A kőeszközök nyersanyagának kérdése a magyarországi kutatásban

Mester Zsolt

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B; UMR 7194 HNHP CNRS/MNHN/UPVD, Institut de Paléontologie humaine, 75013 Paris (France), 1 Rue René Panhard; E-mail: mester.zsolt@btk.elte.hu; ORCiD: 0000-0001-5874-5935

Faragó Norbert

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B. E-mail: farago.norbert@btk.elte.hu; ORCID: 0000-0002-0351-1223

Király Attila

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B. E-mail: attila@litikum.hu; ORCID: 0000-0002-4993-8206

Hivatkozás / Cite as: Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2024) ‘A kőeszközök nyersanyagának kérdése a magyarországi kutatásban (Lithic artefact raw material studies in Hungary)’, in Zs. Mester (szerk.) A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 17–29. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a02

Kivonat:

A kőeszközök nyersanyagának a jelentősége már a 19. században felvetődött a magyarországi régészeti kutatásban, s a 20. században a paleolitikus lelőhelyek monográfiáiban a nyersanyagok kőzettani vizsgálatának eredményei is szerepeltek. Az 1970-es évek közepétől intenzív kutatások folytak a Magyar Állami Földtani Intézetben az őskori kovabányák és kőnyersanyagok terén. Az 1990-es évektől a Magyar Nemzeti Múzeumban kialakított Lithotheca gyűjteményhez kapcsolódó kutatás vette át ezen a téren a vezető szerepet. Ez elsősorban a proveniencia-célú archeometriai vizsgálatokra fókuszált. Ezeknek az eredményeknek a felhasználása a régészeti leletegyüttesek interpretációjánál számos problémát vetett fel.

Kulcsszavak: kutatástörténet, paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, Magyarország, pattintott kőeszközök

Abstract „Lithic artefact raw material studies in Hungary”

The importance of the raw material of stone tools was raised in Hungarian archaeological research in the 19^th century, and in the 20^th century, the results of the lithological examination of the raw materials were included in the monographs of Paleolithic sites. From the mid-1970s, intensive research was carried out at the Hungarian State Geological Institute on prehistoric siliceous raw material quarries and raw materials. From the 1990s on, research related to the Lithoteca collection established in the Hungarian National Museum took over the leading role in this field. This focused primarily on archaeometric examination for provenance studies. The use of these results in the interpretation of the archaeological assemblages raised several issues for discussion.

Keywords: research history, Palaeolithic, Mesolithic, Neolithic, Hungary, lithic studies

Data availability statement: The authors confirm that the data supporting the findings of this study are available within the article.

Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the authors.

Funding statement: Project no. 124334 has been implemented with the support provided by the ministry of culture and innovation of hungary from the national research, development and innovation fund, financed under the K funding scheme.

Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerzők megerősítik, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerzők nyilatkoztak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Támogatási nyilatkozat. Ez a tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K pályázati program finanszírozásában megvalósuló 124334 számú, „A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon” című projekt keretében született.

Szerzői jogi nyilatkozat. A tanulmány gyémánt Open Access elvek szerint készült, és a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.

Literature cited / Felhasznált irodalom

 

Bourdier, F. (1967). Préhistoire de France. Paris: Flammarion (Nouvelle bibliothèque scientifique).

Bácskay, E. (1981). Zum Stand der Erforschung prähistorischer Feuersteingruben in Ungarn. In: G., Weigerber, R. Slotta & J. Weiner (szerk.). 5000 Jahre Feiersteinbergbau. Die Suche nach dem Stahl der Steinzeit. Bochum: Deutsches Bergbau-Museum Bochum (Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbau-Museum Bochum 22), pp. 179–182.

Bácskay, E. (1982). Újabb ásatások őskori tűzkőbányákban (New excavations in prehistoric flint mines). Communicationes Archaeologicae Hungariae, 1982, pp. 5–14.

Bácskay, E. (1989). A sümegi Mogyorós-domb őskori tűzkőbányájából származó nyersanyag használatáról és elterjedéséről (On use and distribution of flint from the Sümeg-Mogyorós-domb prehistoric flint mine). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1987. évről, pp. 477–485.

Bácskay, E. (1995). H2. Sümeg-Mogyorósdomb, Veszprém county. Archaeologia Polona, 33, pp. 383–395.

