos lehet a közeli Bükk-hegység Szeletien-nek tartott barlangi leletanyagainak értelmezésében, és persze a közép-európai neandervölgyi ősemberek sorsának felderítésében is.
1-2. ábra. Ásatás Seňa I lelőhelyen. 1. ábra eredeti méret 2. ábra eredeti méret
Felhasznált irodalom:
Bánesz, L. (1968). Barca bei Košice – Paläolithische fundstelle. Bratislava, SAV.
Bárta, J. (1987). Problems of dwelling structures in the Palaeolithic of western Slovakia. Anthropologie, 25(2), 105–110.
Hahn, J. (1977). Aurignacien, das ältere Jungpaläolithikum in Mittel-und Osteuropa. Köln: Böhlau Verlag.
Kaminská, L. (2014). Staré Slovensko 2: Paleolit a Mezolit. Nitra: Archeologický Ústav SAV Nitra.
Svoboda, J. (2006). The Aurignacian and after: Chronology, geography and cultural taxonomy in the Middle Danube region. In O. Bar-Yosef & J. Zilhão (Eds.), Towards a definition of the Aurignacian (pp. 259–274). Lisbon: Instituto Portugês de Arqueologia.
Verpoorte, A. (2002). Radiocarbon dating the Upper Palaeolithic of Slovakia: Results, problems and prospects. Archäologisches Korrespondenzblatt, 32, 311-325.