Nyílt színi Szeletien telep Szécsénke-Kis-Ferenc-hegyen (Open-air Szeletian site at Szécsénke-Kis-Ferenc-Hegy)
Attila Péntek1, Krisztián Zandler2
1 Független kutató / Independent researcher, 2143 Kistarcsa, Késmárki u. 27.
2 Dornyay Béla Múzeum / Béla Dornyay Museum, 3100 Salgótarján
Cite as Péntek, A. & Zandler, K. (2013). Nyílt színi Szeletien telep Szécsénke-Kis-Ferenc-hegyen (Open-air Szeletian site at Szécsénke-Kis-Ferenc-Hegy). Litikum – Journal of the Lithic Research Roundtable, 1, pp. 41–54. https://doi.org/10.23898/litikuma0003
Abstract. Open-air Szeletian site at Szécsénke-Kis-Ferenc-Hegy. Despite the fact that the eponymous site of Szeleta-cave lies in Hungary, there are hardly any open-air Szeletian site from this country. Most of the leaf-shaped points, hallmark of the Szeletien, are found their ways into museum collections as stray finds, without context. In many cases, these tools are mixed at the surface with lithics of different epochs and cultures, and they are uncomprehensible. Since 2001, systematic field walking surveys take place in the Cserhát mountains, in the vicinity of Legénd, Nógrádkövesd, Szécsénke, among others. Many new sites were recovered, but only one published so far. The material from Legénd-Káldy-tanya belongs to the Micoquian – Bábonyian sphere. Now we add an other site, Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy to the published collections. The lithic material bears the following characteristics: quartz porphyry raw material, bifacial technology, leafshaped points that are symmetric to their longitudal axes, Aurignacian-type endscrapers, sidescrapers with a Middle Palaeolithic design, moderate ratio of blades and blade-tools. The collection shows typologic similarities with Szeletian sites from Slovakia, Moravia and Bavaria. Some unpublished material also seem to belong to this sphere: Debercsény-Mogyorós, Hont-Csitár, Buják-Szente.
Kivonat. Annak ellenére, hogy a Szeletien kultúra névadó lelőhelye köztudottan hazánkban található, Magyarországról szinte alig van publikált nyílt színi, a fenti iparba tartozó telep. Ennek részben az is lehet az oka, hogy a Szeletien kultúra vezéreszközei, a levélhegyek, sokszor szórványként, kísérő ipar nélkül kerültek a múzeumi gyűjteményekbe. Máskor a szeletiennek meghatározott darabok láthatóan keveredtek más kultúrák eszközeivel és a régészeti anyagok szétválasztása nehézségekbe ütközött. 2001 óta szisztematikus terepbejárások folynak a nyugati Cserhát hegység területén, többek között Legénd, Nógrádkövesd és Szécsénke térségében. Számos, elsősorban paleolitikus ipar/kultúra lelőhelye vált ismertté, melyek közül még csak a Micoquien-Bábonyien kultúrkörébe tartozóként értelmezett Legénd Káldy-tanya lelőhelykomplexum régészeti anyaga került publikálásra. Ezen elmaradást pótolandó esett jelenlegi választásunk a szécsénkei lelőhelyre. Az ipar jellegzetességei közé tartoznak a távolsági nyersanyagnak számító üveges kvarcporfír nagyarányú használata, a bifaciális technológia, a hossztengelyre szimmetrikus levélhegyek, az aurignacien típusú vakarók, a középső paleolitikus típusú kaparók jelenléte valamint a pengék és a pengén készült eszközök kis aránya. Tipológiai alapon ezt az ipart a szlovákiai, morvaországi és bajorországi Szeletien lelőhelyek anyagához köthetjük, néhány, részben még szintén publikálatlan régészeti anyaggal – Debercsény-Mogyorós, Hont-Csitár, Buják-Szente – mint lehetséges párhuzammal együtt.
Keywords: Micoquian-Bábonyian, Szeletian, Cserhát mountains, typology, technology, raw materials, quartz porphyry, metarhyolite, leaf shaped tools
Kulcsszavak: Micoquien-Bábonyien, Szeleten ipar, Cserhát, tipológia, technológia, nyersanyagok, kvarcporfír (metariolit), levéleszközök
Data availability statement: The authors confirm that the data supporting the findings of this study are available within the article.
