Társadalmi folyamatok a kőeszközkutatásban
Szilágyi Kata
University of Oslo, Faculty of Humanities, Department of Archaeology, Conservation and History, Oslo; E-mail: szil.szvetlana@gmail.com
Cite as: Szilágyi, K. (2021). Társadalmi folyamatok a kőeszközkutatásban. A chaîne opératoire koncepció használata újkőkori kőanyagok vizsgálatában (Bringing social process into lithic studies. Implementing the chaîne opératoire concept into the analysis of Neolithic stone material). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 23–43). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a01
Kivonat. A pattintott kőegyüttesek feldolgozásában használt technológiai szemlélet, az experimentációs (kísérleti) vizsgálatok, valamint az értelmezésben használt antropológiai megközelítések mind kiváló közeget jelentenek az újkőkori leletanyagok értelmezésében. A megszokott régészeti interpretációban a neolitikus kőegyüttesek feldolgozásának elsődleges hasznosulása az adott közösség kapcsolathálójának modellezésében érvényesül. A technológiai szempontú vizsgálattal a leletanyagok anyagiságán (nyersanyag) túlmutató jellegzetességei mellett a kőanyagot létrehozó közösség tevékenységei különböző léptékekben (skálán) vizsgálhatók. Így a településen kívüli és azon belüli aktivitások színterei és jellegzetességei válnak azonosíthatóvá, valamint az egyéni és közösségi szintű technikai fogások, gesztusok és rendszeresen ismétlődő – akár rituális – cselekedetek állapíthatók meg. A technológiai szempontú vizsgálattal a kőeszközkészítő, használó és deponáló tevékenységek skálázhatóságát és azoknak neolitikus narratívába történő szerves beillesztését egy késő újkőkori lelőhely példáján keresztül ismerteti jelen cikk.
Kulcsszavak: technológiai szemlélet, kőeszközkészítés, francia technológiai iskola, neolitikum, skála
Bringing social process into lithic studies. Implementing the chaîne opératoire concept into the analysis of Neolithic stone material
Lithic technological analysis, experimental studies, ethnoarchaeology, together with cultural and social anthropological approaches all provide excellent tools for the interpretation of knapped stone artefacts – not only from the Palaeolithic era but the Neolithic as well. The fundamental concept of chaîne opératoire was developed by French scholars studying Palaeolithic materials, providing a consistent framework for the recognition of the technological system of a community. This approach can take into account not only the technological knowledge, skills and abilities of the individual but also the traditions of the community and the surrounding environment that influences the qualities of the community (potential knappable raw materials, characteristic toolkits, etc.). By contrast, the conventional archaeological approach to lithics too often narrowly focuses on the spatial distribution of raw materials, and the occurrence of specialised tools, to reconstruct, for example, the communication networks between communities. However, the technological approach can explore a broader range of activities in more detail – stone tool production, usage and deposition. Observed technological traits of lithic implements enable us to recognise these activities at different levels on spatial and social scales. Thus, we can identify technical choices and gestures, as well as recurring activities, i.e. practices, even with a ritual character, inside and outside the settlements, within the scopes of individuals, households or an entire community. This paper presents a Late Neolithic case study on how the technological approach facilitates the study of stone tool production on different levels, scales, their use and their deposition, and integrate them into the Neolithic narrative.
Kutatási adatelérhetőségi nyilatkozat: A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.
Összeférhetetlenségi nyilatkozat: a szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.
Támogatási nyilatkozat: a szerző nem kapott anyagi támogatást jelen tanulmány közzétételéhez.
Szerzői jogi nyilatkozat: A tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-NC-SA 4.0) feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.
Literature cited
Allison, P. M. (Szerk.). (1999). The archaeology of household activities. Routledge.
Ames, K. M. (2006). Thinking about Household Archaeology on the Northwest Coast. In K. M. Ames, E. A. Sobel, & D. A. T. Gahr (Szerk.), Household Archaeology on the Northwest Coast (pp. 16–36). Berghahn Books; JSTOR. https://doi.org/10.2307/j.ctv8bt3gt.6
Anders, A., & Raczky, P. (2013). Háztartások és települési egység viszonya Pogár-Csőszhalom késő neolitikus lelőhelyén. Ősrégészeti Levelek, 78–101.
