Acsa-Rovnya vakaróinak komplex vizsgálata
Király Attila
ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Budapest; E-mail: attila@litikum.hu
Cite as: Király, A. (2021). Acsa-Rovnya vakaróinak komplex vizsgálata – felszíni leletegyüttesek a felső paleolitikus tájhasználat rekonstrukciójában. In N. Faragó, A. Király, & K. I. Szegedi (szerk.), A tealevelektől a levélhegyekig. Tanulmányok Mester Zsolt tiszteletére 60. születésnapja alkalmából (pp. 105–131). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata & ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézet. https://doi.org/10.23898/litikumsi01a06
Kivonat. A magyarországi felső paleolitikum lelőhelyeinek többsége felszíni előfordulás gyenge kronológiai kontrollal. A leletek technológiai, morfometriai és tafonómiai jellemzői, valamint előkerülésük földrajzi helyzete azonban így is hasznosítható adatok regionális tájhasznosítási modellekben. Acsa-Rovnya korai felső paleolitikus lelőhely a pattintott kövek nagy mennyisége, a vakarók túlsúlya, a dombtető stratégiai helyzete miatt a régiót használó csoportok fogyasztásában játszhatott fontos szerepet mint alaptábor. A helyhasználat időtartama és a felhasználó csoportok régészeti taxonómiai hovatartozása egyelőre nem ismert. Abszolút kronológiai kontroll hiányában a domináns leletcsoportot, a vakarókat vizsgáltam annak érdekében, hogy megállapíthassuk az általuk képviselt változatosság kronológiai, taxonómiai vagy funkcionális eredetét. A vakarókat előállítási technológiáik és metrikus jellemzőik alapján főkomponens- és hierarchikus klaszteranalízis segítségével csoportosítottam. A csoportosítás eredményeképp világossá vált, hogy a tipológiai szempontból vegyes képet mutató eszközök lehetnek ugyanolyan eszközkészítési- és használati műveletsorok elemei. Ez az eredmény támogatja a lelőhely egységes tájhasználati szerepéről alkotott képet, akár egy, akár több régészeti kultúrához sorolt leletek palimpszesztje alkotja a leletanyagot.
Kulcsszavak: felső paleolitikum, Acsa-Rovnya, vakarók, klaszteranalízis, tájhasználat
Complex study of the Acsa-Rovnya endscrapers: surface collections in the reconstruction of Upper Palaeolithic land use
The majority of Upper Palaeolithic sites in Hungary is surface scatter with poor chronostratigraphic control. However, the technological, morphometric and taphonomic characteristics of the finds, as well as the geographical location of their recovery constitute valuable input data for regional-scale land-use models. The Acsa-Rovnya Early Upper Palaeolithic site is considered an aggregation site or basecamp due to its numerous finds, the dominance of endscrapers, and its strategic location. The duration of its occupation and the archaeological-taxonomic identity of its users are yet to be known. In the absence of absolute chronological controls, I investigated the dominant tool type of the site, endscrapers, in order to explain their variability by chronological, taxonomic or functional reasons. Based upon morphometric and production methods, I classified these tools with the help of hierarchical clustering on principal components (HCPC). The results show that the typologically diverse set can be the result of similar tool production methods and usage. This result confirms the view about the similar function of the site in the landscape, whether it was used by groups classified into one or more culture-taxonomical units.
Kutatási adatelérhetőségi nyilatkozat: A szerző megerősíti, hogy a tanulmány eredményeit alátámasztó kutatási adatokat a tanulmány tartalmazza..
Összeférhetetlenségi nyilatkozat: a szerző nyilatkozik, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn.
Támogatási nyilatkozat: a szerző nem kapott anyagi támogatást jelen tanulmány közzétételéhez.
Szerzői jogi nyilatkozat: A tanulmány a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-NC-SA 4.0) feltételeinek megfelelően használható fel. A mű szabadon használható, terjeszthető és sokszorosítható az eredeti szerző és forrás megjelölése mellett. A feldolgozott, átalakított származékos mű az eredeti licenszfeltételekkel terjeszthető.