Bradák, B., Szakmány, Gy. & Józsa, S. (2005). Mágneses szuszceptibilitás mérések – új módszer alkalmazása csiszolt kőeszközök vizsgálatában. Archeometriai Műhely, 2(1), pp. 13–22.

Budai, T. & Gyalog, L. (szerk.) (2009). Magyarország földtani atlasza országjáróknak – 1:200 000. Geological map of Hungary for tourists – 1:200 000. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.

Csontos, L. & Vörös, A. (2002). A kárpát-pannon térség lemeztektonikai modellje. In: D. Karátson (szerk.). Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Második, javított, bővített kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub, pp. 70–72.

Dienes, I. (1968). Examen pétrographique de l’industrie. In: V. Gábori-Csánk. La station du Paléolithique moyen d’Érd – Hongrie. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 111–114.

Féblot-Augustins, J. (1997). La circulation des matières premières au Paléolithique. Vol. I–II. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 75).

Féblot-Augustins, J. (2009). Revisiting European Upper Paleolithic raw material transfers: the demise of the cultural ecological paradigm? In: B. Adams & B. S. Blades (szerk.). Lithic materials and Paleolithic societies. Oxford: Blackwell Publishing Ltd, pp. 25–46. https://doi.org/10.1002/9781444311976.ch3

Friedel, O., Bradák, B., Szakmány, Gy., Szilágyi, V. & T. Biró, K. (2008). Összefoglaló az Ebenhöch csiszolt kőeszköz gyűjtemény archeometriai vizsgálatának eredményeiről. Archeometriai Műhely, 5(3), pp. 1–11.

Fülöp, J. (1973). Funde des prähistorischen Silexgrubenbaues am Kálvária-Hügel von Tata. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 25, pp. 3–25.

Fülöp, J. (1984). Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Harding, D. W. (1986). Az őskori Európa. Budapest: Helikon Kiadó (A múlt születése).

Hartai, É. & Szakáll, S. (2005). Geological and mineralogical background of the Palaeolithic chert mining on the Avas Hill, Miskolc, Hungary. Praehistoria, 6, pp. 15–21.

Herman, O. (1893). A miskolczi palaeolith lelet. Archaeologiai Értesítő, 13, pp. 1–25.

Herman, O. (1908). Das Paläolithicum des Bükkgebirges in Ungarn. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 38, pp. 232–263.

Hillebrand, J. (1928). Über ein Atelier des „Proto-Campignien” auf dem Avasberg in Miskolcz (Ungarn). Eiszeit und Urgeschichte, 5, pp. 53–59.

Hillebrand, J. (1929). Neuere Ausgrabungen auf dem Avasberg bei Miskolcz in Ungarn. Eiszeit und Urgeschichte, 6, pp. 136–141.

Kaczanowska, M. & Kozłowski, J. K. (2005). L’importance de silex de Świeciechów dans l’Âge de la Pierre : indicateur de changements de relations culturelles autour des Carpates occidentales. Praehistoria, 6, pp. 71–83.

Kadić, O. (1915). A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. A Magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve, 23(4), pp. 151–278.

Kadić, O. (1934). Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. Mitteilungen aus dem Jahrbuch der kgl. Ungarischen Geologischen Anstalt, 30, pp. 1–147.

Kasztovszky, Zs. (2021). Csiszolt kőeszköz és szerszámkő nyersanyagok nagyműszeres vizsgálata – egy NKFIH (OTKA) projekt rövid ismertetése (Large facility analytical studies of polished and ground stone artefacts – a short introduction to an NKFIH (OTKA) project). Archeometriai Műhely, 18(3), pp. 185–189. https://doi.org/10.55023/issn.1786-271X.2021-015

Lubbock, Sir J. (1865). Pre-historic times, as illustrated by ancient remains, and the manners and customs of modern savages. London – Edinburgh: Williams – Norgate. (A történelem előtti idők, megvilágítva a régi maradványok s az újabbkori vadnépek életmódja és szokásai által. Ford.: Öreg János. Budapest: Természettudományi Társulat 1876.)

Markó, A. (2009). Raw material circulation during the Middle Palaeolithic period in northern Hungary. In: J. Gancarski (szerk.). Surowce naturalne w Karpatach oraz ich wykorzystanie w pradziejach i wczesnym średniowieczu. Krosno: Mitel, pp. 107–120.

