Új szemléletek a nemzetközi kutatásban a második világháború után

Mester Zsolt

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B; UMR 7194 HNHP CNRS/MNHN/UPVD, Institut de Paléontologie humaine, 75013 Paris (France), 1 Rue René Panhard; E-mail: mester.zsolt@btk.elte.hu; ORCiD: 0000-0001-5874-5935

Faragó Norbert

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B. E-mail: farago.norbert@btk.elte.hu; ORCID: 0000-0002-0351-1223

Király Attila

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B. E-mail: attila@litikum.hu; ORCID: 0000-0002-4993-8206

Hivatkozás / Cite as: Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2024) ‘Új szemléletek a nemzetközi kutatásban a második világháború után (New approaches in international lithic studies after the Second World War)’, in Zs. Mester (szerk.) A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 31–53. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a03

Kivonat:

Az 1960-as évektől a régészeti kutatásban szemléletváltozások következtek be, amelyek az őskori emberek viselkedésének és a természeti környezethez való viszonyuknak a megismerését emelték a kutatások középpontjába. A francia kutatásban kidolgozott paleoetnológiai szemlélet adott keretet számos elméleti-módszertani újításhoz a kőeszköt kutatásban, beleértve a nyersanyaggazdálkodással kapcsolatos problémákat. A procurement system fogalma és a nyersanyagforrások típusainak kategóriái lehetővé teszik, hogy komplexebben vizsgáljuk a kőnyersanyagokkal kapcsolatos viselkedést és a lehetséges források azonosítását.

Kulcsszavak: kutatástörténet, paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, Magyarország, pattintott kőeszközök

Abstract „New approaches in international lithic studies after the Second World War”

From the 1960s, archaeological research focussed on the behaviour of prehistoric people and their relationship to the natural environment. The paleoethnological approach developed by French researchers provided a framework for many theoretical and methodological innovations in lithic studies, including problems related to raw material management. The procurement system concept and the classification of raw material sources allow us to examine the behaviour related to raw materials and the identification of possible sources in a more complex manner.

Keywords: research history, Palaeolithic, Mesolithic, Neolithic, Hungary, lithic studies

Data availability statement: The authors confirm that the data supporting the findings of this study are available within the article.

Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the authors.

Funding statement: Project no. 124334 has been implemented with the support provided by the ministry of culture and innovation of hungary from the national research, development and innovation fund, financed under the K funding scheme.

Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerzők megerősítik, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerzők nyilatkoztak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Támogatási nyilatkozat. Ez a tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K pályázati program finanszírozásában megvalósuló 124334 számú, „A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon” című projekt keretében született.

Szerzői jogi nyilatkozat. A tanulmány gyémánt Open Access elvek szerint készült, és a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.

Literature cited / Felhasznált irodalom

 

Adams, B. & Blades, B. S. (szerk.) (2009). Lithic materials and Paleolithic societies. Oxford: Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9781444311976

Anderson, P. C., Beyries, S., Otte, M. & Plisson, H. (szerk.) (1993). Traces et fonction : les gestes retrouvés. Actes du colloque international de Liège, 8-9-10 décembre 1990. Vol. I–II. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 50).

Andrefsky, W. Jr. (1994a). The geological occurrence of lithic material and stone tool production strategies. Geoarchaeology, 9(5), pp. 375–391. https://doi.org/10.1002/gea.3340090503

Andrefsky, W. Jr. (1994b). Raw-material availability and the organization of technology. American Antiquity, 59(1), pp. 21–34. https://doi.org/10.2307/3085499

Andrefsky, W. Jr. (2005). Lithics: Macroscopic approaches to analysis. Second edition. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511810244

Andrefsky, W. Jr. (2009). The analysis of stone tool procurement, production, and maintenance. Journal of Archaeological Research, 17(1), pp. 65–103. https://doi.org/10.1007/s10814-008-9026-2

Atici, A. L. (2006). Middle-Range Theory in Paleolithic archaeology: The past and the present. Journal of Taphonomy, 4(1), pp. 29–45.