Anschuetz, K. F., Wilshusen, R. H., & Scheick, C. L. (2001). An Archaeology of Landscapes: Perspectives and Directions. Journal of Archaeological Research, 9(2), 157–211. https://doi.org/10.1023/A:1016621326415
Audouze, F., & Karlin, C. (2017). La chaîne opératoire a 70 ans: Qu’en ont fait les préhistoriens français. Journal of Lithic Studies, 4(2), 5–73. https://doi.org/10.2218/jls.v4i2.2539
Bácskay, E. (1989). A lengyeli kultúra néhány DK-dunántúli lelőhelyének pattintott kőeszközei. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 41, 5–21.
Bácskay, E. (1990). A lengyeli kultúra pattintott kőeszközei a DK-Dunántúlon II. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 42, 59–66.
Bánesz, L. (1991). Neolitická dielňa na výrobu obsidiánovej industrie v Kašove. Východoslovenský Pravek, 3, 39–68.
Bánffy, E. (2019). First farmers of the Carpathian Basin: Changing patterns in subsistence, ritual and monumental figurines. Oxbow Books.
Bánffy, E., Osztás, A., Oross, K., Zalai-Gaál, I., Marton, T., Nyerges, É. Á., Köhler, K., Bayliss, A., Hamilton, D., & Whittle, A. (2016). Alsónyék story: Towards the history of a persistent place. Bericht Der Roemisch-Germanische Kommission, 94, 283–318. https://doi.org/10.11588/berrgk.1938.0.37156
Bartosiewicz, L. (2006). Régenvolt háziállatok: Bevezetés a régészeti állattanba. L’Harmattan.
Bender, D. R. (1967). A Refinement of the Concept of Household: Families, Co-residence, and Domestic Functions. American Anthropologist, 69(5), 493–504. https://doi.org/10.1525/aa.1967.69.5.02a00050
Bickle, P. (2020). The structure of chaos: Decay and deposition in the Early Neolithic. In D. Hofmann (Szerk.), Magical, mundane or marginal?. Deposition practices in the Early Neolithic Linearbandkeramik culture (pp. 9–33). Sidestone Press.
Blanton, R. E. (1994). Houses and households: A comparative study. Plenum Press.
Csippán, P. (2012). Őskori települések kulturális ökológiai és zooarchaeológiai vizsgálata [Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem].
Delage, C. (2017). Once upon a time…the (hi)story of the concept of the chaîne opératoire in French prehistory. World Archaeology, 49(2), 158–173. https://doi.org/10.1080/00438243.2017.1300104
Domboróczky, L. (2009). Settlement structures of the Alföld Linear Pottery Culture (ALPC) in Heves County (north-eastern Hungary): Development models and historical reconstructions on Micro, meso and macro levels. In J. K. Kozlowski (Szerk.), Interactions Between Different Models of Neolithization North of the Central European Agro-Ecological Barrier (pp. 75–127). Polska Akademia Umiejętności.
Draşovean, F., & Schier, W. (2010). The Neolithic tell sites of Parţa and Uivar (Romanian Banat): A comparison of their architectural sequence and organisation of social space. In S. Hansen (Szerk.), Leben auf dem Tell als soziale Praxis: Beiträge des Internationalen Symposiums in Berlin vom 26.-27. Februar 2007 (pp. 165–187). Dr.Rudolf Habelt GmbH.
Faragó, N. (2016). Houses, Households, Activity Zones in the Post-LBK World. Results of the Raw Material Analysis of the Chipped Stone Tools at Polgár- Csőszhalom, Northeast Hungary. Open Archaeology, 2(1), 346–367. https://doi.org/10.1515/opar-2016-0024
Füzesi, A. (2020). A késő neolitikus edények megformálásának technikai jellegzetességei – Öcsöd-Kováshalom leletegyüttese alapján. In M. Vicze & G. Kovács (Szerk.), MΩMOS X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák Százhalombatta, 2017. Április 6 –8. (pp. 84–109). „Matrica” Múzeum.
Gamble, C. (2001). The Peopling of Europe, 700,000-40,000 Years before the Present. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 5–41). Oxford University Press
Gomart, L., Anders, A., Kreiter, A., Marton, T., Oross, K., & Raczky, P. (2020). Innovation or inheritance? Assessing the social mechanisms underlying ceramic technological change in early Neolithic pottery assemblages in Central Europe. In M. Furholt & M. Spataro (Szerk.), Detecting and explaining technological innovation in prehistory. (pp. 49–71). Sidestone Press.
