Az őskori ember kapcsolata a nyersanyagforrásokkal: módszertani megfontolások

Mester Zsolt

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B; UMR 7194 HNHP CNRS/MNHN/UPVD, Institut de Paléontologie humaine, 75013 Paris (France), 1 Rue René Panhard; E-mail: mester.zsolt@btk.elte.hu; ORCiD: 0000-0001-5874-5935

Faragó Norbert

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Régészettudományi Intézet, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B. E-mail: farago.norbert@btk.elte.hu; ORCID: 0000-0002-0351-1223

Király Attila

ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, Régészeti Doktori Program, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 4/B. E-mail: attila@litikum.hu; ORCID: 0000-0002-4993-8206

Hivatkozás / Cite as: Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2024) ‘Az őskori ember kapcsolata a nyersanyagforrásokkal: módszertani megfontolások (Lithic raw material sources and prehistoric people: methodological issues)’, in Zs. Mester (szerk.) A kőnyersanyag- forrásokkal való gazdálkodás kutatása Észak-Magyarországon. Budapest: Kőkor Kerekasztal (Litikum Könyvtár 3), pp. 55–69. https://doi.org/10.23898/litikumsi03a04

Kivonat:

Az előző fejezetben említett kutatástörténeti fejlemények, különösen a francia paleoetnológiai szemlélet segített minket új megközelítések kidolgozásához az őskori kőnyersanyag-gazdálkodás megismerésében. Egy vadászó-gyűjtögető vagy élelemtermelő közösség kapcsolatát a valós vagy virtuális territóriumán belül található kőnyersanyag-forrásokkal számos tényező befolyásolja. Az első ilyen tényező a nyersanyagforrás létezéséről való ismeret, a második a nyersanyagforrás elérhetősége, a harmadik az adott közösség technológiai szintje melletti hozzáférhetőség, a negyedik pedig az adott nyersanyag hasznosíthatósága. A felsorolt tényezőket mérlegelve döntötte el egy őskori közösség, hogy a lehetséges források közül melyiket tekintik nyersanyagforrásnak. Occurrence–Source–Archaeological site (OSA) modellünk az emberek és kőnyersanyagok közötti kapcsolat leírását segíti. Minden olyan helyet, ahol a kőeszközkészítésre alkalmas kőzet megtalálható, alaphelyzetben előfordulásnak (occurrence) tekintünk. Azt az előfordulást tekintjük nyersanyagforrásnak (source), amelynek a kőzetét az őskori emberek használták a leletegyüttesek tanúsága szerint, vagyis a kőzet megtalálható a ránk maradt emlékanyagban. Az a nyersanyagforrás, amelyen vagy a közvetlen közelében az adott kőzettel összefüggő emberi tevékenység (kitermelés, feldolgozás stb.) dokumentálható, régészeti lelőhely (archaeological site) lesz a modellben. A modell alkalmazásával az ember-nyersanyag viszonyt dinamikus módon vagyunk képesek tanulmányozni.

Kulcsszavak: kutatástörténet, paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, Magyarország, pattintott kőeszközök, kőnyersanyag

Abstract „Lithic raw material sources and prehistoric people: methodological issues”

Based on the approaches mentioned in the previous chapter, especially the French palaeoethnological approach, we turned to new approaches in the understanding of prehistoric raw material management. Many factors influence the relationship of a community – be it hunter-gatherers or food producers – with the raw material resources located within its physical or virtual territory. The first factor is whether the group knows about the existence of the resource. The second factor is whether the resource is accessible to the community. The third factor is whether the source can be exploited for the community which is dependent upon their technology. The fourth factor is whether the raw material is suitable for use by them. After weighing the listed factors, a prehistoric community decided which of the possible sources was considered a source of raw materials. Our Occurrence–Source–Archaeological site (OSA) model helps to describe the interaction between siliceous rock resources and humans. Any place where stone suitable for knapping can be found is considered to be an Occurrence. If the lithic raw material from an occurrence is found in the archaeological material, we call it a Source, as it was utilized by humans. All places where remains of human activity are found are usually considered Archaeological sites. This provides a dynamic framework for examining the relationship between people and raw material sources.

Keywords: research history, Palaeolithic, Mesolithic, Neolithic, Hungary, lithic studies

Data availability statement: The authors confirm that the data supporting the findings of this study are available within the article.

Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the authors.

Funding statement: Project no. 124334 has been implemented with the support provided by the ministry of culture and innovation of hungary from the national research, development and innovation fund, financed under the K funding scheme.

Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.

Adatelérhetőségi nyilatkozat. A szerzők megerősítik, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat. A szerzők nyilatkoztak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.

Támogatási nyilatkozat. Ez a tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K pályázati program finanszírozásában megvalósuló 124334 számú, „A kőnyersanyag-forrásokkal való gazdálkodás változásai a középső paleolitikumtól a középső neolitikumig Észak-Magyarországon” című projekt keretében született.

Szerzői jogi nyilatkozat. A tanulmány gyémánt Open Access elvek szerint készült, és a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.

Literature cited / Felhasznált irodalom

Binford, L. R. (1979). Organization and formation processes: Looking at curated technologies. Journal of Anthropological Research, 35(3), pp. 255–273. https://doi.org/10.1086/jar.35.3.3629902

Binford, L. R. (1982). The archaeology of place. Journal of Anthropological Archaeology, 1, pp. 5–31. https://doi.org/10.1016/0278-4165(82)90006-X

Bonjean, D. & Otte, M. (2004). Une organisation fonctionelle de l’espace d’habitat. Le cas de la grotte Scladina (Sclayn, Belgique). In: N. J. Conard (szerk.). Settlement dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Volume II. Tübingen: Kerns Verlag, pp. 261–271.

Borsy, Z. (szerk.) (1998). Általános természetföldrajz. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Dennel, R. (1983). European economic Prehistory: A new approach. London-New York: Academic Press Inc.

Faragó N., K.Tutkovics E. & Kalli A. (2015). Előzetes jelentés Bükkábrány-Bánya, VII. lelőhely pattintott kőeszköz anyagáról (Preliminary report on the chipped stone assemblage of Bükkábrány-Bánya VII). A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 54, pp. 25–37.

Faragó, N., Mester, Zs. & Király, A. (2020). The knapped stone assemblage from Boldogkőváralja in the light of a new statistical evaluation. Litikum, 7–8, pp. 55–70. https://doi.org/10.23898/litikuma0025

Faragó, N., Péter, R. K., Viktorik, O., Máté, L. & Mester, Zs. (2022). Prehistoric stone raw materials from the Bükk Mountains in Northeastern Hungary. Archaeologia Polona, 60, pp. 187–229. https://doi.org/10.23858/APa60.2022.3084

Féblot-Augustins, J. (1999). La mobilité des groupes paléolithiques. Bulletins et Mémoires de la Société d’Anthropologie de Paris, 11(3–4), pp. 219–260. https://doi.org/10.3406/bmsap.1999.2551

Féblot-Augustins, J. (2006). Early Neolithic pioneer mobility. Raw material procurement in layer 58 of the Gardon cave (Ambérieu-en-Bugey, Ain, France). In: C. Bressy, A. Burke, P. Chalard & H. Martin (éd.). Notions de territoire et de mobilité. Exemples de l’Europe et des premières nations en Amérique du Nord avant le contact européen. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 116), pp. 107–116.

Féblot-Augustins, J. (2009a). Les ressources siliceuses du Bugey: caractérisation pétrographique des matières premières. In: J. L. Voruz (szerk.). La grotte du Gardon (Ain). Volume I: Le site et la séquence néolithique des couches 60 à 47. Toulouse: Centre de Recherche sur la Préhistoire et la Protohistoire de la Méditerranée – École des Hautes Études en Sciences Sociales, pp. 167–200.

Féblot-Augustins, J. (2009b). Les matières premières des couches 64 à 48: provenances et modalités d’exploitation. In: J. L. Voruz (szerk.). La grotte du Gardon (Ain). Volume I: Le site et la séquence néolithique des couches 60 à 47. Toulouse: Centre de Recherche sur la Préhistoire et la Protohistoire de la Méditerranée – École des Hautes Études en Sciences Sociales, pp. 325–358.

Fernandes, P., Raynal, J.-P. & Moncel, M.-H. (2008). Middle Palaeolithic raw material gathering territories and human mobility in the southern Massif Central, France: first results from a petro-archaeological study on flint. Journal of Archaeological Science, 35(8), pp. 2357–2370. https://doi.org/10.1016/j.jas.2008.02.012

Geneste, J.-M. (1988a). Systèmes d’approvisionnement en matières premières au Paléolithique moyen et au Paléolithique supérieur en Aquitaine. In: J. K. Kozlowski, (szerk.). L’Homme de Néandertal : Actes du colloque international de Liège (4–7 décembre 1986). Volume 8 : La mutation. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 35), pp. 61–70.