Bamforth, D. B. & Bleed, P. (1997). Technology, flaked stone technology, and risk. In: C. M. Barton & B. A. Clark (szerk.). Rediscovering Darwin: Evolutionary theory in Archaeological Explanation. Arlington: Amer Anthropological Assn (Archaeological Papers of the American Anthropological Association 7), pp. 109–140. https://doi.org/10.1525/ap3a.1997.7.1.109

Beyries, S. (1997). Systèmes techniques et stratégies alimentaires : l’exemple de deux groupes d’indiens de Colombie-Britannique. In: M. Patou-Mathis (éd.). L’alimentation des hommes du Paléolithique : approche pluridisciplinaire. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 83), pp. 73–92.

Binford, L. R. (1979). Organization and formation processes: Looking at curated technologies. Journal of Anthropological Research, 35(3), pp. 255–273. https://doi.org/10.1086/jar.35.3.3629902

Binford, L. R. (1980). Willow smoke and dogs’ tails: Hunter-gatherer settlement systems and archaeological site formation. American Antiquity, 45(1), pp. 4–20. https://doi.org/10.2307/279653

Binford, L. R. (1982). The archaeology of place. Journal of Anthropological Archaeology, 1, pp. 5–31. https://doi.org/10.1016/0278-4165(82)90006-X

Binford, L. R. (2002). In pursuit of the past: decoding the archaeological record: with a new afterword. Berkley: University of California Press.

Bonjean, D. & Otte, M. (2004). Une organisation fonctionelle de l’espace d’habitat. Le cas de la grotte Scladina (Sclayn, Belgique). In: N. J. Conard (szerk.). Settlement dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Volume II. Tübingen: Kerns Verlag, pp. 261–271.

Borsy, Z. (szerk.) (1998). Általános természetföldrajz. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.

Bracco, J.-P. (2001). De quoi parlons-nous? Réflexions sur l’appréhension des territoires en Préhistoire paléolithique. In: J. Jaubert & M. Barbaza (szerk.). Territoires, déplacements mobilité, échanges durant la Préhistoire. Paris: Ed. du Comité des travaux historiques et scientifiques (Terres et hommes du Sud), pp. 13–16.

Brandl, M. (2014). Genesis, provenance and classification of rocks within the chert group in Central Europe. Archaeologica Austriaca, 97–98(2013–2014), pp. 33–58. https://doi.org/10.1553/archaeologia97-98s33

Brantingham, P. J. (2003). A neutral model of stone raw material procurement. American Antiquity, 68(3), pp. 487–509. https://doi.org/10.2307/3557105

Bruxelles, L., Jarry, M. & Servelle, C. (2012). Ressources lithiques des formations alluviales du Midi toulousain: méthodologie, résultats et premières applications aux séries paléolithiques. In: G. Marchand & G. Querré (szerk.). Roches et sociétés de la Préhistoire. Entre massifs cristallins et bassins sédimentaires. Archéologie et Culture. Rennes: Université de Rennes, pp. 31–49.

Csontos, L. & Vörös, A. (2002). A kárpát-pannon térség lemeztektonikai modellje. In: D. Karátson (főszerk.). Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Második, javított, bővített kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub, pp. 70–72.