Disclosure statement: No potential conflict of interest was reported by the author.
Funding statement: The author received no financial support for the research and/or the publication of this article.
Copyright: This is an open access article distributed under the terms of a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike International Public License (CC BY-NC-SA 4.0). cbna You are free to copy and redistribute the material in any medium or format, and transform the material, under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you must distribute your contributions under the same license as the original.
List of references
Biró, T. K. 1984: Őskőkori és őskori pattintott kőeszközeink nyersanyagának forrásai. Archaeologiai Értesítő 111: 42–52.
Bluszcz, A., Kozłowski, J. K., Foltyn, E. 1994. New sequence of EUP leaf point industries in Southern Poland. Préhistoire Européenne 6: 197–222. https://doi.org/10.1016/0009-2614(94)00402-1
Bordes, F. 1988. Typologie du Paléolithique ancien et moyen. Paris: CNRS Editions.
Bosinski, G. 1967. Die mittelpaläolithische Funde im westlichen Mitteleuropa. Fundamenta A4, Köln–Graz: Böhlau Verlag.
Chmielewski, W. 1961. Civilisation de Jerzmanowice. Wrocław–Warsaw–Kraków: Zaklad Narodowy Imienia Ossolińskich Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk
Dobosi, V. T. 1978. A pattintott kőeszközök nyersanyagáról. Folia Archaeologica 29: 7–19.
Dobosi, V. T., Simán, K. 2000. Upper Palaeolithic in the region of Hont village. In: Mester, Zs., Ringer, Á. (dir.), A la recherche de l’Homme préhistorique. Volume commémoratif de Miklós Gábori et Veronika Gábori-Csánk. E.R.A.U.L. 95, Liège: Université de Liège, 321–337.
Hámor G. 1985. A Nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. (The geology of the Nógrád-Cserhát area.) Geologica Hungarica, Series geologica 22, Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.
Heinen, M., Beck, D. 1997. Ausgrabungen auf dem Szeletien-Fundplatz Zeitlarn, Lkr. Regensburg. Beiträge zur Archäologie in der Oberpfalz 1: 71–88.
Hladíková, L. 2002. Szeletienská štípaná industrie z locality Trboušany I. (Szeletian chipped industry from Trboušany I.) Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 87: 57–80.
Holló Zs., Lengyel Gy., Mester Zs., Szolyák P. 2004. Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek 6: 62–80.
Jöris, O. 2001. Der spätmittelpaläolithische Fundplatz Buhlen (Grabungen 1966-69). Stratigraphie, Steinartefakte und Fauna des Oberen Fundplatzes. Universitätsforschungen zur prähistorischen Archäologie 73, Bonn: Verlag Dr. Rudolf Habelt GmbH.
Kasztovszky, Zs., Biró, K., Markó, A., Dobosi, V. 2008. Cold neutron Prompt Gamma Activation Analysis – a nondestructive method for characterization of high silica content raw materials. Archaeometry 50: 12–29.
Korpás, L. (szerk.) 1998. Magyarázó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység földtani térképéhez. A Magyar Állami Földtani Intézet Térképmagyarázói, Budapest.
Kozłowski, J. K., Mester, Zs. 2003–2004. Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria 4–5: 109–140.
Kozłowski, J. K., Mester, Zs., Zandler, K., Budek, A., Kalicki, T., Moskal, M., Ringer, Á. 2009. Le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord: nouvelles investigations dans la région d’Eger. L’Anthropologie 113: 399–453. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2009.04.005
Kozłowski, J. K., Mester, Zs., Budek, A., Kalicki, T., Moskal-del Hoyo, M., Zandler, K., Béres, S. 2012. La mise en valeur d’un ancien site éponyme : Eger-Kőporos dans le Paléolithique moyen et supérieur de la Hongrie du nord. L’Anthropologie 116: 405–465. https://doi.org/10.1016/j.anthro.2012.05.004
Láng S. 1967. A Cserhát természeti földrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Markó A. 2004. Újabb kőeszköz a galgagyörki Csonkás-hegyről. Ősrégészeti Levelek 6: 10–12.
Markó A. 2005. Limnokvarcit a Cserhát hegységben. Archeometriai Műhely 2(4): 52–55.