Literature cited
Abdulhafedh, A. (2021). Incorporating K-means, Hierarchical Clustering and PCA in Customer Segmentation. Journal of City and Development, 3(1), 12–30. https://doi.org/10.12691/jcd-3-1-3
Andrefsky, W. (2009). The Analysis of Stone Tool Procurement, Production, and Maintenance. Journal of Archaeological Research, 17(1), 65–103. https://doi.org/10.1007/s10814-008-9026-2
Bailey, G. (2007). Time perspectives, palimpsests and the archaeology of time. Journal of Anthropological Archaeology, 26(2), 198–223. https://doi.org/10.1016/j.jaa.2006.08.002
Bamforth, D. B., & Bleed, P. (1997). Technology, flaked stone technology, and risk. In C. M. Barton & B. A. Clark (Eds.), Rediscovering Darwin: Evolutionary theory in Archaeological Explanation (pp. 109–140). American Anthropological Association.
Banks, W. E. (2017). The application of ecological niche modeling methods to archaeological data in order to examine culture-environment relationships and cultural trajectories. Quaternaire. Revue de l’Association Française Pour l’étude Du Quaternaire, vol. 28/2, 271–276. https://doi.org/10.4000/quaternaire.7966
Barton, C. M., & Clark, G. A. (2021). From Artifacts to Cultures: Technology, Society, and Knowledge in the Upper Paleolithic. Journal of Paleolithic Archaeology, 4(2), 16. https://doi.org/10.1007/s41982-021-00091-8
Barton, C. M., Riel-Salvatore, J., Anderies, J. M., & Popescu, G. (2011). Modeling Human Ecodynamics and Biocultural Interactions in the Late Pleistocene of Western Eurasia. Human Ecology, 39(6), 705–725. https://doi.org/10.1007/s10745-011-9433-8
Bataille, G., & Conard, N. J. (2018). Blade and bladelet production at Hohle Fels Cave, AH IV in the Swabian Jura and its importance for characterizing the technological variability of the Aurignacian in Central Europe. PLOS ONE, 13(4), e0194097. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0194097
Bettinger, R. L., Garvey, R., & Tushingham, S. (2015). Hunter-Gatherers: Archaeological and Evolutionary Theory (2nd ed.). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-7581-2
Beyries, S., & Rots, V. (2008). The contribution of ethnoarchaeological macro- and microscopic wear traces to the understanding of archaeological hide working process. In L. Longo & N. Skakun (Eds.), ‘Prehistoric Technology’ 40 years later: Functional Studies and the Russian Legacy. Proceedings of the International Congress Verona 20-23 April 2005 (pp. 21–28). Archaeopress.
Binford, L. R. (1980). Willow Smoke and Dogs’ Tails: Hunter-Gatherer Settlement Systems and Archaeological Site Formation. American Antiquity, 45(1), 4–20. https://doi.org/10.2307/279653
Blades, B. S. (2003). End Scraper Reduction and Hunter-Gatherer Mobility. American Antiquity, 68(1), 141–156. https://doi.org/10.2307/3557037
Brantingham, P. J. (2006). Measuring Forager Mobility. Current Anthropology, 47(3), 435–459. https://doi.org/10.1086/503062
Budek, A., Kalicki, T., Kaminská, L., Kozłowski, J. K., & Mester, Z. (2013). Interpleniglacial profiles on open-air sites in Hungary and Slovakia. Quaternary International, 294, 82–98. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.02.022
Chu, W. (2018). The Danube Corridor Hypothesis and the Carpathian Basin: Geological, Environmental and Archaeological Approaches to Characterizing Aurignacian Dynamics. Journal of World Prehistory, 31(2), 117–178. https://doi.org/10.1007/s10963-018-9115-1
Chu, W., Kaminská, Ľ., Klasen, N., Zeeden, C., & Lengyel, G. (2020). The Chronostratigraphy of the Aurignacian in the Northern Carpathian Basin Based on New Chronometric/Archeological Data from Seňa I (Eastern Slovakia). Journal of Paleolithic Archaeology, 3(1), 77–96. https://doi.org/10.1007/s41982-019-00044-2
Chu, W., Lengyel, G., Zeeden, C., Péntek, A., Kaminská, Ľ., & Mester, Z. (2018). Early Upper Paleolithic surface collections from loess-like sediments in the northern Carpathian Basin. Quaternary International, 485, 167–182. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2017.05.017
Clark, G. A., Barton, C. M., & Straus, L. G. (2019). Landscapes, climate change & forager mobility in the Upper Paleolithic of northern Spain. Quaternary International, 515, 176–187. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.04.037
Collard, M., Kemery, M., & Banks, S. (2005). Causes of Toolkit Variation Among Hunter-Gatherers: A Test of Four Competing Hypotheses. Canadian Journal of Archaeology / Journal Canadien d’Archéologie, 29(1), 1–19.