Delvigne, V., Lafarge, A., Fernandes, P., Piboule, M. & Raynal, J.-P. (2014). Un exemple de gestion des géo-ressources au Paléolithique supérieur en moyenne montagne : le Badegoulien de la grotte du Rond-du-Barry (Sinzelles, Polignac, Haute-Loire). L’Anthropologie, 118, pp. 328–346. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2014.09.005

Delvigne, V., Fernandes, P., Tuffery, C., Angevin, R., Lethrosne, H., Aubry, T., Creusillet, M.-F., Dépont, J., Le Bourdonnec, F.-X., Lafarge, A., Liabeuf, R., Mangado-Llach, X., Moncel, M.-H., Philippe, M., Piboule, M., Primault, J., Raynal, J.-P., Recq, C., Sanchez de la Torre, M., Teurquety, G. & Verjux, C. (2018). Grand-Pressigny was not alone: Acquiring and sharing data about raw materials in the collective research project “Réseau de lithothèques en région Centre-Val de Loire” (France). Journal of Lithic Studies, 5(2), pp. 1–23. https://doi.org/10.2218/jls.2798

Delvigne, V., Fernandes, P., Piboule, M., Bindon, P., Chomette, D., Defive, E., Lafarge, A., Liabeuf, R., Moncel, M.-H., Vaissié, E., Wragg-Sykes, R. & Raynal, J.-P. (2019). Barremian–Bedoulian flint humanly transported from the west bank of the Rhône to the Massif-Central Highlands – A diachronic perspective. Comptes Rendus Palevol, 18(1), pp. 90–112. https://doi.org/10.1016/j.crpv.2018.06.005

Delvigne, V, Fernandes, P. & Noiret, P. (2021). Quand la pétroarchéologie questionne la notion de site : états de surface et taphonomie des objets lithiques de La Belle-Roche (Sprimont, Prov. de Liège, Belgique). Comptes Rendus Palevol, 20, pp. 839–857. https://doi.org/10.5852/cr-palevol2021v20a41

Demars, P.-Y. (1982). L’utilisation du silex au Paléolithique supérieur: choix, approvisionnement, circulation. L’exemple du bassin de Brive. Paris: Editions du Centre national de la recherche scientifique (Cahiers du Quaternaire 5).

Demars, P.-Y. (1984). Les matières premières lithiques du site du Paléolithique supérieur de Puyjarrige 2, (Brive, Corrèze). Revue Archéologique du Centre de la France, 23(1), pp. 64–66. https://doi.org/10.3406/racf.1984.3111

Faragó, N. (2016). Houses, households, activity zones in the post-LBK world. Results of the raw material analysis of the chipped stone tools at Polgár-Csőszhalom, Northeast Hungary. Open Archaeology, 2(1), pp. 346–367. https://doi.org/10.1515/opar-2016-0024

Faragó, N., Péter, R. K., Cserpák, F., Kraus, D. & Mester, Zs. (2018). New perspectives on the problems of the exploitation area and the prehistoric use of the Buda hornstone in Hungary. Archaeologia Polona, 56, pp. 167–189. https://doi.org/10.23858/APa56.2018.011

Féblot-Augustins, J. (1997). La circulation des matières premières au Paléolithique. Vol. I–II. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 75).

Féblot-Augustins, J. (1999). La mobilité des groupes paléolithiques. Bulletins et Mémoires de la Société d’Anthropologie de Paris, 11(3–4), pp. 219–260. https://doi.org/10.3406/bmsap.1999.2551

Féblot-Augustins, J. (2009). Revisiting European Upper Paleolithic raw material transfers: the demise of the cultural ecological paradigm? In: B. Adams & B. S. Blades (szerk.). Lithic materials and Paleolithic societies. Oxford: Blackwell Publishing Ltd, pp. 25–46. https://doi.org/10.1002/9781444311976.ch3

Fernandes, P. & Raynal, J.-P. (2006). Pétroarchéologie du silex : un retour aux sources. Comptes Rendus Palevol, 5(6), pp. 829–837. https://doi.org/10.1016/j.crpv.2006.04.002

Fernandes, P. & Raynal, J.-P. (2010). Silex : une pétroarchéologie refondée. Les c@hiers de Géopré, 1, pp. 68–81.