Markó, A., T. Biró, K. & Kasztovszky, Zs. (2003). Szeletian felsitic porphyry: non-destructive analysis of a classical Palaeolithic raw material. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 54, pp. 297–314. https://doi.org/10.1556/AArch.54.2003.3-4.1

Mateiciucová, I. (2007). Worked stone: obsidian and flint. In: A. Whittle (szerk.). The Early Neolithic on the Great Hungarian Plain. Investigations of the Körös Culture site of Ecsegfalva 23, County Békés. Budapest: Institute of Archaeology HAS (Varia Archaeologica Hungarica 21), pp. 677–726.

Mester, Zs. (2000). Sur la présence du silex de Świeciechów dans l’Abri de Sólyomkút (montagne de Bükk, Hongrie). Praehistoria, 1, pp. 83–93.

Mester, Zs. (2009). Nyersanyagbeszerzés és -feldolgozás egy felső paleolit telepen: Andornaktálya-Zúgó-dűlő (Raw material acquisition and processing at an Upper Palaeolithic settlement: Andornaktálya–Zúgó-dűlő). In: G. Ilon (szerk.). MΩMOΣ VI. – Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19 – 21. Szombathely: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat – Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, pp. 239–254.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Report and preliminary results of the field surveys. In: Zs. Mester (szerk.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 23–37.

Mester Zs., Faragó N., & Király A. (2022). A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása. Archaeologiai Értesítő, 147(1), pp. 201–225. http://doi.org/10.1556/0208.2022.00035

Miklós, D. G., Szakmány, Gy., Józsa, S., Starnini, E. & Horváth, F. (2021). Vörös homokkő nyersanyagú szerszámkövek Hódmezővásárhely-Gorzsa késő neolit (Tisza kultúra) tell település leletanyagában (Red sandstone as raw material of Late Neolithic (Tisza Culture) groundstones from the tell Site of Hódmezővásárhely-Gorzsa). Archeometriai Műhely, 18(3), pp. 209–236. https://doi.org/10.55023/issn.1786-271X.2021-017

Oravecz, H. & Józsa, S. (2005). A Magyar Nemzeti Múzeum újkőkori és rézkori csiszolt kőszerszámainak régészeti és petrográfiai vizsgálatának eredményei. Archeometriai Műhely, 2(1), pp. 23–47.

Přichystal, A. (2013). Lithic raw materials in Prehistoric times of Central Europe. Brno: Masaryk University Press.

Renfrew, C. (1995). A civilizáció előtt. A radiokarbon-forradalom és Európa őstörténete. Budapest: Osiris Kiadó (Osiris Könyvtár – Történelem).

Ringer, Á. (1999). Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szerepe a magyarországi régibb kőkor kutatásban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 37, pp. 7–27.

Ringer, Á., Tóth, Z. H. & Németh, N. (2019–2020). Neuer Beitrag zum Vorkommen des Szeletien Quartzporphyr in Bükkszentlászló und Bükkszentkereszt. Praehistoria New Series, 1–2(11–12), pp. 15–23.

Rómer, F.-F. (1878). Les silex taillés et les obsidiennes en Hongrie. In: F.-F. Rómer (szerk.). Congrès International d’Anthropologie et d’Archéologie Préhistoriques. Compte-rendu de la huitième session à Budapest 1876. Second volume I. partie, Résultats généraux. Budapest: Franklin Társulat, pp. 6–17.

Roska, M. (1914). Újabb adatok Magyarország palaeolithikumához. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, 5, pp. 1–8.

Schréter, Z. (1916). Néhány adat a borsod-hevesi Bükk-hegység ősrégészetéhez. Barlangkutatás, 4(2), pp. 86–88.

Simán, K. (1979). Kovabánya az Avason. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 17–18, pp. 87–102.

Simán, K. (1991). Patterns of raw material use in the Middle Paleolithic of Hungary. In: A. Montet-White & S. Holen (szerk.). Raw material economies among prehistoric hunter-gatherers. Lawrence: University of Kansas (Publications in Anthropology 19), pp. 49–57.

Szabó, J. (1877). L’obsidienne préhistorique en Hongrie et en Grèce. In: F.-F. Rómer (szerk.). Congrès International d’Anthropologie et d’Archéologie Préhistoriques. Compte-rendu de la huitième session à Budapest 1876. Premier volume. Budapest: Franklin Társulat, pp. 96–100.