Geneste, J.-M. (1988b). Les industries de la grotte Vaufrey : technologie du débitage, économie et circulation de la matière première lithique. In: J.-Ph. Rigaud (szerk.). La grotte Vaufrey : paléoenvironnements, chronologie, activités humaines. Paris: Ministère de la Culture et de la Communication (Mémoires de la Société Préhistorique Française 19), pp. 441–517.

Geneste, J.-M. (1989). Économie des ressources lithiques dans le Moustérien du Sud-Ouest de la France. In: L. Freeman & M. Patou (coord.). L’Homme de Néandertal : Actes du colloque international de Liège (4–7 décembre 1986). Volume 6 : La subsistance. Liège: Université de Liège (Etudes et Recherches Archéologiques de l’Université de Liège 33), pp. 75–97.

Holló, Zs., Lengyel, Gy. & Mester, Zs. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: rendszer és technika. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 2. Ősrégészeti Levelek, 4, pp. 98–104.

Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H. & Tixier, J. (1999). Technology and Terminology of Knapped Stone. Nanterre: Cercle de Recherches et d’Études Préhistoriques (Préhistoire de la Pierre Taillée 5).

Kaczanowska, M. & Kozłowski, J. K. (2008). The Körös and the early Eastern Linear Culture in the northern part of the Carpathian basin: a view from the perspective of lithic industries. Acta Terrae Septemcastrensis, 7, pp. 9–37.

Kaczanowska, M. & Kozłowski, J. K. (2012). Körös lithics. In: A. Anders & Zs. Siklósi (szerk.). The first Neolithic sites in Central/South-East European transect. Vol. III. The Körös culture in Eastern Hungary. Oxford: BAR Publishing (British Archaeological Reports International Series 2334), pp. 161–170.

Kalicz, N. & Makkay, J. (1977). Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Studia Archaeologica 7. Budapest: Akadémiai kiadó.

Kelly, R. L. (1995). The foraging spectrum: diversity in hunter-gatherer lifeways. Washington: Percheron Press.

Király, A., Faragó, N. & Mester, Zs. (2020). Hasznos rítusok és haszontalan technikák. A rituális cselekvés régészeti azonosításának néhány elméleti kérdése egy pattintott kő leletegyüttes kapcsán. In: P. Csengeri, A. Kalli, Á. Király & J. Koós (szerk.). MΩMOΣ IX. – A rituálé régészete – Őskoros Kutatók IX. Összejövetelének konferenciakötete, Miskolc, 2015. okt. 14–16. – The Archaeology of Ritual – Proceedings of the IXth conference of researchers of prehistory, 14–16 October 2015, Miskolc. Budapest: Eötvös Loránd University, Institute of Archaeological Sciences (Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Supplementum 3), pp. 9–41.

Lech, J. (2003). Mining and siliceous rock supply to the Danubian early farming communities (LBK) in Eastern Central Europe: A second approach. In: L. Burnez-Lanotte (szerk.). Production and management of lithic materials in the European Linearbandkeramik. Oxford: BAR Publishing (British Archaeological Reports International Series 1200), pp. 19–30.

Lengyel, Gy. (2013). A pattintási melléktermékek szerepe az őskori emberi tevékenységek rekontruálásában – Ságvár-Lyukas-domb kőegyüttesének technológiai vizsgálata (The role of knapping waste in the reconstruction of ancient human behaviour: lithic technology at Ságvár-Lyukas-domb). Ősrégészeti Levelek, 13(2011), pp. 61–77.

Lengyel, Gy. (2018). Lithic analysis of the Middle and Late Upper Palaeolithic in Hungary. Folia Quaternaria, 86, pp. 5–157. https://doi.org/10.4467/21995923FQ.18.001.9819

Leroi-Gourhan, A. & Brézillon, M. (1972). Fouilles de Pincevent. Essai d’analyse ethnographique d’un habitat magdalénien (La section 36). Paris: Éditions du Centre National de la Recherche Scientifique (VIIe supplément à « Gallia Préhistoire »).

Mateiciucová, I. (2007). Worked stone: obsidian and flint. In: A. Whittle (szerk.). The Early Neolithic on the Great Hungarian Plain. Investigations of the Körös Culture site of Ecsegfalva 23, County Békés. Budapest: Institute of Archaeology HAS (Varia Archaeologica Hungarica 21), pp. 677–726.