Fernandes, P., Raynal, J.-P. & Moncel, M.-H. (2006). L’espace minéral au Paléolithique moyen dans le Sud du Massif central : premiers résultats pétroarchéologiques. Comptes Rendus Palevol, 5(8), 981–993. https://doi.org/10.1016/j.crpv.2006.09.009

Fernandes, P., Le Bourdonnec, F.-X., Raynal, J.-P., Poupeau, G., Piboule, M. & Moncel, M.-H. (2007). Origins of prehistoric flints: The neocortexmemory revealed by scanning electron microscopy. Comptes Rendus Palevol, 6(8), pp. 557–568. https://doi.org/10.1016/j.crpv.2007.09.015

Fernandes, P., Raynal, J.-P. & Moncel, M.-H. (2008). Middle Palaeolithic raw material gathering territories and human mobility in the southern Massif Central, France: first results from a petro-archaeological study on flint. Journal of Archaeological Science, 35(8), pp. 2357–2370. https://doi.org/10.1016/j.jas.2008.02.012

Fernandes, P., Raynal, J.-P., Tallet, P., Tuffery, C., Piboule, M., Séronie-Vivien, M., Séronie-Vivien, M.-R., Turq, A., Morala, A., Affolter, J., Millet, D., Millet, F., Bazile, F., Schmidt, P., Foucher, P., Delvigne, V., Liagre, J., Gaillot, S., Morin, A., Moncel, M.-H., Garnier, J.-F. & Léandri-Bressy, C. (2013). Une carte et une base de données pour les formations à silex du sud de la France : un outil pour la pétroarchéologie. Paléo, 24, pp. 219–228. https://doi.org/10.4000/paleo.2633

Fernandes, P., Delvigne, V., Vaissié, E., Piboule, M., Tuffery, C., Beeching, A., Bressy-Léandri, C., Binder, D., Le Bourdonnec, F.-X., Queffelec, A., Dubernet, S., Schmidt, P., Platel, J.-P., Thiry, M., Caux, S., Morala, A., Turq, A., Querré, G., Bintz, P., Lea, V., Langlais, M., Gibaud, A., Gély, B., Lethrosne, H., Perrin, T., Liagre, J., Dessaint, P., Gaillot, S., Tomasso, A., Beauvais, P.-A., Liabeuf, R., Morin, A., Morin, E., Tallet, P., Robbe, J., Lafarge, A., Cousseran-Néré, S., Chesnaux, L., Moreau, L., Guillermin, P., Raynal, J.-P., Deparnay, X., Kherdouche, A. & Guibert, P. (2019). Réseau de lithothèques en Auvergne – Rhône-Alpes. Projet Collectif de Recherche. Rapport d’activité 2018. Villard de Lans, manuscript. https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-02549674

Fober, L. & Weisgerber, G. (1981). Feuersteinbergbau – Typen und Techniken. In: G. Weigerber, R. Slotta & J. Weiner (Hrsg.). 5000 Jahre Feiersteinbergbau. Die Suche nach dem Stahl der Steinzeit. Bochum: Deutsches Bergbau-Museum Bochum (Veröffentlichungen aus dem Deutschen Bergbau-Museum Bochum 22), pp. 32–47.

Fülöp, J. (1973). Funde des prähistorischen Silexgrubenbaues am Kálvária-Hügel von Tata. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 25, pp. 3–25.

Garvey, R. (2015). A model of lithic raw material procurement. In: N. Goodale & W. Jr. Andrefsky (szerk.). Lithic technological systems and evolutionary theory. Cambridge: Cambridge University Press, pp. 156–171. https://doi.org/10.1017/CBO9781139207775.013

Geneste, J.-M. (1985). Analyse lithique d’industries moustériennes du Périgord : une approche technologique du comportement des groupes humains au Paléolithique moyen. Thèse de doctorat de l’Université de Bordeaux I.