Szakmány, Gy. & Kasztovszky, Zs. (2004). Prompt Gamma Activation Analysis, a new method in the archaeological study of polished stone tools and their raw materials. European Journal of Mineralogy, 16(2), pp. 285–295. https://doi.org/10.1127/0935-1221/2004/0016-0285

Szakmány, Gy., Starnini, E., Horváth, F. & Bradák, B. (2008). Gorzsa késő neolit tell településről előkerült kőeszközök archeometriai vizsgálatának előzetes eredményei (Tisza kultúra, DK Magyarország). Archeometriai Műhely, 5(3), pp. 13–25.

Szakmány, Gy., Józsa, S., Bendő, Zs., Kasztovszky, Zs. & Horváth, F. (2016). Magyarországon előkerült hornfels (mész-szilikát szaruszirt) anyagú csiszolt kőeszközök nyersanyaglelőhelyének felkutatása (Discovering the provenance of hornfels polished stone tools in Hungary). Archeometriai Műhely, 13(1), pp. 43–54.

Szilágyi, K. (2018). Lithic Raw Material Procurement in the Late Neolithic Southern-Transdanubian Region: A Case Study from the Site of Alsónyék-Bátaszék. Archaeologia Polona, 56, pp. 123–136. https://doi.org/10.23858/APa56.2018.009

Szilágyi, K. (2019). The chipped stone tools production activity of the Late Neolithic Lengyel culture’s South-eastern Transdanubian group (A késő neolitikus lengyeli kultúra délkelet-dunántúli csoportjának pattintott kőeszközkészítő tevékenysége). Archeometriai Műhely, 16(2), pp. 85–97.

Szilágyi, V., T. Biró, K., Brandl, M., Harsányi, I., Maróti, B. & Kasztovszky, Zs. (2020). A kárpát-medencei radiolarit nyersanyagok szöveti típusai és geokémiai jellegei (Fabric types and geochemistry of radiolarite raw materials in the Carpathian basin). Archeometriai Műhely, 17(1), pp. 1–29.

Szilasi, A. B. (2017). Radiolarite sources from the Bakony mountains: new research. Archaeologia Polona, 55, pp. 243–265.

Szolyák, P. & Lengyel, Gy. (2014). A Miskolc-Bársony-házi „szakócák” kutatástörténete és techno-tipológiai vizsgálata (Research history and lithic techno-typology of the bifacial tools of Bársony’s house, Miskolc, Hungary). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 53, pp. 11–40.

T. Biró, K. (1984). Őskőkori és őskori pattintott kőeszközök nyersanyagának forrásai. Archaeologiai Értesítő, 111(1), pp. 42–52.

T. Biró, K. (szerk.) (1986). Papers for the 1st International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian basin, Budapest-Sümeg 1986, vol. 1. Budapest: Hungarian National Museum.

T. Biró, K. (szerk.) (1987). Papers for the 1st International conference on prehistoric flint mining and lithic raw material identification in the Carpathian basin, Budapest–Sümeg 1986, vol. 2. Budapest: Hungarian National Museum.

T. Biró, K. (1988). Distribution of lithic raw materials on Prehistoric sites: an interim report. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 40, pp. 251–274.

T. Biró, K. (1998). Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest: Hungarian National Museum.

T. Biró, K. (2004). Provenancing: methods, possibilities, problems. Antaeus, 27, pp. 95–110.

T. Biró, K. (2008). Kőeszköz-nyersanyagok Magyarország területén. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 74, pp. 11–37.

T. Biró, K. (2009a). Sourcing raw materials for chipped stone artifacts: the state-of-the-art in Hungary and the Carpathian basin. In: B. Adams & B. S. Blades (szerk.). Lithic Materials and Paleolithic Societies. Oxford: Blackwell Publishing Ltd, pp. 47–53. https://doi.org/10.1002/9781444311976.ch4

T. Biró, K. (2009b). Lithic Raw Materials in Hungary: a diachronic presentation on recent advances in Hungarian petroarchaeology. In: J. Gancarski (szerk.). Surowce naturalne w Karpatach oraz ich wykorzystanie w pradziejach i wczesnym średniowieczu. Krosno: Podkarpackie Museum in Krosno, pp. 107–120.