de Sonneville-Bordes, D., & Perrot, J. (1954). Lexique typologique du Paléolithique supérieur. Outillage lithique. I, Grattoirs, II, Outils solutréens. Bulletin de la Société préhistorique française, 51(7), 327–335. https://doi.org/10.3406/bspf.1954.3106
Demidenko, Y. E., & Usik, V. I. (1993). On the lame à crête technique in the Palaeolithic. Prehistoire Europeenne, 4, 33–48.
Discamps, E., Gravina, B., & Teyssandier, N. (2015). In the eye of the beholder: Contextual issues for Bayesian modelling at the Middle-to-Upper Palaeolithic transition. World Archaeology, 47(4), 601–621. https://doi.org/10.1080/00438243.2015.1065759
Domingo, R., Mazo, C., & Utrilla, P. (2012). Hunting camps and nucleiform endscrapers in the Cantabrian Lower Magdalenian: A lithic microwear analysis. Quaternary International, 272–273, 105–110. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.03.027
Douka, K., & Higham, T. (2017). The Chronological Factor in Understanding the Middle and Upper Paleolithic of Eurasia. Current Anthropology, 58(S17), S480–S490. https://doi.org/10.1086/694173
Doyon, L. (2020). The cultural trajectories of Aurignacian osseous projectile points in Southern Europe: Insights from geometric morphometrics. Quaternary International, 551, 63–84. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.12.010
Feurdean, A., Perşoiu, A., Tanţău, I., Stevens, T., Magyari, E. K., Onac, B. P., Marković, S., Andrič, M., Connor, S., Fărcaş, S., Gałka, M., Gaudeny, T., Hoek, W., Kolaczek, P., Kuneš, P., Lamentowicz, M., Marinova, E., Michczyńska, D. J., Perşoiu, I., … Zernitskaya, V. (2014). Climate variability and associated vegetation response throughout Central and Eastern Europe (CEE) between 60 and 8 ka. Quaternary Science Reviews, 106, 206–224. https://doi.org/10.1016/j.quascirev.2014.06.003
Fitzhugh, B., Butler, V. L., Bovy, K. M., & Etnier, M. A. (2019). Human ecodynamics: A perspective for the study of long-term change in socioecological systems. Journal of Archaeological Science: Reports, 23, 1077–1094. https://doi.org/10.1016/j.jasrep.2018.03.016
Fitzsimmons, K. E., Doboş, A., Probst, M., & Iovita, R. (2020). Thinking Outside the Box at Open-Air Archeological Contexts: Examples From Loess Landscapes in Southeast Romania. Frontiers in Earth Science, 8, 422. https://doi.org/10.3389/feart.2020.561207
Gamble, C. S. (1999). The Palaeolithic Societies of Europe. Cambridge University Press.