Geneste, J.-M. (1988a). Systèmes d’approvisionnement en matières premières au Paléolithique moyen et au Paléolithique supérieur en Aquitaine. In: J. K. Kozlowski (szerk.). L’Homme de Néandertal : Actes du colloque international de Liège (4–7 décembre 1986). Volume 8 : La mutation. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 35), pp. 61–70.

Geneste, J.-M. (1988b). Les industries de la grotte Vaufrey : technologie du débitage, économie et circulation de la matière première lithique. In: J.-Ph. Rigaud (szerk.). La grotte Vaufrey : paléoenvironnements, chronologie, activités humaines. Paris: Ministère de la Culture et de la Communication (Mémoires de la Société Préhistorique Française 19), pp. 441–517.

Geneste, J.-M. (1989). Économie des ressources lithiques dans le Moustérien du Sud-Ouest de la France. In: L. Freeman & M. Patou (szerk.). L’Homme de Néandertal : Actes du colloque international de Liège (4–7 décembre 1986). Volume 6 : La subsistance. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 33), pp. 75–97.

Geneste, J.-M. (1990). Développement des systèmes de production lithique au cours du Paléolithique moyen en Aquitaine septentrionale. In: C. Farizy (szerk.). Paléolithique moyen récent et Paléolithique supérieur ancien en Europe. Ruptures et transitions : examen critique des documents archéologiques. Actes du Colloque international de Nemours 9-10-11 Mai 1988. Nemours: Ed. A.P.R.A.I.F. (Mémoires du Musée de Préhistoire d’Île de France 3), pp. 203–213.

Geneste, J.-M. (1991). Systèmes techniques de production lithique: variations techno-économiques dans les processus de réalisation des outillages paléolithiques. Techniques & culture, 17–18, pp. 1–35. https://doi.org/10.4000/tc.683

Gifford-Gonzalez, D. (2011). Just Methodology? A Review of Archaeology’s Debts to Michael Schiffer. Journal of Archaeological Method and Theory, 18(4), pp. 299–308. https://doi.org/10.1007/s10816-011-9113-4

Goodale, N. & Andrefsky, W. Jr. (szerk.) (2015). Lithic Technological Systems and Evolutionary Theory. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139207775

Holló, Zs., Lengyel, Gy. & Mester, Zs. (2001). Egy pattintott kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 1. Ősrégészeti Levelek, 3, pp. 51–57.

Holló, Zs., Lengyel, Gy. & Mester, Zs. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: rendszer és technika. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 2. Ősrégészeti Levelek, 4, pp. 98–104.

Holló, Zs., Lengyel, Gy., Mester, Zs. & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, pp. 62–80.

Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H. & Tixier, J. (1999). Technology and Terminology of Knapped Stone. Nanterre: Cercle de Recherches et d’Études Préhistoriques (Préhistoire de la Pierre Taillée 5).

Jelínek, A. J. (1991). Observations on reduction patterns and raw materials in some Middle Paleolithic industries in the Perigord. In: A. Montet-White & S. Holen (szerk.). Raw material economies among prehistoric hunter-gatherers. Lawrence: University of Kansas (Publications in Anthropology 19), pp. 7–31.

Julien, M. (1992). Du fossile directeur à la chaîne opératoire. In: J. Garanger (szerk.). La Préhistoire dans le monde. Paris: Presses Universitaires de France (Nouvelle Clio), pp. 163–193. https://doi.org/10.3917/puf.leroi.1992.01.0163

Karlin, C., Bodu, P. & Pelegrin, J. (1991). Processus technique et chaînes opératoires : comment les préhistoriens s’approprient un concept élaboré par les ethnologues. In: H. Balfet (szerk.). Observer l’action technique : des chaînes opératoires, pour quoi faire ? Paris: Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, pp. 97–113.

Kelly, R. L. (1988). The three sides of a biface. American Antiquity, 53(4), pp. 717–734. https://doi.org/10.2307/281115

Kelly, R. L. (1995). The foraging spectrum: diversity in hunter-gatherer lifeways. Washington: Percheron Press.