Markó, A. 2007: Preliminary report on the excavations of the Middle Palaeolithic site Vanyarc–Szlovácka-dolina. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2007: 5–18.
Markó, A. 2008–2009. Raw material use at the Middle Palaeolithic site of Vanyarc (Northern Hungary). Praehistoria 9–10: 183–194.
Markó A. 2009. Levéleszközös leletegyüttes Debercsényből. (Leaf-shaped industry from Debercsény.) Archeologiai Értesítő 134: 155–163. https://doi.org/10.1556/ArchErt.134.2009.9
Markó A. 2012. Középső-paleolitikus leletegyüttesek Vanyarc környékén. PhD. disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, kézirat.
Markó, A., Péntek, A., 2003–2004. Raw material procurement strategy on the Palaeolithic site of Legénd Káldy-tanya (Cserhát Mountains, Northern Hungary). Praehistoria 4–5: 165–177.
Markó, A., Péntek, A., Béres, S. 2002. Chipped stone assemblages from the environs of Galgagyörk (Northern Hungary). Praehistoria 3: 245–257.
Markó, A., Biró, K. T., Kasztovszky, Zs. 2003. Szeletian felsitic porphyry: non-destructive analysis of a classical Palaeolithic raw material. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54: 297–314. https://doi.org/10.1556/AArch.54.2003.3-4.1
Mester Zs. 2011. A magyarországi középső és felső paleolitikum bifaciális levéleszközeinek technológiája. In: T. Biró K., Markó A. (szerk.), Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 15–42.
Nerudová, Z. 2000a. Vedrovice V. Szeletská technologie štípané industrie. (Vedrovice V. The Szeletian Lithic technology.) Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 85: 13–28.
Nerudová, Z. 2000b. Ořechov I a II. K problému exis-tence levalloiského konceptu v szeletienu. (Ořechov I und II. Zur Problematik der Existenz des Levallois-Komplexes im Szeletien.) Pravěk 9 (1999): 19–40.
Nerudová, Z. 2001. Ondratický szeletien: poloha Drysice I, III a Ondratice IV. (Ondraticer Szeletien: Flur Drysice I, III und Ondratice IV.) Pravěk 10 (2000): 9–33.
Nerudová, Z. 2002. Čepelová technologie na počátku mladého paleolitu. (The Early Upper Paleolithic blade technology.) Přehled Výzkumů 43: 15–29.
Nerudová, Z. 2008–2009. The Technology of the Szeletian Lithic Industry int he Context of Moravian EUP Cultures. Praehistoria 9–10: 47–60.
Noszky J. 1940. A Cserháthegység földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leirása III. (Das Cserhát-Gebirge.) Budapest: Magyar kir. Földtani Intézet.
Oliva, M. 1979. Die Herkunft des Szeletien im Lichte neuer Funde von Jezeřany. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 64: 45–78.
Oliva, M. 1988: The role of the Levallois method and of the leaf points in the older phase of Moravian Upper Palaeolithic. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 73: 3–13.
Oliva, M. 1992. Szeletian occupation of Moravia, Slovakia and Bohemia. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 77: 35–58.
Oliva, M. 1995. Le Szélétien de Tchécoslovaquie: industrie lithique et répartition géographique. In: Les industries à pointes foliacées d’Europe centrale. Actes du Colloque de Miskolc, 10-15 septembre 1991. Paléo – Supplément n° 1, 83–90. https://doi.org/10.3406/pal.1995.1383
Oliva, M. 2008–2009. Questions du Szélétien supérieur en Moravie. Praehistoria 9–10: 61–70.
Prošek, F. 1953. Szeletien na Slovensku. (Le Szeletien en Slovaquie.) Slovenská Archeologia 1: 133–194.
Ringer Á. 1983. Bábonyien. Eine mittelpaläolithische Blattwerkzeugindustrie in Nordostungarn. Dissertationes Archaeologicae Ser. II. No. 11, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézete.
Schönweiss, W., Werner, H.-J. 1986. Ein Fundplatz des Szeletien in Zeitlarn bei Regensburg. Archäologisches Korrespondenzblatt 16(1): 7–12.