Gravel-Miguel, C., Murray, J. K., Schoville, B. J., Wren, C. D., & Marean, C. W. (2021). Exploring variability in lithic armature discard in the archaeological record. Journal of Human Evolution, 155, 102981. https://doi.org/10.1016/j.jhevol.2021.102981
Gutay, M., Kerékgyártó, G., & Péntek, A. (2019). Késő felsőpaleolitikus településszerkezeti minták és létfenntartási technikák a Mátraalján (Heves megye). In M. Vicze & G. Kovács (Eds.), MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák, Százhalombatta, 2017. Április 6-8 (pp. 110–126). „Matrica” Múzeum.
Hair, J. F., Anderson, R. E., Babin, B. J., & Black, W. C. (2010). Multivariate data analysis: A global perspective. Pearson Education.
Hauck, T. C., Lehmkuhl, F., Zeeden, C., Bösken, J., Thiemann, A., & Richter, J. (2018). The Aurignacian way of life: Contextualizing early modern human adaptation in the Carpathian Basin. Quaternary International, 485, 150–166. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2017.10.020
Ho, R. (2013). Handbook of Univariate and Multivariate Data Analysis with IBM SPSS. Chapman and Hall/CRC. https://doi.org/10.1201/b15605
Holdaway, S., & Douglass, M. (2012). A Twenty-First Century Archaeology of Stone Artifacts. Journal of Archaeological Method and Theory, 19(1), 101–131. https://doi.org/10.1007/s10816-011-9103-6
Holdaway, S. J., & Davies, B. (2020). Surface Stone Artifact Scatters, Settlement Patterns, and New Methods for Stone Artifact Analysis. Journal of Paleolithic Archaeology, 3(4), 612–632. https://doi.org/10.1007/s41982-019-00030-8
Holló, Z., Lengyel, G., Mester, Z., & Szolyák, P. (2002). Egy pattintott kőeszköz elkészítése: Rendszer és technika. Ősrégészeti Levelek, 4, 98–104.
Holló, Z., Lengyel, G., Mester, Z., & Szolyák, P. (2004). Egy pattintott kőeszköz vizsgálata. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 3. Ősrégészeti Levelek, 6, 62–80.
Holló, Zs., Mester, Z., & Lengyel, G. (2001). Egy magyar kőeszköz életútja. Magyar kifejezések a technológiai vizsgálatokhoz 1. Ősrégészeti Levelek, 3, 51–58.
Husson, F., Josse, J., & Pages, J. (2010). Principal component methods – hierarchical clustering – partitional clustering: Why would we need to choose for visualizing data? [Technical report]. Agrocampus – École nationale supérieure des sciences agronomiques, agroalimentaires, horticoles et du paysage.
IBM Corp. (2017). IBM SPSS Statistics for Windows (Version 25) [Computer software]. IBM Corp.
Inizan, M.-L., Reduron-Ballinger, M., Roche, H., & Féblot-Augustins, J. (1999). Technology and terminology of knapped stone: Followed by a multilingual vocabulary, Arabic, English, French, German, Greek, Italian, Portuguese, Spanish. Cercle de Recherches et d’Etudes Préhistoriques.
JASP Team. (2021). JASP 0.14.1.0 [Computer software]
Jennings, T. A., Smallwood, A. M., & Waters, M. R. (2015). Exploring late Paleoindian and early Archaic unfluted lanceolate point classification in the Southern Plains. North American Archaeologist, 36(4), 243–265. https://doi.org/10.1177/0197693115572763
Jolliffe, I. T. (2002). Principal Component Analysis (2nd ed.). Springer-Verlag. https://doi.org/10.1007/b98835
Josse, J., & Husson, F. (2012). Selecting the number of components in principal component analysis using cross-validation approximations. Computational Statistics & Data Analysis, 56(6), 1869–1879. https://doi.org/10.1016/j.csda.2011.11.012
Kelly, R. L. (1995). The foraging spectrum: Diversity in hunter-gatherer lifeways. Smithsonian Press.
Király, A. (2020). Üllős kőmegmunkálás—A bőség zavara (Bipolar-on-anvil knapping—Confusing abundance). In M. Vicze & G. Kovács (Eds.), MΩMOΣ X. Őskoros Kutatók X. Összejövetelének konferenciakötete. Őskori technikák, őskori technológiák Százhalombatta, 2017. Április 6 –8. (pp. 126–151). „Matrica” Múzeum.