Mateiciucová, I. (2008). Talking stones. The chipped stone industriy in Lower Austria and Moravia and the beginnings of the Neolithic in Central Europe (LBK), 5700–4900 BC. Brno: Masarykova universita (Dissertationes Archaeologicae Brunenses/Pragensesque 4).

Mester, Zs. (2004). La production lithique à la station d’Érd (Hongrie). In: É. Fülöp & J. Cseh, (szerk.). Die aktuellen Fragen des Mittelpaläolithikums in Mitteleuropa – Topical issues of the research of Middle Palaeolithic period in Central Europe. Tata: Komárom-Esztergom County Museum Directorate (Tudományos Füzetek 12), pp. 233–250.

Mester, Zs. (2008). A Suba-lyuk vadászai: két kultúra, két világ. (The hunters of Suba-lyuk: two cultures, two worlds.) In: Cs. Baráz (szerk.). A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben (Suba-lyuk Cave. The Neanderthal man in the Bükk). Eger: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 85–98.

Mester, Zs. (2009). Nyersanyagbeszerzés és -feldolgozás egy felső paleolit telepen: Andornaktálya-Zúgó-dűlő (Raw material acquisition and processing at an Upper Palaeolithic settlement: Andornaktálya–Zúgó-dűlő). In: G. Ilon (szerk.). MΩMOΣ VI. – Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Kőszeg, 2009. március 19 – 21. Szombathely: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat – Vas megyei Múzeumok Igazgatósága, pp. 239–254.

Mester, Zs. (2011). A magyarországi középső és felső paleolitikum bifaciális levéleszközeinek technológiája. (Technologie des pièces foliacées bifaces du Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie.) In: K. T. Biró & A. Markó (szerk.). Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest: Hungarian National Museum, pp. 15–41.

Mester, Zs. (2013). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions: Aims and methodology. In: Zs. Mester (szerk.). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the Northern Carpathian regions. Kraków–Budapest: Polska Akademia Umiejętności, pp. 9–21.

Mester, Zs. (2019). A műveletsortól a technikai rendszerig: a paleoetnológiai szemlélet hasznossága a technológiai kutatásban. In: M. Vicze & G. Kovács (szerk.). MΩMOΣ X. – Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete – Őskori technikák, őskori technológiák, Százhalombatta, 2017. ápr. 6–8. Százhalombatta: “Matrica” Múzeum, pp. 255–270.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2016). Prehistoric exploitations of limnosilicites in Northern Hungary: problems and perspectives. Archaeologia Polona, 54, pp. 33–50.

Mester, Zs. & Faragó, N. (2022). From bedrock to alluvium: Considerations on human–lithic resource interaction. Journal of Lithic Studies, 9(1), p. 44. https://doi.org/10.2218/jls.7475

Mester, Zs. & Rácz, B. (2010). The spread of the Körös Culture and the raw material sources in the northeastern part of the Carpathian Basin: a research project. In: J. K. Kozłowski & P. Raczky (szerk.). Neolithization of the Carpathian basin: Northernmost distribution of the Starcevo/Körös culture. Krakow–Budapest, Polish Academy of Arts and Sciences – Institute of Archaeological Sciences of the Eötvös Loránd University, pp. 23–35.

Mester, Zs. & Tixier, J. (2013). „Pot à lames”: The Neolithic blade depot from Boldogkőváralja (Northeast Hungary). In: A. Anders & G. Kulcsár (szerk.). Moments in Time. Papers Presented to Pál Raczky on His 60th Birthday. Budapest: L’Harmattan (Ősrégészeti Tanulmányok – Prehistoric Studies 1), pp. 173–185.

Mester, Zs., Faragó, N. & Lengyel, Gy. (2012). The lithic raw material sources and interregional human contacts in the northern Carpathian regions: A research program. Anthropologie (Brno), 50(3), pp. 275–293.

Mester, Zs., Faragó, N. & Király, A. (2022). A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása. Archaeologiai Értesítő, 147(1), pp. 201–225. https://doi.org/10.1556/0208.2022.00035

Miller, R. (1997). Variability in Lithic Assemblages across Space : Differential Responses to Raw Material Context. Notae Praehistoricae, 17, pp. 53–62.

Otte, M., Bonjean, D. & Patou-Mathis, M. (2001). Contractions temporelles au Paléolithique de Sclayn: l’utilisation de différents paysages. In: N. J. Conard (szerk.). Settlement dynamics of the Middle Paleolithic and Middle Stone Age. Volume I. Tübingen: Kerns Verlag, pp. 261–271.