Simán K. 1986: Felsitic quartz porphyry. In: Biró K. T. (ed.), Papers for the 1st International Conference on Prehistoric Flint Mining and Lithic Raw Material Identification in the Carpathian Basin, Budapest–Sümeg 1986, vol. 1, Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 271–275.
Svoboda, J., Přichystal, A. 1987. Szeletian industry from Vincencov (Otaslavice near Prostějov). Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 72: 5–19.
Svoboda, J. 1980. Křemencová industrie z Ondratic: k problému počátků mladého paleolitu. Studie Archeologického Ústavu Československé Akademie věd v Brně, Praha: Academia.
Svoboda, J. 2001. La question szélétienne. In: Cliquet, D. (dir.), Les industries à outils bifaciaux du Paléolithique moyen d’Europe occidentale. E.R.A.U.L. 98, Liège: Université de Liège, 221–230.
Szolyák P. 2011. Elsődleges nyersanyag-feldolgozás nyomai a szeletai kvarcporfír lelőhelyén (Bükkszentlászló). Herman Ottó Múzeum Évkönyve 50: 47–66.
Tóth Z. H. 2011. Újabb adalék a szeletai üveges kvarcporfír előforduláshoz: Bükkszentlászló, Hideg-víz. Gesta (Miskolc) 10: 147–149.
Valoch, K. 1955. Výzkum paleolitického naleziště v Rozdrojovicich u Brna. (Die Erforschung der paläolithischen Fundstätte in Rozdrojovice bei Brünn.) Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 40: 5–32.
Valoch, K. 1956. Paleolitické stanice s listovitými hroty nad údolím Bobravy. (Paläolithische Stationen mit Blattspitzen über dem Bobrawa-Flusse.) Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 41: 5–44.
Valoch, K. 1962. Die Blattspitzenindustrie von Ořechov II bei Brno (Brünn). (Zugleich ein Beitrag zur Problematik des Szeletien.) Anthropozoikum 10 (1960): 35–47.
Valoch, K. 1965: Industrien des Szeletien im Raume des Kromauer Waldes in Südmähren. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 50: 5–20.
Valoch, K. 1966: Die altertümlichen Blattspitzenindustrie von Jezeřany (Südmähren). Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 51: 5–60.
Valoch, K. 1967. Die altsteinzeitlichen Stationen im Raum von Ondratice in Mähren. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 52: 5–46.
Valoch, K. 1973. Neslovice, eine bedeutende Oberflächenfundstelle des Szeletien in Mähren. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 58: 5–76.
Valoch, K. 1984. Výzkum paleolitu ve Vedrovice V (okr. Znojmo). (Paläolitische Grabung in Vedrovice V [Bez. Znojmo]). Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales 69: 5–22.
Valoch, K., Seitl, L. 1988. Grabung auf der paläolithischen Fundstelle Maršovice II (Bez. Znojmo) in Südmähren. Acta Musei Moraviae, Scientiae sociales, 73: 15–28.
Valoch, K., Kočí, A., Mook, W. G., Opravil, E., van der Plicht, J., Smolíková, L., Weber, Z. 1993. Vedrovice V, eine Siedlung des Szeletien in Südmähren. Quartär 43/44: 7–93.
Vértes, L., Tóth, L. 1963. Der Gebrauch des glasigen Quarzporphyrs im Paläolithikum des Bükk-Gebirges. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 15: 3–10.
Zandler K. 2006. Paleolit lelőhelyek Eger környékén. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, kézirat.
Zandler K. 2008. Nyíltszíni paleolit lelőhely Erdőtarcsa-Daróci hegyen. Neograd – A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 32: 46–66.
Zandler K. 2010. Paleolit telep Hont–Csitáron. In: Guba Sz., Tankó K. (szerk.), ,,Régről kell kezdenünk…” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére. Szécsény, 23–49.
Zandler K. 2012. A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta (Miskolc) 11:3–54.
Zandler K., Béres S. 2011. Három nyíltszíni paleolit lelőhely revizíója: Bükkmogyorósd, Csokvaomány, Nekézseny. In: T. Biró K., Markó A. (Szerk.): Emlékkönyv Violának. Tanulmányok T. Dobosi Viola tiszteletére. Papers in honour of Viola T. Dobosi. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 55–76.