Király, A. (2017). Kősivatag és adattenger. A digitális adatmegosztás hasznossága a régészeti kutatásban egy pattintottkő-leletegyüttes kapcsán. Archaeologiai Értesítő, 142, pp. 217–237. https://doi.org/10.1556/0208.2017.142.8

Király, A., Faragó, N. & Mester, Zs. (2020). Hasznos rítusok és haszontalan technikák. A rituális cselekvés régészeti azonosításának néhány elméleti kérdése egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán. In: P. Csengeri, A. Kalli, Á. Király & J. Koós (szerk.). MΩMOΣ IX. – A rituálé régészete – Őskoros Kutatók IX. Összejövetelének konferenciakötete, Miskolc, 2015. okt. 14–16. – The Archaeology of Ritual – Proceedings of the IXth conference of researchers of prehistory, 14–16 October 2015, Miskolc. Budapest: Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences (Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Supplementum 3), pp. 9–41.

Kozłowski, J. K. & Mester Zs. (2003–2004). Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria, 4–5, pp. 109–140.

Kuhn, S. L. (1991). “Unpacking” reduction: Lithic raw material economy in the Mousterian of West-Central Italy. Journal of Anthropological Archaeology, 10(1), pp. 76–106. https://doi.org/10.1016/0278-4165(91)90022-P

Lech, J. (2003). Mining and siliceous rock supply to the Danubian early farming communities (LBK) in Eastern Central Europe: A second approach. In: L. Burnez-Lanotte (szerk.). Production and management of lithic materials in the European Linearbandkeramik. Oxford: BAR Publishing (British Archaeological Reports International Series 1200), pp. 19–30.

Lengyel, Gy. (2018). Lithic analysis of the Middle and Late Upper Palaeolithic in Hungary. Folia Quaternaria, 86, pp. 5–157. https://doi.org/10.4467/21995923FQ.18.001.9819

Meignen, L. (1988). Un exemple de comportement technologique différentiel selon les matières premières: Marillac, couches 9 et 10. In: L. Binford & J.-Ph. Rigaud (coords.). L’Homme de Néandertal, Actes du colloque international de Liège (4 – 7 décembre 1986). Volume 4, La technique. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 31), pp. 71–79.

Mester, Zs. (2009). Nyersanyagbeszerzés és -feldolgozás egy felső paleolit telepen: Andornaktálya-Zúgó-dűlő (Raw material acquisition and processing at an Upper Palaeolithic settlement: Andornaktálya–Zúgó-dűlő). In: G. Ilon (szerk.). MΩMOΣ VI. – Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19 – 21. Szombathely: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat – Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, pp. 239–254.

Mester, Zs. (2013a). „Háztartásrégészet” a paleolitikumból nézve (“Household archaeology”: a view from the Palaeolithic). Ősrégészeti Levelek, 13(2011), pp. 37–60.

Mester, Zs. (2013b). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Aims and methodology. In: Zs. Mester (szerk.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 9–21.

Mester, Zs. (2019). A műveletsortól a technikai rendszerig: a paleoetnológiai szemlélet hasznossága a technológiai kutatásban. In: M. Vicze & G. Kovács (szerk.). MΩMOΣ X. – Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete – Őskori technikák, őskori technológiák. Százhalombatta, 2017. ápr. 6–8. Százhalombatta: „Matrica” Múzeum, pp. 255–270.