Perlès, C. (2004). Les industries lithiques taillées de Franchthi (Argolide, Grèce). Tome III: Du Néolithique ancien au Néolithique final. Bloomington/Indianapolis: Indiana University Press (Excavations at Franchthi Cave fasc. 13).

Perlès, C. (2009). Les industries lithiques néolithiques : logiques techniques et logiques sociales. In: M. Barbaza, P. Boissinot, F. Briois, I. Carrère, J. Coularou, J. Gascó, P. Giraud, C. Manen, P. Marinval, B. Midant-Reynes, T. Perrin & J. Vaquer (szerk.). De Méditerranée et d’ailleurs…Mélanges offerts à Jean Guilaine. Toulouse: Archives d’Écologie Préhistorique, pp. 557–571.

Pigeot, N. (1987). Magdaléniens d’Étiolles. Économie de débitage et organisation sociale (l’unité d’habitation U5). Paris: Éditions du Centre National de la Recherche Scientifique (XXVe supplément à « Gallia Préhistoire »).

Simán, K. (1988). Települési formák Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a paleolitikum idején. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 25–26, pp. 55–67.

Starnini, E. (1994). Typological and technological analyses of the Körös Culture chipped, polished and ground stone assemblages of Méhtelek-Nádas (North-eastern Hungary). Atti della Società per la Preistoria e Protostoria della Regione Friuli-Venezia Giulia, 8 (1993), pp. 29–96.

Stout, D. (2002). Skill and Cognition in Stone Tool Production: An Ethnographic Case Study from Irian Jaya. Current Anthropology, 43(5), pp. 693–722. https://doi.org/10.1086/342638

Szekszárdi, A., Szakmány, Gy. & T. Biró K. (2010). Tokaji-hegységi limnokvarcit-limnoopalit nyersanyagok és pattintott kőeszközök archeometriai vizsgálata. I.: Földtani viszonyok, petrográfia (Archaeometric analysis on limnic-quartzite limnic opalite raw materials and chipped stone tools, Tokaj Mts. NE-Hungary. I.: geological settings, petrography). Archeometriai Műhely, 7(1), pp. 1–17.

1. Biró, K. (1998). Lithic implements and the circulation of raw materials in the Great Hungarian Plain during the Late Neolithic Period. Budapest: Hungarian National Museum.
2. Biró, K. & Pálosi, M. (1985). A pattintott kőeszközök nyersanyagának forrásai Magyarországon (Sources of lithic raw materials for chipped artefacts in Hungary). A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1983. évről, pp. 407–435.
3. Biró, K. & Regenye, J. (2001). Tűzkőbánya és feldolgozó telepek. Egy Szentgál (Veszprém megye) környéki neolitikus lelőhelycsoport kutatása. In: J. Dani, Zs. Hajdú, E. Gy. Nagy, & L. Selmeczi (szerk.). MΩMOΣ I. „Fiatal Őskoros Kutatók” I. Összejövetelének konferenciakötete, Debrecen, 1997. november 10–13. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, pp. 95–105.
4. Biró, K. & T. Dobosi, V. (1991). Lithotheca – Comparative raw material collection of the Hungarian National Museum. Budapest: Hungarian National Museum.

Tixier, J. (1976). Le campement préhistorique de Bordj Mellala, Ouargla, Algérie. Paris: Éditions du Cercle de Recherches et d’Études Préhistoriques.

Tixier, J. (1980). Préhistoire, la taille expérimentale des roches dures. In: Encyclopedia Universalis vol. 13 Physique-Régionalisme. Paris: Encyclopaedia Universalis France, pp. 1199–1201.

Tixier, J. (2012). A method for the study of stone tools. Méthodes pour l’étude des outillages lithiques. Luxembourg: Centre National de Recherche Archéologique du Luxembourg (ArchéoLogiques 4).

Turq, A. (1996). L’approvisionnement en matières premières lithiques au Moustérien quelques observations et réflexions. In: D. Bonjean (szerk.). Néandertal. Andenne: Flammarion, pp. 168–179.

Turq, A. (2000). Le Paléolithique inférieur et moyen entre Dordogne et Lot. Les Eyzies: Société des Amis du Musée National de Préhistoire et de la Recherche Archéologique (Paléo – Supplément 2).

Turq, A. (2005). Réflexions méthodologiques sur les études de matières premières lithiques. Paléo, 17, pp. 111–132. https://doi.org/10.4000/paleo.883