Nagykovácsi–Remete-barlang 10. rétegének időrendi kérdései

Szegedi Kristóf István

Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.; Miskolci Egyetem, Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola; Email: szegedikri@gmail.com

Cite as: Szegedi, K.I. (2021). Nagykovácsi-Remete-barlang 10. rétegének időrendi kérdései (Chronological issues of Layer 10 in Nagykovácsi-Remete-cave). In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 95–131). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a05

Kivonat. Nagykovácsi-Remete-barlangot a 10. rétegben előkerült obszidián penge miatt a szakirodalomban korai mezolit lelőhelyként tartják számon. A lelet technológiai szempontból olyan jegyeket hordoz magán, amelyek inkább a mezolitikum második feléhez vagy a fiatalabb őskorhoz köthetik. A pengét befoglaló üledék jelen ismereteink alapján lehet korai holocén korú is, de mivel nem lehet kétségtelenül emberi tevékenységhez kapcsolni a korhatározó természettudományos adatokat, igy azok nem feltétlenül keltezik a pengét. Az adatok alapján a Remete-barlangot a lelőhely jövőbeli hitelesítéséig a bizonytalan mezolit lelőhelyeink közé kell sorolni.

Kulcsszavak: mezolitikum, közvetett ütéses technika, nyomásos technika, technológia, környezettörténet

Chronological issues of Layer 10 in Nagykovácsi-Remete-cave

The Nagykovácsi-Remete-barlang site is considered Early Mesolithic in the literature, due to an obsidian blade found in Layer 10. However, this artefact carries technological markers that are rather indicative of the second half of the Mesolithic or a later prehistoric period. The sediment containing the blade can be dated to the Early Holocene, but the scientific evidence for this chronology cannot be associated with human activity, thus the age of the blade remains uncertain. Based on the available data, the Remete cave is considered a dubious Meolithic site until further studies in the field.

Kutatási adatelérhetőségi nyilatkozat: A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza..

Összeférhetetlenségi nyilatkozat: a szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Támogatási nyilatkozat: a szerző nem kapott anyagi támogatást jelen tanulmány közzétételéhez.

Szerzői jogi nyilatkozat: A tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-NC-SA 4.0) feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.

Literature cited

Biagi, P., & Kiosak, D. (2010). The Mesolithic of the northwestern Pontic region New AMS dates for the origin and spread of the blade and trapeze industries in southeastern Europe. Eurasia Antiqua, 16, 21–41.

Biagi, P., & Starnini, E. (2016). The Origin and Spread of the Late Mesolithic Blade and Trapeze Industries in Europe: Reconsidering J. G. D. Clark’s Hypothesis Fifty Years After. In S. Ţerna & B. Govedarica (eds.), Interactions, Changes and Meanings. Essays in honour of Igor Manzura on the occasion of his 60th Birthday (pp. 33–45). University of High Anthropological School

Binder, D., Collina, C., Guilbert, R., Perrin, T., & Garcia-Puchol, O. (2012). Pressure-Knapping Blade Production in the North-Western Mediterranean Region During the Seventh Millennium cal BC. In P.M. Desrosiers (ed.), The Emergence of Pressure Blade Making. From Origin to Modern Experimentation (pp. 199–217). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-2003-3_7

9. Biró, K. (2004). A kárpáti obszidiánok: legenda és valóság. Archeometriai Műhely, 1(1), 3–9.

Clark, J.E. (2012). Stoneworkers’ Approaches to Replicating Prismatic Blades. In: P.M. Desrosiers (szerk.), The Emergence of Pressure Blade Making. From Origin to Modern Experimentation (pp. 43–135). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4614-2003-3_3

David, É., & Sørensen, M. (2016). First insights into the identification of bone and antler tools used in the indirect percussion and pressure techniques during the early postglacial. Quaternary International, 423, 123–142. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.11.135

Fontana, F., Flor, E., & Duches, R. (2016). Technological continuity and discontinuity in the Romagnano Loc III rock shelter (NE Italy) Mesolithic series. Quaternary International, 423, 252–265. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.10.046

Galimova, M. (2006). Final Palaeolithic-Early Mesolithic cultures with trapezia in the Volga and Dnieper Basins: The Question of Origin. Archaeologia Baltica, 7, 136–148.

Gábori, M. (1958). A Remete-barlang ásatásának eredményei. A magyar késői paleolitikum kérdései. Budapest Régiségei, 18, 9–52.

Golonova, L.V., Doronichev, V.B., Cleghorn, N.E., Koulkova, M.A., Sapelko, T.V., Shackley, M.S., & Spasovskiy, Yu. N. (2014). The Epipaleolithic of the Caucasus after the Last Glacial Maximum. Quarternary International, 337, 189–224. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.04.034

Gronenborn, D. (2017). Migrations before the Neolithic? The Late Mesolithic blade-and-trapeze horizon in central Europe and beyond. In H. Meller, H., F. Daim, J. Krause, & R. Risch (szerk.), Migration und Integration von der Urgeschichte bis zum Mittelalter. 9. Mitteldeutscher Archäologentag vom 20. bis 22. Oktober 2016 in Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle (Saale) Band 17 (pp. 113–127). Landesmuseum für Vorgeschichte.