Hodder, I. (1991). Reading the past: Current approaches to interpretation in archaeology. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511814211
Hodder, I. (1992). Theory and Practice in Archaeology. Routledge.
Hodder, I. (2013). Introduction: Contemporary Theoretical Debate in Archaeology. In I. Hodder (Szerk.), Archaeological Theory Today (pp. 1–14). Polity Press.
Hodder, I. (2016). Studies in human-thing entanglement [Unpublished anthology]. http://www.ian-hodder.com/books/studies-human-thing-entanglement
Hodder, I., & Hutson, S. R. (2003). Reading the Past. Current Approaches to Interpretation in Archaeology. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511814211
Holló, Zs., Mester, Zs., & Lengyel, Gy. (2001). Egy magyar kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 1. Ősrégészeti Levelek, 3, 51–58.
Holló, Zsolt, Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: Rendszer és technika. Ősrégészeti Levelek, 4, 98–104.
Holló, Zsolt, Lengyel, Gy., Mester, Zs., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.
Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H., & Féblot-Augustins, J. (1999). Technology and terminology of knapped stone: Followed by a multilingual vocabulary, Arabic, English, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish. Cercle de Recherches et d’Etudes Préhistoriques.
Király, A., Faragó, N., & Mester, Zs. (2020). Hasznos rítusok és haszontalan technikák. A rituális cselekvés régészeti azonosításának néhány elméleti kérdése egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán. In P. Csengeri, A. Kalli, Á. Király, & J. Koós (Szerk.), MΩMOS IX. A rituálé régészete—Őskoros Kutatók IX. Összejövetelének konferenciakötete Miskolc, 2015. Október 14–16. – MΩMOS IX. The Archaeology of ritual—Proceedings of the IXth Conference of researchers of prehistory (pp. 9–42). ELTE BTK Régészettudományi Intézet.
Le Brun-Ricalens, F., & Potin, Y. (2018). In Memoriam Jacques Tixier (1925-2018). Litikum, 6, 5–12. https://doi.org/10.23898/litikuma0021
Lenneis, E. (2013). Reconstruction of domestic units from distribution analysis and study of finds density in pit fills. In C. Hamon, P. Allard, & M. Ilett (Szerk.), The domestic Space in LBK Settlements (pp. 43–50). VML Vlg Marie Leidorf.
Leroi-Gourhan, A. (1964). Le Geste et la Parole, tome 1: Technique et Langage. Albin Michel.
Lucas, G. (2015). Archaeology and contemporaneity. Archaeological Dialogues, 22(1), 1–15. https://doi.org/10.1017/S1380203815000021
Lüning, J. (2005). Bandkeramische Hofplätze und die absolute Chronologie der Bandkeramik. In J. Lüning, C. Frirdich, & A. Zimmermann (Szerk.), Die Bandkeramik im 21. Jahrhundert. Symposium in der Abtei Brauweiler bei Köln vom 16.9.-19.9.2002 (pp. 49–74). VML Vlg Marie Leidorf.
Marton, T., Kreiter, A., Füzesi, A., Gomart, L., Gortva, G., Gucsi, L., Oross, K., Pető, Á., Serlegi, G., M. Virág, Z., & Jakucs, J. (2020). Transforming Traditions of Material Culture: Spatial and temporal patterns in pottery style, production and use during the second half of the 6th millennium cal BC in south-eastern Transdanubia and beyond. Hungarian Archaeology, 9(1), 1–11.
Mateiciucová, I. (2008). Talking stones: The chipped stone industry in lower Austria and Moravia and the beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700-4900 BC. Masarykova univerzita.
Mellars, P. (2001). The Upper Paleolithic Revolution. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 42–78). OUP.
Meskell, L., & Preucel, R. W. (Szerk.). (2006). A Companion to Social Archaeology. Wiley-Blackwell.
Mester, Zs., & Tixier, J. (2013). Pot à lames: The Neolithic blade depot from Boldogkőváralja (Northeast Hungary). In A. Anders & G. Kulcsár (Szerk.), Moments in time. Papers presented to Pál Raczky on his 60th birthday (pp. 173–187). Ősrégészeti Társaság – L’Harmattan.
Miall, A. D., & Miall, C. E. (2004). Empiricism and model-building in stratigraphy: Around the hermeneutic circle in the pursuit of stratigraphic correlation. Stratigraphy, 1(1), 27–46.
Mithen, S. J. (2001). The Mesolithic Age. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 79–135). Oxford University Press.