Mester, Zs. (2024). Terepi megfigyelések a nyersanyagforrásokkal kapcsolatban. In: Zs. Mester (szerk.). A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 000–000.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Report and preliminary results of the field surveys. In: Zs. Mester (szerk.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 23–37.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2022). From bedrock to alluvium: Considerations on human–lithic resource interaction. Journal of Lithic Studies, 9(1), p. 44. https://doi.org/10.2218/jls.7475

Mester, Zs. & Kozłowski, J. K. (2014). Modes de contacts des Aurignaciens du site d’Andornaktálya (Hongrie) à la lumière de leur économie particulière de matières premières. In: M. Otte & F. Le Brun-Ricalens (coord.). Modes de contacts et de déplacements au Paléolithique eurasiatique. Modes of contact and mobility during the Eurasian Palaeolithic. Luxembourg: Centre National de Recherche Archéologique Musée National d’Histoire et d’Art (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 140, ArchéoLogiques 5), pp. 349–367.

Mester, Zs., Faragó, N. & Lengyel, Gy. (2012). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the northern Carpathian regions: A research program. Anthropologie (Brno), 50(3), pp. 275–293.

Mester, Zs., Faragó, N., & Király, A. (2022). A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása. Archaeologiai Értesítő, 147(1), pp. 201–225. http://doi.org/10.1556/0208.2022.00035

Nelson, M. C. (1991). The Study of Technological Organization. Archaeological Method and Theory, 3, pp. 57–100.

Nowell, A. & Davidson, I. (szerk.) (2010). Stone tools and the evolution of human cognition. Boulder: University Press of Colorado

Odell, G. H. (2000). Stone tool research at the end of the Millennium: Procurement and technology. Journal of Archaeological Research, 8(4), pp. 269–331. https://doi.org/10.1023/A:1009439725979

Odell, G. H. (2001). Stone tool research at the end of the Millennium: Classification, function, and behavior. Journal of Archaeological Research, 9(1), pp. 45–100. https://doi.org/10.1023/A:1009445104085

Otte, M., Bonjean, D. & Patou-Mathis, M. (2001). Contractions temporelles au Paléolithique de Sclayn: l’utilisation de différents paysages. In: N. J. Conard (szerk.). Settlement dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Volume I. Tübingen: Kerns Verlag, pp. 261–271.

Renfrew, C. (1977). Alternative models for exchange and spatial distribution. In: T. Earle & J. E. Ericson (szerk.). Exchange Systems in Prehistory. Studies in Archaeology. New York: Academic Press, pp. 71–90. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-227650-7.50010-9

Renfrew, C. & Bahn, P. (1999). Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest: Osiris Kiadó (Osiris tankönyvek).

Richter, J. (2006). Neanderthals in their landscape. In: B. Demarsin & M. Otte (szerk.). Neanderthals in Europe. Proceedings of the International Conference held in the Gallo-Roman Museum in Tongeren (September 17-19th 2004). Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 117), pp. 51–66.

Robinson, E. & Sellet, F. (2018). Lithic technological organization and paleoenvironmental change. In: E. Robinson & F. Sellet (szerk.). Lithic technological organization and paleoenvironmental change. Global and diachronic perspectives. Studies in Human Ecology and Adaptation. New York: Springer, pp. 1–13. https://doi.org/10.1007/978-3-319-64407-3

Shanks, M. (2008). Post-processual archaeology and after. In: R. A. Bentley, H. D. G. Maschner & C. Chippindale (szerk.). Handbook of archaeological theories. New York: AltaMira Press, pp. 133–144.

Shott, M. J. (1996). An exegesis of the curation concept. Journal of Anthropological Research, 52(3), pp. 259–280. https://doi.org/10.1086/jar.52.3.3630085

Shott, M. J. (2003). Chaîne opératoire and reduction sequence. Lithic Technology, 28(2), pp. 95–105. https://doi.org/10.1080/01977261.2003.11721005

Shott, M. J. (2007). The role of reduction analysis in lithic studies. Lithic Technology, 32(1), pp. 131–141. https://doi.org/10.1080/01977261.2007.11721048

Simán, K. (1991). Patterns of raw material use in the Middle Paleolithic of Hungary. In: A. Montet-White & S. Holen (szerk.). Raw material economies among prehistoric hunter-gatherers. Lawrence: University of Kansas (Publications in Anthropology 19), pp. 49–57.