Inizan, M.L., Reduron-Ballinger, M., Roche H., & Tixier, J. (1999). Technology and Terminology of Knapped Stone. Préhistoire de la Pierre Taillée Tome 5. CREP.

Jánossy, D. (1953). Ritkább emlősök (Sicista, Apodemus, Asinus) a dorogi és mária-remetei késő pleisztocénből. Földtani Közlöny, 10-12(83), 419–436.

Kaczanowska, M., & Kozlowski, J. K. (2012). Körös lithics. In A. Anders, Zs. Siklósi (szerk.), The First Neolithic Sites in Central/South-East European Transect Volume III. The Körös Culture in Eastern Hungary. BAR International Series 2334 (pp. 161–170). Archaeopress.

Kadić, O. (1915). Jelentés a Barlangkutató Szakosztály 1914. évi működéséről. Barlangkutatás, 3(1), 12–39.

Kertész, R. (1994). Late Mesolithic Chipped Stone Industry from the site Jásztelek I (Hungary). In G. Lőrinczy (szerk.), A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára (pp. 23–44). Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága.

Kertész, R., & Demeter, O. (2011). Adatok a dunántúli kora mezolitikum kőiparának nyersanyagvizsgálatához: Szekszárd-Palánk. In K. T. Bíró, & A. Markó A. (szerk.), Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére (pp. 113–128). Magyar Nemzeti Múzeum.

Kozlowski, S. K. (2009). Thinking Mesolithic. Oxbow Books.

Kraus, D. (2011). Duna környéki epipaleolit és mezolit leletanyagok [MA szakdolgozat], Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Magyari, E.K., Pál, I., Vincze, I., Veres, D., Jakab, G., Braun, M., Szalai, Z., Szabó, Z., & Korponai, J. (2019). Warm Younger Dryas summers and early late glacial spread of temperate deciduous trees in Pannonian Basin during the last glacial termination (20–9 kyr cal BP). Quaternary Science Reviews, 225, 1–22. https://doi.org/10.1016/j.quascirev.2019.105980

Marton, T. (2003). Mezolitikum a Dél-Dunántúlon A somogyi leletek újraértékelése. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Studia Archaeologica, 9, 39–48.

Marton, T., Kertész, R., & Eichmann, W.J. (2021). Egy évtized mezolit kutatásai: korai holocén települések a Dunántúlon. Magyar Régészet, 10(2), 1–14. https://doi.org/10.36245/mr.2021.2.5

Mateiciucová, I. (2008). Talking Stones: The Chipped Stone Industry in Lower Austria and Moravia and the Beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700–4900 BC. Masarykova univerzita.

Mester, Zs., & Faragó, N. (2010). Neolitikumot jelző pattintott kövek Eger-Kőporosról. Ősrégészeti Levelek, 12, 18–30.

Mester, Zs., & Tixier, J. (2013). Pot à lames: The Neolithic Blade Depot from Boldogkõváralja (Northeast Hungary). In A. Anders, G. Kulcsár, G. Kalla, V. Kiss, & G. V. Szabó (szerk.), Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday (pp. 173–185). L’Harmattan Kiadó.

Pazonyi, P. (2009). A Kárpát-medence felső-pliocén és kvarter emlősfauna közösségeinek paleoökológiai vizsgálata. Földtani Közlöny, 139(3), 283–304.

Pelegrin, J. (1988). Débitage expérimental par pression „Du plus petit au plus grand”. In Technologie préhistorique. Notes et Monographies Techniques 25 (pp. 37–53). Éditions du CNRS.

Pelegrin, J. (1991). Sur une recherche technique expérimentale des techniques de débitage laminaire. In Archéologie expérimentale. Tome 2. La terre. L’os et la pierre, la maison et les champs (pp. 118–128). Archéologie aujourd’hui, Éditions Errance.

Sørensen, M., Rankama, T., Kankaanpää, J., Knutsson, K., Knutsson, H., Melvold, S., Eriksen, B. V., & Glørstad, H. (2013). The First Eastern Migrations of People and Knowledge into Scandinavia: Evidence from Studies of Mesolithic Technolog, 9th-8th Millennium BC. Norwegian Archaeological Review, 46, 19–56. https://doi.org/10.1080/00293652.2013.770416

Stupak, D. (2006). Chipped flint technologies in Swiderian complexes of the Ukrainian Polissya Region. Archaeologia Baltica, 7, 109–119.

Vértes, L. (1954). Néhány új őskőkori lelőhelyünkről. Folia Archaeologica, 6, 9–21.

Vértes, L. (1965). Az őskőkor és átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészeti Kézikönyve I. Akadémiai Kiadó.

Zólyomi, B. (1952). Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. A MTA Biológiai Osztályának Közleményei, 1(4), 491–530.

Жилин, М.Г. (2007). Финальный Палеолит Ярославского Поволжья. Институт археологии РАН.

Матюшин, Г. Н. (1976). Мезолит Южного Урала. Академия Наук СССР.