Müller, J. (2018). The Disentanglement of Landscapes. Remarks on Concepts of Socio-Environmenthal Research and Landscape Archaeology. In A. Haug, L. Käppel, & J. Müller (Szerk.), Past Landscapes. The Dynamics of Interaction between Society, Landscape, and Culture (pp. 39–52). Sidestone Press.
Müller, J., Hofmann, R., Müller-Scheessel, N., & Rassmann, K. (2011). Zur sozialen Organisation einer spatneolithischen Gesellschaft in Sudosteuropa (5200–4400 v. Chr). In S Hansen & J. Müller (Szerk.), Sozialarchaologische Perspektiven: Gesellschaftlicher Wandel 5000–1500 v. Chr. Zwischen Atlantik und Kaukasus (pp. 81–106). Philipp von Zabern.
Müller-Scheessel, N., Müller, J., & Hofmann, R. (2010). Entwicklung und Struktur des spätneolithischen Tells von Okolište (Bosnien-Herzegowina) unter architektursoziologischen Gesichtspunkten. In P. Trebsche, N. Müller-Scheeßel, & S. Reinhold (Szerk.), Der gebaute Raum. Bausteine einer Architektursoziologie vormoderner Gesellschaften (pp. 171–192). Waxmann.
Parker, B. J., & Foster, C. P. (2012a). Introduction: Household Archaeology in the Near East and Beyond. In B. J. Parker & C. P. Foster (Szerk.), New Perspectives on Household Archaeology (pp. 1–12). Eisenbrauns.
Parker, B. J., & Foster, C. P. (Szerk.). (2012b). New Perspectives on Household Archaeology. Eisenbrauns.
Preucel, R. W., & Mrozowski, S. A. (2010). Contemporary archaeology in theory: The new pragmatism. Wiley-Blackwell.
Raczky, P., & Anders, A. (2006). Social dimensions of the Late Neolithic settlement of Polgár-Csőszhalom (Eastern Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 57(1–3), 17–33. https://doi.org/10.1556/aarch.57.2006.1-3.3
Renfrew, C. (1973). Before civilization: The radiocarbon revolution and prehistoric Europe. Jonathan Cape Ltd.
Renfrew, C. (1994). Towards a cognitive archaeology. In C. Renfrew & E. B. W. Zubrow (Szerk.), The Ancient Mind: Elements of Cognitive Archaeology (pp. 3–12). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511598388
Renfrew, C., & Bahn, P. G. (1996). Archaeology. Theories, methods and practice. Thames & Hudson.
Rosenstock, E. (2009). Tells in Südwestasien und Südosteuropa. Greiner.
Roux, V. (2016). Ceramic Manufacture: The chaîne opératoire Approach. In A. M. W. Hunt (Szerk.), The Oxford Handbook of Archaeological Ceramic Analysis. Oxford University Press.
Rück, O. (2007). Neue Aspekte und Modelle in der Siedlungsforschung zur Bandkeramik: Die Siedlung Weisweiler 111 auf der Aldenhovener Platte, Kr. Düren. Leidorf.
Sellet, F. (1993). Chaine operatoire; the concept and its applications. Lithic Technology, 18(1–2), 106–112.
Shennan, S. (2009). Pattern and Process in Cultural Evolution. University of California Press.
Shott, M. J. (2003). Chaîne Opératoire and Reduction Sequence. Lithic Technology, 28(2), 95–105. https://doi.org/10.1080/01977261.2003.11721005
Siklósi Z., & Szilágyi M. (2016). Módszertani, interpretációs kérdések az alföldi rézkor radiokarbon keltezése kapcsán. Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 25, 65–72.
Soressi, M., & Geneste, J.-M. (2011). The History and Efficacy of the Chaîne Opératoire Approach to Lithic Analysis: Studying Techniques to Reveal Past Societies in an Evolutionary Perspective. PaleoAnthropology, 2011, 334–350.
Souvatzi, S. (2014). A Social Archaeology of Households in Neolithic Greece. An Anthropological Approach. Cambridge University Press.
Spataro, Michaela, & Furholt, M. (2020). Detecting and explaining technological innovation in prehistory—An introduction. In M. Furholt & M. Spataro (Szerk.), Detecting and explaining technological innovation in prehistory. (pp. 1–11). Sidestone Press.