Kozłowski, J. K., & Mester, Z. (2004). Un nouveau site du Paléolithique supérieur dans la région d’Eger (Nord-est de la Hongrie). Praehistoria, 4–5, 109–140.
Kuhn, S. L. (1992). On Planning and Curated Technologies in the Middle Paleolithic. Journal of Anthropological Research, 48(3), 185–214.
Kuhn, S. L., & Miller, D. S. (2015). Artifacts as Patches: The Marginal Value Theoremand Stone Tool Life Histories. In N. Goodale & J. Andrefsky William (Eds.), Lithic Technological Systems and Evolutionary Theory (pp. 172–197). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139207775.014
Lengyel, G. (2009). Radiocarbon Dates of the “Gravettian Entity” in Hungary. Praehistoria, 9–10, 241–265.
Lengyel, G., Béres S., & Fodor L. (2006). New lithic evidence of the Aurignacian in Hungary. Eurasian Prehistory, 4(1–2), 79–85.
Lengyel, G., & Mester, Z. (2012). A magyarországi felső paleolitikum 14C dátumai tafonómiai megközelítésben. In B. Kolozsi (Ed.), MΩMOΣ IV. – Őskoros Kutatók IV. Összejövetelénekkonferenciakötete – Debrecen, 2005. Március 22–24 (pp. 29–51). Déri Múzeum.
Lengyel, G., Mester, Z., & Szolyák, P. (2016). The Late Gravettian and Szeleta Cave, northeast Hungary. Quaternary International, 406, 174–183. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2015.09.014
Maher, L. A., & Conkey, M. (2019). Homes for Hunters?: Exploring the Concept of Home at Hunter-Gatherer Sites in Upper Paleolithic Europe and Epipaleolithic Southwest Asia. Current Anthropology, 60(1), 91–137. https://doi.org/10.1086/701523
Mallol, C., & Hernández, C. (2016). Advances in palimpsest dissection. Quaternary International, 417, 1–2. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2016.09.021
Markó, A. (2015). Istállóskő revisited: Lithic artefacts and assemblages, sixty years after. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 66(1), 5–38. https://doi.org/10.1556/072.2015.66.1.1
Markó, A. (2017). Istállóskő revisited: The osseous artefacts from the lower layer. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 68(2), 193–218. https://doi.org/10.1556/072.2017.68.2.1
Markó, A. (2019). Jankovichian, Szeletian or a leaf point industry: Analysis of three small lithic assamblages. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 70(2), 259–282. https://doi.org/10.1556/072.2019.70.2.1
Maugeri, A., Barchitta, M., Basile, G., & Agodi, A. (2021). Applying a hierarchical clustering on principal components approach to identify different patterns of the SARS-CoV-2 epidemic across Italian regions. Scientific Reports, 11(1), 7082. https://doi.org/10.1038/s41598-021-86703-3
Mester, Z. (2018). The problems of the Szeletian as seen from Hungary. Recherches Archéologiques Nouvelle Serie, 9, 19–48. https://doi.org/10.33547/RechACrac.NS9.02
Morrow, J. E. (1997). End Scraper Morphology and Use-Life: An Approach for Studying Paleoindian Lithic Technology And Mobility. Lithic Technology, 22(1), 70–85. https://doi.org/10.1080/01977261.1997.11754534
Nelson, M. C. (1991). The Study of Technological Organization. Archaeological Method and Theory, 3, 57–100.