Simán, K. (2000). Az őskőkori pattintott kőeszköz gyártása és szakkifejezései (Manufacture of Palaeolithic stone tools and the technical terms). Folia Archaeologica, 48, pp. 7–26.

Soressi, M. & Geneste, J.-M. (2011). Special Issue: Reduction sequence, chaîne opératoire, and other methods: The epistemologies of different approaches to lithic analysis. The history and efficacy of the chaîne opératoire approach to lithic analysis: Studying techniques to reveal past societies in an evolutionary perspective. PaleoAnthropology, 2011, pp. 334−350.

Szakmány, Gy., Starnini, E., Horváth, F. & Bradák, B. (2008). Gorzsa késő neolit tell településről előkerült kőeszközök archeometriai vizsgálatának előzetes eredményei (Tisza kultúra, DK Magyarország). Archeometriai Műhely, 5(3), pp. 13–25.

Szilágyi, K. (2018). Lithic Raw Material Procurement in the Late Neolithic Southern-Transdanubian Region: A Case Study from the Site of Alsónyék-Bátaszék. Archaeologia Polona, 56, pp. 123–136. https://doi.org/10.23858/APa56.2018.009

1. Biró, K. (1998). Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest: Hungarian National Museum.
2. Biró, K. (2011). Comparative raw material collections in support of petroarchaeological studies: an overview (Összehasonlító nyersanyaggyűjtemények a petroarcheológiai vizsgálatok szolgálatában: áttekintés). In: K. T. Biró & A. Markó (szerk.). Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest: Hungarian National Museum, pp. 225–243.

Thiry, M., Fernandes, P., Milnes, A. & Raynal, J.-P. (2014). Driving forces for the weathering and alteration of silica in the regolith: implications for studies of prehistoric flint tools. Earth Science Reviews, 136, pp. 141–154. https://doi.org/10.1016/j.earscirev.2014.05.008

Tixier, J. (2012). A method for the study of stone tools. Méthodes pour l’étude des outillages lithiques. Luxembourg: Centre National de Recherche Archéologique Musée National d’Histoire et d’Art (ArchéoLogiques 4).

Torrence, R. (szerk.) (1989). Time, Energy, and Stone Tools. Cambridge: Cambridge University Press.

Tostevin, G. B. (2011). Special Issue: Reduction sequence, chaîne opératoire, and other methods: The epistemologies of different approaches to lithic analysis. Levels of theory and social practice in the reduction sequence and chaîne opératoire methods of lithic analysis. PaleoAnthropology, 2011, pp. 351–375.

Turq, A. (1996). L’approvisionnement en matières premières lithiques au Moustérien quelques observations et réflexions. In: D. Bonjean (szerk.). Néandertal. Andenne: Flammarion, pp. 168–179.

Turq, A. (2000). Le Paléolithique inférieur et moyen entre Dordogne et Lot. Les Eyzies: Société des Amis du Musée National de Préhistoire et de la Recherche Archéologique (Paléo – Supplément 2).

Turq, A. (2005). Réflexions méthodologiques sur les études de matières premières lithiques. Paléo, 17, pp. 111–132. https://doi.org/10.4000/paleo.883

Vértes, L. (1964). Eine prähistorische Silexgrube am Mogyorós-domb bei Sümeg. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 16, pp. 187–215.

Watson, P. J. (2008). Processualism and after. In: R. A. Bentley, H. D. G. Maschner & C. Chippindale (szerk.). Handbook of archaeological theories. New York: AltaMira Press, pp. 29–38.

Yu, P.-L., Schmader, M. & Enloe, J. G. (2015). “I’m the oldest New Archaeologist in town”: The intellectual evolution of Lewis R. Binford. Journal of Anthropological Archaeology, 38, pp. 2–7. https://doi.org/10.1016/j.jaa.2014.09.001