Spataro, Michela. (2018). Origins of Specialization: The Ceramic Chaîne Opératoire and Technological Take-Off at Vinča-Belo Brdo, Serbia. Oxford Journal of Archaeology, 37(3), 247–265. https://doi.org/10.1111/ojoa.12140
Starnini, E. (2015). Lithics from the tell site Hódmezővasarhely-Gorzsa (Southeast Hungary): Typology, technology, use and raw material strategies during the Late Neolithic (Tisza culture). In Svend Hansen, P. Raczky, & A. Anders (Szerk.), Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea. Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millenium BCE. International Workshop Budapest 2012 (pp. 105–128). Habelt.
Szilágyi, K. (2018a). A Field survey of knappable raw materials in the Eastern Mecsek area. Hungarian Archaeology, 2018(2), 1–9.
Szilágyi, K. (2018b). IX. Kőkor Kerekasztal Konferencia. 2018. December 7. Szeged, Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza. Program és absztraktkötet. Móra Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem.
Szilágyi, K. (2018c). Lithic Raw Material Procurement in the Late Neolithic Southern-Transdanubian Region: A Case Study from the Site of Alsónyék-Bátaszék. Archaeologia Polona, 56, 123–136.
Szilágyi, K. (2019). A késő neolitikus lengyeli kultúra délkelet-dunántúli csoportjának pattintott kőeszközkészítő tevékenysége [Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem]. https://doi.org/10.15476/ELTE.2019.011
T. Biró, K. (1989). A lengyeli kultúra dél-dunántúli kőeszköz-leletanyagainak nyersanyagáról I. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 41, 22–31.
T. Biró, K. (1990). A lengyeli kultúra dél-dunántúli kőeszköz-leletanyagainak nyersanyagáról II. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 42, 66–76.
T. Biró, K. (1998). Lithic Implements and the Circulation of Raw Materials in the Great Hungarian Plain During the Late Neolithic Period. Magyar Nemzeti Múzeum.
T. Biró, K. (2009). Egy sváb menyecske hozománya. Gondolatok a szegvár-tűzkövesi kőeszköz raktárlelet kapcsán. In L. Bende & G. Lőrinczy (Szerk.), Medinától Etéig. Régészeti tanulmányok Csalog József születésének 100. Évfordulójára (pp. 103–115). Móra Ferenc Múzeum.
Tixier, J., Dawson, M.-C., & Gravina, B. (2012). Méthode pour l’étude des outillages lithiques: Notice sur les travaux de J. Tixier = A method for the study of stone tools. Centre National de Recherche Archéologique du Luxembourg.
Tóth, Z. (2013). Csont- és agancseszközök komplex vizsgálata a késő-neolitikus Aszód-Papi földek lelőhelyén [Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem].
Vandkilde, H. (2007). Culture and Change in Central European Prehistory 6th to 1st millennium BC – Research—Aarhus University. Aarhus Universitetsforlag.
Vieugué, J. (2014). Use-wear analysis of prehistoric pottery: Methodological contributions from the study of the earliest ceramic vessels in Bulgaria (6100–5500 BC). Journal of Archaeological Science, 41, 622–630. https://doi.org/10.1016/j.jas.2013.09.004
Vuković, J. B. (2010). Neolithic Fine Pottery: Propreties, Performance and Function. Journal of the Serbian Archaeological Society, 26, 7–23.
Whittle, A. (1996). Europe in the Neolithic. The Creation of New Worlds. Cambridge University Press.
Whittle, A. (2001). The First Farmers. In B. Cunliffe (Szerk.), The Oxford Illustrated History of Prehistoric Europe (pp. 136–166). Oxford University Press.
Whittle, A., Anders, A., Bentley, R. A., Bickle, P., Cramp, L., Domboróczky, L., Fibiger, L., Hamilton, J., Hedges, R. E. M., Kalicz, N., Kovács, Z. E., Marton, T., Oross, K., Pap, I., & Raczky, P. (2013). Hungary. In P. Bickle & A. Whittle (Szerk.), The First Farmers of Central Europe: Diversity in LBK Lifeways (pp. 49–100). Oxbow Books.
Wilk, R. R., & Rathje, W. L. (1982). Household Archaeology. American Behavioral Scientist, 25(6), 617–639. https://doi.org/10.1177/000276482025006003
Zalai-Gaál, I. (2010). Die soziale Differenzierung im Spätneolithikum Südtransdanubiens: Die Funde und Befunde aus den Altgrabungen der Lengyel-Kultur. Archaeolingua.