Nettle, D., Gibson, M. A., Lawson, D. W., & Sear, R. (2013). Human behavioral ecology: Current research and future prospects. Behavioral Ecology, 24(5), 1031–1040. https://doi.org/10.1093/beheco/ars222
Nguyen, L. H., & Holmes, S. (2019). Ten quick tips for effective dimensionality reduction. PLOS Computational Biology, 15(6), e1006907. https://doi.org/10.1371/journal.pcbi.1006907
Patil, V. H., Singh, S. N., Mishra, S., & Todd Donavan, D. (2008). Efficient theory development and factor retention criteria: Abandon the ‘eigenvalue greater than one’ criterion. Journal of Business Research, 61(2), 162–170. https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2007.05.008
Patil, V. H., Singh, S. N., Mishra, S., & Todd Donavan, D. (2017). Parallel Analysis Engine to Aid in Determining Number of Factors to Retain using R [R]. https://analytics.gonzaga.edu/parallelengine/
Péntek, A. (2016). Legénd-Hosszú-földek, egy új nyíltszíni Aurignacien lelőhely a Cserhát-hegysgében. Gesta – Fiatal Miskolci Történészek Folyóirata, 15, 3–30.
Péntek, A., & Zandler, K. (2016). A Cserhát-hegység és az Ipoly-völgy felső paleolitikus és epipaleolitikus lelőhelyeinek topográfiája. Neograd – A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve, 39, 122–171.
Picin, A., & Cascalheira, J. (2020). Introduction to Short-Term Occupations in Palaeolithic Archaeology. In J. Cascalheira & A. Picin (Eds.), Short-Term Occupations in Paleolithic Archaeology: Definition and Interpretation (pp. 1–15). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-030-27403-0_1
Robinson, E., & Sellet, F. (2018). Lithic Technological Organization and Paleoenvironmental Change. In E. Robinson & F. Sellet (Eds.), Lithic Technological Organization and Paleoenvironmental Change. Global and Diachronic Perspectives (pp. 1–13). Springer. https://doi.org/0.1007/978-3-319-64407-3
Schindelin, J., Arganda-Carreras, I., Frise, E., Kaynig, V., Longair, M., Pietzsch, T., Preibisch, S., Rueden, C., Saalfeld, S., Schmid, B., Tinevez, J.-Y., White, D. J., Hartenstein, V., Eliceiri, K., Tomancak, P., & Cardona, A. (2012). Fiji: An open-source platform for biological-image analysis. Nature Methods, 9(7), 676–682. https://doi.org/10.1038/nmeth.2019
Seeman, M. F., Loebel, T. J., Comstock, A., & Summers, G. L. (2013). Working With Wilmsen: Paleoindian End Scraper Design and use at Nobles Pond. American Antiquity, 78(3), 407–432. https://doi.org/10.7183/0002-7316.78.3.407
Shea, J. J., & Sisk, M. L. (2010). Complex Projectile Technology and Homo sapiens Dispersal into Western Eurasia. PaleoAnthropology, 2010, 100-122. https://doi.org/10.4207/PA.2010.ART36
Shott, M. (1986). Technological Organization and Settlement Mobility: An Ethnographic Examination. Journal of Anthropological Research, 42(1), 15–51.
Shott, M. J. (1995). How Much is a Scraper? Curation, Use Rates, and theFormation of Scraper. Lithic Technology, 20, 53–72.
Shott, M. J., & Seeman, M. F. (2015). Curation and recycling: Estimating Paleoindian endscraper curation rates at Nobles Pond, Ohio, USA. Quaternary International, 361, 319–331. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2014.06.023
Shott, M. J., & Weedman, K. J. (2007). Measuring reduction in stone tools: An ethnoarchaeological study of Gamo hidescrapers from Ethiopia. Journal of Archaeological Science, 34(7), 1016–1035. https://doi.org/10.1016/j.jas.2006.09.009
Simán, K. (1988). Települési formák Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a paleolitikum idején. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 25–26, 55–66.
Škrdla, P., Nejman, L., & Rychtaříková, T. (2016). A method for finding stratified sites: Early Upper Palaeolithic sites in southern Moravia. Journal of Field Archaeology, 41(1), 57–67. https://doi.org/10.1080/00934690.2015.1125222
Sümegi, P. (2014). Modeling the relationship of the Upper Palaeolithic communities and envrionment of the Carpathian Basin during the Upper Würmian. In T. Bíró, A. Markó, & K. Bajnok (Eds.), Aeolian scripts. New ideas on the lithic world. Studies in honour of Viola T. Dobosi (pp. 319–339). Magyar Nemzeti Múzeum.