T. Biró, K. (2013). „Némi derű”. Rómer Flóris és a kőeszközök kutatása. Arrabona, 51, pp. 63–86.

T. Biró, K. & Pálosi, M. (1985). A pattintott kőeszközök nyersanyagának forrásai Magyarországon (Sources of lithic raw materials for chipped artefacts in Hungary). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1983. évről, pp. 407–435.

T. Biró, K., Szilágyi, V. & Kasztovszky, Zs. (2009). Új adatok a Kárpát-medence régészeti radiolarit forrásainak ismeretéhez (New data on the characterisation of radiolarite sources of the Carpathian basin). Archeometriai Műhely, 6(3), pp. 25–44.

T. Biró, K. & T. Dobosi, V. (1991). Lithotheca – Comparative raw material collection of the Hungarian National Museum. Budapest: Hungarian National Museum.

T. Biró, K., T. Dobosi, V. & Schléder, Zs. (2000). Lithotheca II – The comparative raw material collection of the Hungarian National Museum, Vol. II. Budapest: Hungarian National Museum.

T. Biró, K., Hegedűs, P. & Szilágyi, K. (2021). „Kigyla” – A „Csiszolt kőeszköz és szerszámkő nyersanyagok nagyműszeres vizsgálata a Kárpát-medence és környezete őskori távolsági és regionális kereskedelmi hálózatainak feltérképezéséhez” c. NKFIH projekt adatbázisa (Database for the “Large facility analytical studies of polished and ground stone artefacts for the reconstruction of Prehistoric transregional trade routes in the Carpathian Basin and its surroundings” project (K-131814, National Research, Development and Innovation Office)). Archeometriai Műhely, 18(3), pp. 261–272. https://doi.org/10.55023/issn.1786-271X.2021-019

T. Dobosi, V. (1978). A pattintott kőeszközök nyersanyagáról (Über das Rohmaterial der retuschierten Steingeräte). Folia Archaeologica, 29, pp. 7–19.

Váczi, B., Szakmány, Gy., Kasztovszky, Zs., Starnini, E. & Nebiacolombo, F. A. (2017). Előzetes eredmények a magyarországi nagynyomású metaofiolit anyagú csiszolt kőeszközök származási helyének pontosításához (Preliminary results about the source of Hungarian highpressure meta-ophiolitic stone artefacts). Archeometriai Műhely, 14(2), pp. 69–84.

Varga-Máthé, K. (1990). Petrographic analysis of the lithic raw materials of the Vértesszőlős implements. In: M. Kretzoi & V. T. Dobosi (szerk.). Vértesszőlős. Site, man and culture. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 287–299.

Végh, A. & Viczián, I. (1964). Petrographische Untersuchungen an den Silexwerkzeugen. In: L. Vértes (Hrsg.). Tata. Eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn. Budapest: Akadémiai Kiadó (Archaeologia hungarica Series Nova 43), pp. 129–131.

Vékony, G. (2003). A régészeti terepkutatás története Magyarországon. In: Zs. Visy (szerk.). Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Teleki László Alapítvány, pp. 15–21.

Vendl, A. (1938). A paleolitok kőzetanyaga. In: L. Bartucz, J. Dancza, F. Hollendonner, O. Kadić, M. Mottl, V. Pataki, E. Pálosi, J. Szabó & A. Vendl (szerk.). A cserépfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Budapest: Editio Instituti Regii Hungarici Geologici (Geologica Hungarica, Series palaeontologica, fasc. 14), pp. 155–181.

Vértes, L. (1960). Aus Polen stammendes Silexmaterial im ungarischen Paläolithikum und Mesolithikum. Ein Beitrag zur Archäologie der Karpathen. Acta Archaeologica Carpathica, 1, pp. 167–172.

Vértes, L. (1964). Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorós-domb bei Sümeg. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 16, pp. 187–215.

Vértes, L. (1965). Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó (A Magyar Régészet Kézikönyve 1).

Vértes, L. & Tóth, L. (1963). Der Gebrauch des glasigen Quarzporphyrs im Paläolithikum des Bükk-Gebirges. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 15, pp. 3–10.

Wosinszky, M. (1896). Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. 1. kötet. Budapest: Franklin Nyomda.