Sümegi, P., Molnár, D., Gulyás, S., Náfrádi, K., Sümegi, B. P., Törőcsik, T., Persaits, G., Molnár, M., Vandenberghe, J., & Zhou, L. (2019). High-resolution proxy record of the environmental response to climatic variations during transition MIS3/MIS2 and MIS2 in Central Europe: The loess-paleosol sequence of Katymár brickyard (Hungary). Quaternary International, 504, 40–55. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2018.03.030
T. Dobosi, V. (2002). Bone finds from the Istállóskő Cave. Praehistoria, 3, 79–102.
T. Dobosi, V. (2008). Acsa: New open-air Aurignacian site in Hungary. In Z. Sulgostowska & A. J. Tomaszewski (Eds.), Man—Millennia—Environment. Studies in honour of Romuald Schild. (pp. 151–159). Institute of Archaeology and Ethnology Polish Academy of Sciences.
T. Dobosi, V. (2010). ‘…Akkoriban ugyanis még paleolit-régésznek készültem’ (Patay Pál). In S. Guba & K. Tankó (Eds.), ‘Régről kell kezdenünk…’ Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay. Régészeti tanulmányok Nógrád megyébol Patay Pál tiszteletére (pp. 11–21).
T. Dobosi, V. (2013). Acsa-Rovnya: Új eredmények (Acsa-Rovnya: New results). Litikum – a Kőkor Kerekasztal folyóirata, 1, 50–59. https://doi.org/10.23898/litikuma0004
T. Dobosi, V., & Holl, B. (2013). A gravetti telepek topográfiája. (Topography of Gravettien sites). Litikum – a Kőkor Kerekasztal Folyóirata, 1, 73–88. https://doi.org/10.23898/litikuma0006
Tartar, E. (2012). The recognition of a new type of bone tools in Early Aurignacian assemblages: Implications for understanding the appearance of osseous technology in Europe. Journal of Archaeological Science, 39(7), 2348–2360. https://doi.org/10.1016/j.jas.2012.02.003
Tartar, E. (2015). Origin and Development of Aurignacian Osseous Technology in Western Europe: A Review of Current Knowledge. Palethnologie. Archéologie et Sciences Humaines, 7, Article 7. https://doi.org/10.4000/palethnologie.706
Teyssandier, N., Bon, F., & Bordes, J.-G. (2010). Within projectile range: Some Thoughts on the Appearance of the Aurignacian in Europe. Journal of Anthropological Research, 66(2), 209–229. https://doi.org/10.3998/jar.0521004.0066.203
Torrence, R. (1983). Time budgeting and hunter-gatherer technology. In G. Bailey (Ed.), Hunter-gatherer economy in prehistory (pp. 11–22). Cambridge University Press.
VanPool, T., & Leonard, R. D. (2011). Quantitative Analysis in Archaeology. Wiley-Blackwell.
Vértes, L. (1965). Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó.
Vörös, I. (2000). Bodrogkeresztúr-Henye, hunted mammals from the Upper Palaeolithic site. In Bodrogkeresztúr-Henye (NE Hungary), Upper Palaeolithic site (pp. 113–186). Magyar Nemzeti Múzeum.
Weedman Arthur, K. J. (2008). The Gamo hideworkers of southwestern Ethiopia and CrossCultural Comparisons. Anthropozoologica, 43(1), 67–98.
Zandler, K. (2012). A paleolitikum kőiparai Eger környékén. Gesta – Fiatal Miskolci Történészek Folyóirata, 11, 3–54.
Zygmont, C., & Smith, M. R. (2014). Robust factor analysis in the presence of normality violations, missing data, and outliers: Empirical questions and possible solutions. Tutorials in Quantitative Methods for Psychology, 10(1), 40–55. https://doi.org/10.20982/tqmp.10.1.p040
